Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-11 / 67. szám

% NÉPÚJSÁG 1958. április 11. péntek Közös nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányküldöttségének tárgyalásairól (Folytatás a 3. oldalról) Szocialista Munkáspárt cs a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselője között szé­leskörű eszmecsere folyt a két párt kapcso­latait érintő kérdésekről. A szívélyes, barát' légkörben lefolyt megbeszéléseken a két pár' között az összes megtárgyalt kérdésekben tel­jes egyetértés nyilvánult meg. A két párt képviselői megállapító! ták hogy az MSZMP és az SZKP egvüttműkö- riése teljes egészében a Magvar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének tárgyalásairól 1957. március ?.8-án Moszkvában aláírt nyilatkozat alapián fejlődik. Az elmúlt időszakban a két párt kaneso'atai mé<r jobban megerősödtek és jelenleg az MSZMP és az SZKP állandó kapcsolatban vannak, hogy tájékoztassák egymást a kölcsönös érde'-iődésre számot tartó legfontosabb kérdésekről. Az MSZMP és az SZKP képviselői egy­öntetűen leszögezték: a Magvar Népköztársa­ság gazdasági és belpolitikai helyzetének gyors ken-zoj'dációia annak köszönhető, bogv az MSZMP a marxizmus—leninizmus meg­ingathat atlan elvem a.lanuló helve« politikát folytat Ez a peMtika te'ies mértékben meg­felel a magvar dolgozó nép alapvető érdekei­nek és óhajának, alkotóén egyezteti össze a szocialista forradalom és a szocialista énítés általános törvényszerűségeit a, Magvar Nén- fcn7tárc»«ág fejlődésének konkrét történelmi feltételeivel. Az MSZMP és az SZKP kénviselőinek termékeny eszmecserére a testvéri kommu­nista és munkáspártok kétoldalú tanácsko­zásainak feité*i“n hasznosságát biznnvíHa. A felek hangsúlyozzák, hogy a pártjaikat érdeir'ő kérdések közös megbeszélése végett a iövőben is találkozni kívánnék Emellett a két párt kénviselőinek véleménve szerint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom érdeke szemnontiából hasznos megszervezni a testvéri kommunista és nmnkáspártnk kép­viselőinek többoldalú időnkénti találkozóit fs. A két kn'dö+tség úsrv véli. hogv a testvér­pártok k»nvise'őinek 1957. novemberi moszk­vai értekezletei nagymértékben hozzájárul­tak a nemzetközi kommunista mozgalom egy- gégébez és összekovácsoltságáboz. valamint a népek közötti béke megvédéséhez. A két párt képviselői hangsúlyozzák a ltommnnista- és mnnkásmezgaiómban mutat­kozó opnortunista áramlatok elleni harc és a marxista—leninista tanok eszmei tisztasá­gáért folyó harc nagy fontosságát. Budapest, 1958. április 9-én. A jelen körülmények között, amikor az 'inperialista reakció különös erőfeszítéseket lesz, hogy meggyengítse a kommunista és munkáspártokat, aláássa azok egységét, meg- •'vengítse összekovácscltságukat, a reakció 1 gjik fő fegyvere a revizionizmus különböző áramlatainak támogatása a kommunista és munkáspártokon belül, hogy így fékezze a kommunista eszmék mindinkább növekvő befolyását a világ népeire. Ezért mindkét nárt kötelességének tartja, hogy határozott harcol folytasson a revizionizmus, mint a párt egységét fenyegető veszély ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja kénviselői rámutatnak arra a veszélyre is. amelyet a dogmatizmus és a szektásság jelsnt a kom­munista- és munkásmozgalomban, minthogy < vek a jelenségek gátolják a marxista—leni- j nista elmélet fei'ődését. annak konkrét viszo- j nyakra való alkalmazását és betű rágás«:»' ! helyettesítik az egyes országokban fennálló j konkrét körülmények tanulmányozását. A dcgmaíizimis és a szektásság e’szakítja a pár­tot a tömegektől, ami semmiesetre sem ve­zethet a munkásosztály, s a szocializmus ügyének győzelméhez. A Mag var Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja kifejezi a proletárinternacionalizmus lenini elveihez való tántoríthatatlan hűségét és kijelenti, hogy a két nárt a jövőben is e'szánt harcot folytat az ellenség arra irányuló kísérletei ellen, hogv a nacionalizmust a népek közötti ellenségeskedésre és gyűiöletkeltésre hasz­nálja fel. A tárgyalások folyamán a két párt képvi­selői megvitatták a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja testvéri kapcsolatainak további bővítését célzó konkrét intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió párt- és kormányküldöttségei teljes megelégedésüket fejezték ki a tárgyalások eredményeivel kapcsolatban és megállapítot­ták, hogy megvan minden lehetősége a két ország közötti baráti együttműködés tovább­fejlesztésének a politika, a gazdaság és a kul­túra minden területén. Kifejezték szilárd el­határozásukat. hogy népeik javára a jövőben is fejleszteni fogják kapcsolataikat, ami to­vább erősíti a szocialista tábor országainak testvéri összefogását és hozzájárul a világ- béke megszilárdításához. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. áUamminiszter. IV. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. József Attila 1905—1937 A XX. század proletár-forradalmi lírájának világviszonylatban is egyik legnagyobb alakja. Apja munkás volt, anyja szegényparaszti származású mosónő. Az apa idegenbe vándorolt, ö pedig egy ideig a menhelyi gyerekek ütlegekkel, éhezéssel megkeserített életét élte Otthon, a ferencvárosi proletárlakásban sem volt sokkal jobb dolga. Tizenöt éves korában anyját is elvesztette. Nagy nélkülözések közt elvégezte a gimnáziumot, s beiratko­zott a szegedi egyetemre — innen azonban kizárták, fölforgatónak minősített versei miatt. Ezután megfordul Bécsben, Párizsban — a nyomor mindenhová elkísérte. Hazatérve, bekapcsolódott a munkásmozgalomba, s szemináriumokon munkásokat tanított. Versei mind­inkább levetkőzték a modernista sallangokat, és a magyar irodalomban ismeretlen erővel, hatalmas agitációs hatással szólaltatták meg a munkásosztály és az elnyomott szegény pa­rasztság forradalmi indulatán A szerelemről,anyja emlékéről írott versei ugyancsak ú.) hangot hoztak a magyar költészetbe. A küzdelmekkel, kudarcokkal, nélkülözésekkel teli élet egyre inkább megviselte a költő idegzetét, egyes szektás elhajlók merevsége miatt a Kommunista Párt eszmei támaszát is elvesztette. Költészetében ekkor csap föl a kétségbe­esés, a megrázó, gyógyíthatatlan meghasonlottság hangja. Végül — reményét vesztetten — Balatonszárszón a vonat elé vetette magát. Felszabadult dolgozó népünk büszke nagy köl­tőjére. Emlékét a felszabadulás után Kossuth-díjjal tisztelte meg a népi demokrácia. VÉGÜL Kazánt súroltam; vágtam sarjat; elnyúltam rothadt szalmazsákon; bíró elítélt, hülye csúfolt; pincéből tódult ragyogásom. Csókoltam lányt, aki dalolva ropogós cipót sütött másnak. Ruhát kaptam és könyvet adtam a parasztnak és a munkásnak. Egy jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem. Kétnaponként csak egyszer ettem és gyomorbajos lett belőlem. Éreztem, forgó, gyulladásos gyomor a világ is és nyálkás, gyomorbeteg szerelmünk, elménk s a háború csak véres hányás. S mert savanykás csönd tölti szánkat. szivembe rúgtam, ordítson már! Hogyan is hagyna dolgos elmém feledtető, de bérdaloknál. Kínáltak pénzt, nagy sok bosszúmért, pap mondta: Fiam szállj az úrhoz! S tudtam, ki üres kézzel tér meg. baltát, kapát meg köveket hoz. Villogó szívű, győzni bíró vagyok, kinek kell legyen kedve igazat tenni, pártot állni im, e szigorú emlékekre. IJe emlékhez mi közöm nékem? Rongy ceruzámat inkább leteszem s köszörülöm a kasza elit, mert földünkön az idő érik. zajtalanul és félelmesen. Úttöröavatás, KISZ-fogadalointétel Noszvajon 1910. A szovjet csapatok győ­zelme Kornyilov ellenforradalmi csapatai . felett Jekatyerinburg- nál. Kubán felszabadítása. 1848. A király szentesíti a már­ciusi törvényeket,, úrbér és papi tized eltörlése, közteherviselés, nemzetőrség felállítása, sajtósza­badság, esküdtbíróság, népkép­viseleti országgyűlés. 1905-ben, ezen a napon született József Attila. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton GYULA limit — AZ EGRI VÁROSI ta­nács szombaton délután fél 3 órakor tanácsülést tartott, amelyen a v. b. titkár beszá­molt a tanács lejárt határide­jű határozatainak végrehaj­tásáról. Az 1958. évi város- fejlesztési terv megtárgyalá­sára és Eger városi Népi El­lenőrző Bizottság tagjainak megválasztására is sor került. —. ÍGY FEST PEST címmel műsoros estet rendez Gyöngyö­sön április 14-én a Tabányi- zenekar. Az érdeklődés oly nagy a városban a műsoros est iránt, hogy a kultúrházban nem tudják kielégíteni a jegy­igényeket. — ÜJ ZENEKAR szerző­dött Kiskunhalasról a gyön­gyösi földművesszövetkezet éttermébe. A zenekart Szent- mihályi József vezeti és már­is igen népszerűségre tett szert a tánczenét kedvelő fi­atalság körében.- MOTORT VÁSÁROLT az elnök részére az atkári Petőfi Termelőszövetkezet, hogy a nagykiterjedésű gazdaságot rendszeresebben tudja végig­látogatni. — MA OSZTJÁK az Egri Bútorgyár dolgozóinak a nye­reségrészesedést a Tiszti- klubban.- MÁTRASZENTlMRtN egy kéttantermes iskola építé­sét tervezik. A pedagógus szakszervezet kérésére az is­kolát úgy építik, hogy a nyári szünidőben azt pedagógus üdü­lőnek is használhassák Az át­alakításához a költségeket a szakszervezet biztosítja. — HÜSZ TONNA SZENET ad naponta április 1-től a szarvaskői szénbánya. Április 4-én kettős ünnep volt a KISZ noszvaji szerve­zetében. Felszabadulásunk 13. évfordulóját ünnepelték a fia­talok, s az ünnepség kereté­ben tartották meg a zászló- avatást és a fogadalomtétell is. Hatvanhárom ifjú kommu­nista tette le a fogadalmat a falu dolgozói előtt, hogy hűsé­ges lesz a párthoz és hűséges lesz a néphez. Ugyanezen az ünnepségen A vámosgyörki Haladás Tsz tagjai kiszámították, hogy az elmúlt esztendőben az egy holdra eső árutermelés 700 forint volt. Az idén a kor­mányhatározat igen magas kedvezményt nyújt az áru­termelést fokozó termelőszö­vetkezeteknek, ezért elhaté­avatták fel az általános iskola 3099. számú Petőfi Sándor út­törőcsapat zászlaját és ezzel egyidőben tették le az ifjú kis­dobosok is a fogadalmat. A KISZ-szervezet a noszvaji Űj Élet Termelőszövetkezettől kapta a zászlót Az úttörőcsa­pat zászlaiát a K. Sz. K. B. I. noszvaii üdülőiének dolgozói ajándékozták., MÁTÉ ERNŐ. Noszva j. rozták, hogy ebben a gazda­sági évben az egy holdra eső árutermelés értékét 2016 fo­rintra emelik. Ismertették ezt a tervüket az egyénileg dolgozó parasztokkal is és ennek hatására márciusban hét család kérte felvételét a szövetkezetbe. MUNKASOTTJ«DN MOZI, EGER április 11: pénteken Mese a 12 találatról Mulatságos magyar sport­film. EGRI VÖRÖS CSILLAG Svej k, a derék katona (I. rész) EGRI BRODY Halhatatlan garnizon EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Fekete dosszié GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 420-as urak >(I. rész) HATVANI KOSSUTH Pickwick klub HATVANI . VÖRÖS CSILLAG Csendes otthon FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Nincs előadás pEtervasara Nincs előadás Egerben este 7 órakor: IDA REGÉNYE Bemutató előadás. (Gárdonyi Géza bérlet) Sóhajtson, kérem 1 A hétköznapi elei egyik hő­séről írok: dr. Sziklay Ár­pád iskolaorvosról Görbebot­jával, kézitáskájával. 54 esz­tendejével gyakran megjele­nik az utcán, s barátságos mo­sollyal fogadja a . diákok, őre - gélc és fiatalok köszöntéseit, ft t ez a mosoly ott ül arcán ak­kor is, amikor betegeit vizs gálja Udvariasan, megértés­sel kezeli őket. Gyógyítja á testi sebeket. De meg-megko- pogtatja a szívük ajtaját is. gyógyítgatja a lelki sebeket is. Ki tudja, hány éjszaka köl­tötték fel legszebb álmaiból, hogy életet mentsen? Ki tud­ja, hány testi, vagy lelki be­teget gyógyított meg? Ki tud­ja, hányszor hangzottak el aj­káról ezek az udvarias sza­vak: „Sóhajtson, kérem!" O maga szeret erről a legkeve­sebbet beszélni. Becsületesen, pontosan cegz 'lankáját . . 'tár harminc éve. Lisztóczki László Dobó Gimnázium. Eger —tLr ■■■ II Gyermekbénulás elleni védőoltások lesznek Egerben 17-24 közölt A városi tanács egészség- ügyi osztálya felhívja a szü­lőket, hogy a harmadik gyer­mekbénulás elleni védőoltá­sokat április 17—24-e között tartja a Szakszervezeti Szék­házban. Az oltásra azokat a gyermekeket hoizák «4, akik 1957-ben tíapták az első és a második Salk-ol'ást. További Oltásban részesü lek azok a gyermekek is, alt k 1938. feb­ruár—márciusban uz első vé­dőoltást már metjiapták. . m—— Növelik az egy holdra eső árutermelést III. folytatás. Ezek a veszedelmes állatok idézik elő a fentemlíutt pusz­tításokat Velencében és kör­nyékén, a kisebb tengerparti helyeken, ahol a 18. század­ban szép és fényűző villák épültek — az egykori gazdag velencei patríciusok nyaraló­jául. A hangyák cellulózé én- sége, szinte csillapíthatatlan, nyomukat rom és pusztítás jelzi. Könnyűszerrel megemész­tenek mindent, ami cellu­lózét tartalmaz, azoknak a fermentumoknak segít­ségével, amelyeket az emésztőszerveikben élős­ködő apró véglények ter­melnek. Amikor két évvel ezelőtt Oriagoban felhangzott az első vészkiáltás. Rómában már számos helyen észlel­ték pusztításuk nyomait. Sikeresen küzdöttek ellenük a San Gregoró kolostorban, a Poliklinikán, a Római Egye­tem fizikai fakultásán, a Nem­zeti Képtárban és néhány könyvtárban. Pótolhatatlan értékek semmisültek volna meg rövid idő alatt, ha nem veszik észre idejében, s meg­felelő intézkedésekkel nem előzik meg kártevő munkáju­kat. tezését, több/mint 60 ház dóit össze és vált teljesen lakha­tatlanná. Még jobban fokoz­ták a felügyeletet, a vizsgála­tok ütemét, melyek nyomán kiderült, hogy a hangyák Strá-ba is eljutottak, és a káprázatos szépségű Villa Pisaniban is jelentős pusztí­tásokat okoztak a falakon. Velence lakóit a rémület megdöbbenés kerítette hatal­mába; különösen akkor, ami­kor a hangyák falánk cso­portja egy évvel ezelőtt a Pappadopoli kertben vert ta­nyát, a Piazzale—Róma kö­zelében. A legutóbbi kutatá­sok alkalmával észrevették hogy a Biennale menyezeté- nek egy részét is kikezdték. Néhány hónappal később han­gyafészkeket találtak a Be­nedetto Marcello Konzervató­riumban, az Orefici palotá­ban, a Giudeccában, az egyik régi kollégiumban, va­lamint a Szent Márk-tér kö­zelében levő akáckertben. Szünet nélkül folyik ez a harc. Gyökeresen ki kell ir­tani a pusztítókat és rövid időn belül, különben a kézel­fogható gazdag művészi örök­ség hamarosan csak emlék lesz! NAGY KATALIN fordít**« Ezt igyekeznek most meg­valósítani Oriagoban is. A megbízottak helyszíni szemlé­ket tartottak, amelyek felfed­ték, hogy milyen mérvűek az eddigi hangyakárok. Kis híja, hogy az egyik ház gerendáza- ta egy napon maga alá nem temetett négy tudóst. Számos épületet veszélyesnek és lak­hatatlannak minősítettek, ezeket rövid idő alatt ki is ürítették. Tapasztalatcserét tartottak Belga-Kongó ilyen irányú szakembereivel, akik azt ajánlották, hogy a han­gyák ellen hexaclorciklohexá- nos permetezést alkalmazza­nak. Mielőtt azonban még elkezdték volne a szer perme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom