Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-25 / 53. szám

1938, március 23. kedd KfiPCJSAO 5 Néma folyosók — néma gyerekek — látogatás az egri Siketnéma Intézetben KISZ fiatalok és kommunista veteránok ♦rtrl'írl Vonóid Március 21-én a Tanácsíz öztársaság kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából találkozóra jöttek össze a jó mun­kát végző KISZ-fiatalok egy csoportja és kommunista ve­teránok. Régi emlékek elevenedtek fel ezen a találkozón, 3 gyakran emelkedett a magasba a pohár is: a részvevők egészségére, a fiatalok szép jövőjére. Ülést tartott a gyöngyösi Népírontbizottság AMIT NAGYON féltünk, úgy őrizzük, mint a szemünk világát. A régi szólásmondás arra mutat, hogy a különbö­ző .korok népei érzékszerve­ink közül a látás elvesztését tartották a legborzalmasabb­nak. Az örök sötétség nyo­masztó és sivár világa meg­ihlette a költők és művészek képzeletét és megmutatta: az ember élete összefonódik a világ megismerésével és kül­ső, színes képek nélkül nincs ■.is igazán emberi élet. De talán éppoly súlyos csa­pás a gondolkodó, érző, ma­gát kifejezni akaró emberre nézve, ha beszélőkészségét és hallását veszti el (a kettő ál­talában együttt jár, mert a veleszületett süketség néma­ságot okoz a halláson át való tanulás hiánya miatt), és így olyanná válik, mint az üveg­toronyba zárt rab, aki min­dent lát és felfog, de belső világáról nem tud számot ad­ni, nem hallja a madárcsi­csergést és Beethoven szim­fóniáit. Az ilyen élet csonka, torzó, és sajnálatra méltó. Pedig nem túl ritkán elő­fordul, hogy az újszülött ele­ve süketnémán kerül a világ­ra s bizony e kis élőlény olyan bilincsekkel születik, amelyek — legalább is hosszú éveken át — megakadályozzák a világ megismerésében. A középkor kínzásai között nem volt rit­ka a nyelv kitépése, vagy a megsüketítés. De — s ezt elöljáróban szögezzük is le, — a felnőtt korbani süketség, vagy némulás, minden tragi- kukuma ellenére sem olyan súlyos, és kimenetelében nyo­masztó, mint a veleszületet­teké. MIÉRT? Erre ad választ Vincze Sándor, az egri Siket­némák Intézetének igazgatója. Tiszta, szép termek, folyosók, képekkel teli falak: ez ma az egri Intézet. Egy kicsit kollé­giumszerű, egy kicsit olyan, mint egy kórház, már ami tisztaságát és belső rendjét illeti. 120 süketnéma gyer­mek nevelkedik itt hat éves korától tizenhatig. A VIII. ál­talános osztályt végzik el itt a gyermekek, csökkentett tan­terv szerint, kollégiumi bent­lakással. Igen, a nyolc osz­tályt tíz év alatt végzik el. Az első két év alatt ugyanis megtanítják a gyermekeket beszélni. Némákat? Igen! A némaság oka ugyanis a gyermekeknél rendszerint a süketség, amely megakadályozza őket a hang­utánzás során történő tanu­lásban. A hatéves gyermek bekerül az intézetbe, s egy szót sem tud szólni. Három­négy év múlva tagolva bár, de már értelmes szavakat, mondatokat mond. Közben erősen figyeli beszélgető tár­sa ajkát, s arról olvassa le a válaszokat. Közhiedelem, hogy a siketnémákhoz nagy szájmozgatással, erősen arti­kulálva kell beszélni. Ez nem igaz. Már itt az iskolában ar­ra szoktatják őket, hogy a normális szájmozgású beszédet olvassák le. S ezt — még az osztály legtávolabbi padjai­ból is könnyűszerrel teszik. AZ ORSZÁGBAN ma hat helyen működik süketnéma tanintézet. Pesten, Vácott, Deb­recenben, Kaposvárott, Sopronban és Egerben — A gyermekek itt úgy élnek, mint bármilyen más kollé­giumban, azzal a különbség­gel, hogy nevelésüket gyógy­pedagógusok végzik, akik négy éven át tanulják a főiskolán e nehéz pálya fortélyait. Igaz, hogy a siketnémák általában jól tanulnak: figyelmesek és szorgalmasak. Vincze igazgató elmondja, hogy kitűnő szak­munkások válnak belőlük, mert nem zavarja őket a kül­világ ezer benyomása. Ha — 16 éves korukban — befejezik az általános iskolát, előttük az ipari tanulás lehetősége: a fiúknak Sopronban faipari iskola, a lányoknak Vácott szövő-tanfolyamok állnak ren­delkezésükre. Akiket a tanfo­lyamok nem vehetnek fel — sajnQS, létszámuk korlátozott — azokról a Siketnémák Szö­vetsége gondoskodik. Igen, a süketnémák érzé­keny emberek. Pedagógusai­kat folyton ostromolják: ta­nulni, tanulni és újra tanulni akarnak. Érzik: az ép érzék- szervű emberek társadalmában lemaradnának az egyenlőtlen küzdelemben. Bár a betűve­tést lassabban tanulják meg, mégis sokat olvasnak és sokfé­lét. Eleinte nem értenek egyet, vagy mást, a szokatlanabb ki­fejezések közül. Ilyenkor ta­náraikhoz fordulnak, akik megmagyarázzák a szavak je­lentését. Tanításuknál a szem­léltetés a legfőbb. Mintha a szem, a látás — számukra im­máron mindent pótló érzék­szervük — egy kicsit maga lenne az agy is: kitárul és jelentőségében megnő. Ezért van, hogy a süketnémák te­kintete oly élénk, kifejező. A nagyobbacska gyerekek szé­gyenük süketségüket. Sajnos, gyakran megesik még ma is, hogy vásott kölykök, vagy éretlen felnőttek csúfolják őket. Ezért — ha olykor tes­tületileg a városba vonulnak, moziba, vagy a sportpályára mennek, sokkal fegyelmezet­tebben viselkednek, mint má­sok. De épp ilyen fegyelme­zettek az intézetben is: ret­tegnek a gondolattól, hogy valaki szemükre hányja fo­gyatkozásaikat. Bár legtöbbjük már beszél, a nagyok szeré­nyen és csendesen járnak-kel- nek, s egymás között még mindig szívesebben érintkez­nek jelbeszéddel, mint élőszó­val. Egyébként szabad ide­jükben sokat bíbelődnek nyu­galmat és csendet követelő szórakozásokkal: igen sok jó, sőt kitűnő rajzoló akad kö­zöttük, ügyes tornászok, sak­kozók, stb. MEGBÁMULTAM Hara- szin László VIII. oszt. általá­nos iskolai tanuló remek raj­zait, festményeit, s bizonyos, hogy e fiúban — minden fo­gyatékossága ellenére — már most több érték rejlik, mint sok egészséges kortársában. Ö, Rácz Pál, a VII-es Trungel Juliska az intézet legszorgal­masabb és legjobb tanulói, bár a többiekkel sincs sok baj. És hogy belőlük is kitűnő em­ber, társadalmunk értékes dolgozója lesz, azért elsősor­ban azoknak az idős, tapasz­talt pedagógusoknak kell kö­szönetét mondani, akik egy emberöltő óta munkálkodnak a süketnémák tanításán. Sturm József 1906 óta, Dankó István 1909 óta, Leopold Rezső 1913 óta tanít. Ha meggondoljuk, hogy itt minden gyermek egy külön eset, akivel egyénileg kell foglalkozni, megértjük, hogy mit jelent ez időben, energiában. Elmenőben még meg-meg- álltam a csendes, tiszta folyo­sókon és megnéztem a fény­képtablókat, amelyek feleleve­nítik e nagy család életének aprócska, nagyobbacska örö­meit. Itt egy társaskirándulás emléke, amott a tánccsoport matyóruhás gyermekeié. Egy harmadikon tornászcsapat látszik, a negyediken futbal­lozó fiúk. Aztán nyílt az ajtó, és csendben, de nagyon sza­porán húsz-harminc tíz év kö- , rüli kislány vonult végig dél­utáni sétáról hazatérve. Két ( kis mosolygót megállított Vin­cze igazgató. „Hogy hívnak?"’ — kérdezte. — Er-zsé-bet-nek — válaszolt a szöszi napsugaras bizalom­mal. — Ugye — tréfálkozott az igazgató — otthon jobb? Nem szeretsz itt lenni? A kicsi fülig nyújtott száj­jal nevetett és viharosan ráz­ta a fejét. A másik segített: — Nem-i-gaz! Nem-i-gaz! Itt jó! SZIVEMBEN rosszul titkolt szánalommal jöttem ide s de­rűsen mentem el: megértettem újra és újra, hogy társadal­munk ereje és segítőkészsége nemcsak a könnyeket törli le, de emberivé, boldoggá és ép­pé varázsolja e kis életeket. PAGONY LAJOS Időjárásjelentés erős éjszakai fagyok Az Európa-szerte szokatlanul hideg télies időjárást csak lassan enyhítik a ezuptrópusok felől ér­kező enyhébb légtömegek. Ma reggel még mindig erős fagyok voltak Közép- és Kelei-Európa nagyrészén, sőt a szárazföld nyu­gati partjain Is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. München­ben, Bécsben és Varsóban ma reggel mínusz 12. Bukarestben mínusz 6, Szófiában mínusz 5 fok volt. Várható időjárás kedden estig: Felhős idő, több helyen havazás, havaseső, mérsékelt keleti- dél­keleti szél. hideg éjszaka, a nap­pali hőmérséklet holnap kissé magasabb lesz, mint ma. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nyugaton és délen mínusz 1—minusz 4. máshol mínusz 5— mínusz 8 fok között. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet kedden: Plusz 2—plusz 5 fok között, he­lyenként öt fok felett. (MTI) A Hazafias Népfront gyön­gyösi városi Bizottsága szer­dán este ülést tartott. Az első napirendi pont előadója Varga Ferenc, a Városi Tanács elnö­ke ismertette Apró Antal elv­társ beszédéből azokat a gyön­gyösi vonatkozású részeket, melyek a Népfront munkájá­val szoros kapcsolatban van­nak. A továbbiakban felhívta a Népfront Bizottság tagjait, hogy a Tanács munkájának megkönnyítése céljából a ta­nácstagokkal együtt továbbít­sák a város dolgozóinak kí­vánságát, intézzék ügyes-bajos dolgaikat. Ismertette a Nép­front Bizottság tagjaival a március 26-i vb. ülésen elfo­gadásra előterjesztendő városi költségvetést. Kitűnt, hogy az utóbbi években eléggé elha­nyagolt városfejlesztés jó ke­zekben van. Utak. járdák, vízvezetékek, villany, kulturá­lis létesítmények, egészségügyi létesítmények, mezőgazdasági célokat szolgáló létesítmények egész sorát kapja 1958-ban a város. Ehhez azonban szüksé­ges a dolgozók segítsége, hi­szen a felsoroltak mindegyike a gyöngyösi dolgozók életszín­vonalának emelését szolgálja. A jelenlegi piszkos várost kö­telességünk kitakarítani, mon­dotta a Tanács elnöke, ezért március 24-től április 4-ig, igénybe véve a kórház segítsé­gét, a Köztisztasági Vállalat­tal ki is fogjuk takarítani. A dolgozók kötelessége, hogy a saját portájukon rendet te­remtsenek és a padlástól a pincéig, az udvartól az utcai frontig gyűjtsék össze a sze­metet, amit a Köztisztasági Vállalat elhord. A tisztaság megteremtése nemcsak eszté­tikailag fontos, hanem egész­ségügyi szempontból is. A hozzászólásokból ítélve, a Népfront Bizottság tagjai nemcsak lelkesen álltak a terv mellé, hanem kiegészítették javaslatokkal is. A tanácselnök beszámolója után dr. Molnár Mihály, a Hazafias Népfront titkára is­mertette a Népfront eddigi munkáját. S. B. KOLACSKOVSZKY LAJOS: II dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság (IV. folytatás.) Gyöngyösön dr. Waldner Fülöp ügyvéd ugyancsak március 22-én este jelentette be a diktatúra kikiáltását a Munkástanács ülésén. Kö­zölte, hogy a megyei közigaz­gatás már át is alakult, egy­úttal előterjesztést tett a főbb városi tisztségek betöltésére. Polgármesternek Junghancz Ferenc ácsot, ügyésznek dr. Waldner Fülöpöt, rendőrka­pitánynak Nemecz József építőmestert, közélelmezési biztosnak Weinfeld L ipát iparost választották meg. Az új tisztikar pár nappal később itt is direktóriummá alakult át. A kereskedelmi csarnokot foglalták le. A kommunisták ugyanitt tartot­ták összejöveteleiket, itt in­dul meg az agitátorképző is­kola is. A földmunkások a kaszinó­ba költöztek. Elnök: Czakó Sándor. A polgári újságok Egerben is, mint Gyöngyösön egy csa­pásra megváltoztatták címü­ket is, a politikai vonalveze­tést is. Az Egri Újság Egri Vörös Újsággá vedlett át, egészen új lap a kommunis­ta Egri Munkás. Gyöngyösön négy polgári lap állt le, ezek helyébe megszületett a Vö­rös Mátravidék. Heves vár­megye hivatalos lapját: „A Heves megyei Direktórium Hivatalos Lapjá"-nak keresz­telték el. Kolacskovszky eb­ben tette közé első, a köz­ségi és járási direktóriumhoz címzett körrendeletét. Az üzleteket és bankokat még a diktatúra kikiáltása napján _ bezárták. A hatósá­gok szigorú szesztilalmat ren­deltek el, a fegyvereket kezd­ték beszedni, a rémhírter- jesztők ellen pedig igen ko­moly intézkedéseket léptet­tek életbe. A Tanácskormány VI. rendelete a címeket tö­rölte el, a VII. a házasságon kívül született gyermekeket törvényesítette. Az átalakulás mindenhol símán, rendzavarás nélkül ment végbe. A rendőrgárda és a vörös katonaság példás rendet tartott. A forradalmi törvényszék is megtette köte­lességét. Ennek Egerben Demmer Géza mésizárosse- géd az első elnöke, utóbb dr. Nagy Nándor ügyvédjelölt, Nagy János pincér látta el a vádbiztosi teendőket. A gyöngyösi forradalmi tör­vényszék első elnökei tír. Waldner Fülöp, Nemecz Jó­zsef, illetve Borbák Gábor. Vádbiztos: dr. Kis Sándor. Egyik legfőbb gondja az új rendszernek az élelmezés biztosítása. Ez bizony ke­mény dió! A négyéves hábo­rú az összes készleteket el­pusztította, rekvirálásra pe­dig gondolni sem lehetett. Eger élelmezésének biztosí­tására az új alispán a mal­mok vámkeresményét lefog­lalta, így ha szűkösen is, újig mindenkinek jutott kenyér! Gyöngyösön nehezebben ment az élelmezés. Ott a Nemzeti Tanács havonta és fejenként egy kilogramm ga­bonát, illetve 70 dekagramm lisztet kénytelen elvétetni a gabonával és liszttel ellátot­taktól, a kukoricakészleteket pedig mind lefoglalta. A fal­vakat illetőleg bevezette a cserekereskedést, csak élele­mért. adót iparcikkeket. Az is elfordult, hogy az élelmet erőszakkal szedték össze a szomszéd községekben. Visz- nekre, Karácsondra fegyveres polgárőrök szálltak ki a ga­bona beszerzése és e'szá’lí- tása végett. Egyidejűleg kutató bizott­ságok járták végig az utcá­kat, az előtalált fölösleget azonnal közraktárakba szál­lították. A cseri barátok klas- tromában 300 kilogramm lisz­tet és sok zsírt foglaltak le., A kormány március 26-án kelt rendelkezése értemében minden, a kisipari keretet meghaladó üzemnek úgyneve­zett ellenőrző munkástaná­csot kellett alakítania, a vál­lalatok élére termelési bizto­sok kerültek. Ez az intézke­dés vidéken nem vált be, te­hát Hevesben sem, mert a termelőbiztos legtöbbször a volt tulajdonos, vagy ennek meghitt embere. A XXXI. sz. rendelet (ápr. 2-án) a nagyban és olyan ki­csinyben árusító üzletek na- cionalizálását rendelte el, amelyek tíznél több alkalma­zottat foglalkoztatnak. A lel­tározásokat a termelési nép­biztosság által kinevezett, úgynevezett üzleti biztosok hajtották végre. Április 4-én rákerült a sor a földbirtokokra is. A 100 holdon felüli birtokokat szo­cializálták. Ezeket szövetke­zeti alapon való kezelésre nincstelen parasztoknak ad­ták át. Tizenhat éven felüli bármely nincstelen paraszt tagja lehetett a szövetkezet­nek, ha évi 120 napi munka elvégzésére kötelezte magát. A jövedelemből való részese­désre nézve a végzett munka mennyisége az irányadó. A Heves megyei Birtokrendező és Termelést biztosító bizott­ság Egerben a rendelet után csak sokára, május 29-én alakult meg. Elnök: Mondok Sándor, gazdasági főmegbí­zott, helyettese: Szentpéteri Lajos. 2. A komrnün által mutatott erély eleinte a papságnak is imponál. Az egri érsek oldal- kanonokja társaságában ön­ként kereste fel a megyei di­rektóriumot és közölte vele, hogy a változott viszonyokkal számolva, kész alávetni ma­gát a tanácsköztársaság ren­delkezéseinek, egyidejűleg azonban jóakaratú figyelmé­be ajánlotta a direktórium­nak azokat az intézményeket, amelyeknek a fenntartásáról eleddig az érsekség gondos­kodott. Gyöngyösön a cseribarátok főnöke, P. Péri Bonaventura biztosító a városi direktóriu­mot lojális magatartásáról mindaddig, amíg a diktatúra a rend fenntartására és „az igazán fölös vagyonnak” a szegények közti szétosztására szolgál. Kutyából nem lesz sza­lonna; a barátság nem sokáig tartott Egerben Gyürky Vi­dor hitoktató állandóan izgat az új rend ellen, emiatt for­radalmi törvényszék elé ke­rül, amely 10 000 korona pénzbüntetésre ítéli, egyben kitiltja az összes iskolákból. Még nem múlt el március, s a munkástanács elnöke kény­telen megfenyegetni a katoli­kus papságot, hogy a megté- velyedetteket a munkásta­nács, „mint a hazának ellen­ségeit, forradalmi bírósáa elé állítja, s ellenük a legkérlel­hetetlenebb szigorral jár el." Ez hatott! Egerben egy ideig nincs is baj a papokkal, bezzeg Gyön­gyösön! Az új klerikális megmoz­dulás Fáber Oszkárnak, az egyházi vagyonok leltározásá­ra vonatkozó sürgönye rob­bantotta ki. A cseribarátok­nál a tanács március 30-án akart leltároztatni. Vasárnap volt, a templom tele parasz­tokkal. Ezek a papok által felbiztatva, vérbe borult sze­mekkel rohanták meg a lel­tározó közegeket, szidalmaz­ták, sőt bántalmazták őket. A hivatalnokokat vörösőrök szabadították ki szorult hely­zetükből. A történtek híre gyorsan elterjedt a városban. A pa­rasztok százával vonultak fel a városháza elé, tüntetni a vörösök ellen. Azt beszélték, hogy a szocialisták el akar­ták rabolni az oltáriszentsé- get, meg hogy a papot nem engedték misézni. A város vezetősége hasz­talan kísérelte meg jobb be­látásra bírni a felizgatott tö­meget. A parasztok magatar­tása semmi jót nem ígért. A tanács végül is kénytelen erőszakhoz nyúlni. Nemecz József karhatalmi parancs­nok többeket letartóztatott a hangoskodók közül, egyúttal — saját elhatározásából — statáriumot hirdet. A helyzet azonban az is­tenek térdén nyugszik más­nap is. Végre április 1-én külön karhatalmi osztag ér­kezett Salgótarjánból két gép­puskával és azzal a szigorú utasítással, hogy kíméletlenül törjön le minden reakciós megmozdulást. A gépfegyve­reket a Sz. Bertalan temp­lom előtt úgy állították fel, hogy egyformán tűz alá lehe­tett venni mind a főteret, mind a város három főbb út­vonalát. A kapukat este 7 órakor zárták, a lámpákat 9 órakor el kellett oltani. A plébánost is elérte vég­zete. Dr. Bozsik Pált március 31-én letartóztatták és Buda­pestre, a Kőbányai gyüjtőfog- házba szállították. Onnan már csak a románok segítségével szabadult. 3. A komrnün alkotmányter­vezete április 2-án látott napvilágot. Eszerint a dikta­túra célja „a dolgozók ural­mának biztosítása, a kizsák­mányolás fölött.” A közhata­lom letéteményesei ezentúl is a munkás-, paraszt- és kato­natanácsok. Ezek községek, városok, illetve járások és megyék szerint szervezendők. A direktóriumok ezentúl, mint intézőbizottságok sze­repelnek. Az intézőbizottsági tagokat a tanácsok választ­ják. A választásokat április 17-ig kellett nyélbeütni. A választói jog gyakorlása lajstromosan, szavazócédulá­val történt úgy, hogy a vá­lasztó valamennyi megválasz­tandó tagra egy lapon adta le szavazatát. Egerben április 10-én ment végbe a választás. A város 30 000 lakosa közül 10 475 egyén adta le szavazatát. Az új munkástanács taglétszáma 60, az általa kiküldött intéző- bizottsági tagok száma 15. Az új munkástanács elnö­ke Egerben Lájer Dezső, Gyöngyösön Junghancz Fe­renc, Hatvanban Scliultheisz Henrik, Tiszafüreden dr. Gé­léi Károly. A megyei Munkás-, Kató na- és Paraszttanács logoi- Egerből 6, Gyöngyösről 4, az egri és a gyöngyösi járások­ból 9—9, a hevesi és a hat­vani járásokból 8—8, a tisza füredi járásból 6, a pétervá- sári járásból 5 egyént vá­lasztottak be. (FoUiUtti*»«->

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom