Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-22 / 51. szám

2 NÉPÚJSÁG 1958. március 22. szombat AZ UJLÖRINCFALVI MSZMP szervezet teljes mér­tékben megfogadta az orszá­gos pártértekezlet júniusi ha­tározatát, amely a párt és a tömeg kapcsolatát munkánk legfőbb kérdéseként tárgyalta. A határozat megjelenése után összeültek községünk kommunistái megbeszélni, hogy mi a teendő a jó tömeg­kapcsolat megteremtésében. Két alkalommal taggyűlésen is tárgyaltunk erről a fontos határozatról. Felosztottuk a községet a párttagok között és a kommunisták a saját körzetükben kisgy üléseket tartottak. Ezenkívül napiren­den voltak a személyes be­szélgetések és a családlátoga­tások. Minden hónapban egy­szer szabad pártnapokat tar­tottunk, ahol beszéltünk a fontos kormányhatározatok­ról, országunk helyzetéről, ez- eel erősítve a párt és a tö­megek közötti kapcsolatot. A KÖZSÉGI pártszervezet nagyon sok segítséget nyújtott a Hazafias Népfront újjá­szervezéséhez. Figyelemmel kísértük, hogy a legjobb ha­zafialt, a község legderekabb, legbecsületesebb emberei ke­rüljenek a népfrontbizottság­ba. Megalakítottuk a Nőtaná­csot, ezenkívül a termelési bi­zottságot is. A közeli napok­ban pedig a Hazafias Népfront keretein belül segítünk létre­hozni a békebizottságot. Ezek­nek a szerveknek a pártirá­nyításával elérjük, hogy párt- szervezetünk politikai befo­lyása a legszélesebb népréte­gekben minden nap érvénye­süljön. Természetesen a párt hallatja a szavát a tanácsülé­seken és a KISZ-életnél is. Jól bevált módszerünk, hogy minden este politikai munkát folytatunk a pártta­gok és pártonkívüliek klubjá­ban. Különösen a téli estéket használtuk ki erre a célra, mert nemcsak politikai és szakmai előadásokat tartot­tunk, hanem sok pártonkívüli- vel személyesen is beszélget­tünk a párt politikájáról. Megkérdeztük a pártonkívü- liekefj hogy mi a véleményük a politikai helyzetről, a párt országos és helyi politikájáról. Ok minden esetben őszinte véleményt mondottak nekünk. Nem egyiszer felhasználtuk el­gondolásaikat, javaslataikat a község életének irányi‘ásához. NAGYON SOK szó esett a klubban és a személyes be­szélgetések során is arról, hogy az ellenforradalom után mi a teendő országos és helyi viszonylatban is. A pártonkí- vüliek elmondották, hogy e°v- öntetűen támogatják a jelen­legi politikát és szívesen részt is vesznek annak végrehajtá­sában. A dolgozó parasztok azzal is hitet tesznek a párt politikájának helyeslése mel­lett, hogy egymásután kérik felvételüket az MSZMP-be. Amíg az ellenforradalom előtt csak 8—10 párttag volt, és annak nagy része is alkalma­zott, most 22 párttagot szám­lálunk és van két tagjelöl­tünk. Ez a két tagjelölt dol­gozó paraszt, de az elmúlt taggyűlésein újból kérte ma- —»H Meleg találkozás az üregei A tegnap délelőtti órákban a párt, az állami és a társa­dalmi szervek vezetői a már­tírok emlékművére elhelyez­ték a megemlékezés koszorúit. A koszorúzás! ünnepség után a Szakszervezeti Szék­ház kis tanácstermében a kommunista veteránok és a KISZ fiatalok találkoztak. A megjelent vendégeket Szabó Imre, a KISZ megyei titká­ra üdvözölte, majd átadta a kitüntetéseket a KISZ mun­kájában élenjáró fiataloknak. „Ságvári Endre érem” kitün­tetést kaptak: Királyházi Ti­vadar, a gyöngyösi XII-es ak­na KISZ szervezetének elnö­ke^ Szekszius Mihály, herédi tanácselnök, KISZ titkár, Ba­logh F. Antal, egercsehi bá­nyász, az eaerbocsi KISZ szervezet titkára, Kerékgvárió Miklós, a pálosvörösmarti KISZ titkár, Varga József, a rózsa­Kiosztották a nyel a hatvani Kiskeres] Március 16-án, vasárnap osz­tották ki a nyereségrészesedést Hatvan város és járás kiske­reskedelmi vállalati dolgozók­nak. Trepper Endre, a vállalat igazgatója beszélt a munka- fegyelem megszilárdításáról és a leltári hibák megszüntetésé­gát [jártunk soraiba egy hat­holdas dolgozó paraszt is. Ezekkel a belépőkkel még jobban megerősödik pártszer­vezetünk, mert eddig a dol­gozó parasztok húzódoztak a belépéstől. Most támogat­ják a pártot, elfogadják an­nak politikáját és segíteni akarják a végrehajtását. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy saját maguk is pártta­gokká válnak. MI IGYEKEZTÜNK jól dol­gozni, de még nagyobb ered­ményekre volnánk képesek, ha felsőbb szerveink többször meglátogatnának bennünket. Segítségadásra, instrukcióra lenne szükségünk és remél­jük, hogy ezt a következő időkben meg is kapjuk felsőbb szerveinktől. BAK JENŐ propagandista. baráti k és fiatalok között széntmártoni IX-es akna KISZ titkára, Korózs hajós, az Egri FLnomszerelvény-gyár KISZ szervezetének aktívája, Kónya Lajos, az egri járás KISZ ak­tívája, Sándor Magdát az Egri Forgácsológyár KISZ szervezetének aktíváját di­csérő oklevéllel, s aranykoszo- rűs KISZ jelvénnyel tüntették ki. A kitüntetések átadása után baráti beszélgetés kezdődött a KISZ fiatalok és a 19-es har­cosok között, majd több po­hárköszöntő hangzott el, mely­nek keretében a fiatalok hely­zetéről és feladatairól beszél­tek az elvtársak. Felszólalt többek között Bíró József elv­társ, az MSZMP másodtit­kára, Egri Gyula elvtárs, az MSZMP városi titkára, Dancza J ános rendőrőrnagy és Kiss József elvtárs. reségrészesedést kodeint! Vállalatnál ről. öt vállalati dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó kitünte­tést és a velejáró pénzjutal­mat. 60.000 forintot osztottak ki a vállalat dolgozóinak nye­reségrészesedés címén. Az ün­nepséget reggelig tartó vidám szórakozás követte. A népeink életét érintő kérdésekben teljes az egyetértés közöttünk Ünnepi fogadás volt Berlinben a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére BERLIN (MTI.) Németor­szág szocialista egységpárijá- nak Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya Berlinben, a Minisztériumok Házában, csütörtökön este ünnepi foga­dást adott a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteleté­re. A fogadáson megjelentek a párt- és kormányküldöttség tagjai, Otto Grotewohl, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke, a Poli­tikai Bizottság tagjai és pót­tagjai, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, a politikai- és társadalmi élet személyiségei, munkások, parasztok, a nép­hadsereg, a népi rendőrség tábornokai, tisztjei, diploma­ták és újságírók. A fogadáson Otto Grote­wohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke pohárköszöntőt mondott. Kije­lentette, hogy a két ország és a két párt képviselőinek je­lenlegi találkozása az euró­pai béke megszilárdítását, a békés szocialista építés előre- lenditését s a két ország, és a két párt baráti kapcsolatainak elmélyítését szolglája. „A magyar vendégek mint bará­tok jönnek a barátokhoz — mondotta. A Német Demokra­tikus Köztársaság lakossága és kormánya mélységes ro- konszenwel figyeli a magyar nép és kormánya sileeres erő­feszítéseit az ellenforradalmi pusztítás okozta károk felszá­molása, a szocialista törvé­nyesség további szilárdítása és a szocializmus felépítése érdekében.” Ottó Grotewoh! végül a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, va­lamint a magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak egészségére ürítette poharát. Ezt követően Mvunich Fe­renc, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke mondott pohárköszöntöt. Bevezetőben köszönetét mon­dott a német kormánynak és népnek azért a segítségért, amelyet 1956. év végén és 1957. elején az ellenforrada­lom pusztítása után nyújtott a magyar népnek. Az ellen- forradalom ütötte sebek azóta már jórészt begyógyultak, — mondotta, — hála a magyar nép, a magyar munkásosz­tály erőfeszítéseinek. „A néphatalom ma erős és legyőzhetetlen. Az ellenforra­dalmat legyőztük. Továbbra is azon dolgozunk, hogv emel­jük a termelést és javítsuk a nép életszínvonalát. Azzal a szándékkal jöttünk a Német Demokratikus Köztársaságba, ítélet a vietnami kémperben Hanoi (Üj Kína): A hanoi népbíróság nyilvános tárgyalás után csütörtökön hirdetett íté­letet az amerikai—délvietnami kémszervezet tizennégy ügy­nöke bűnperében, akik 1956. vége óta kém- és szabotázs­cselekményeket fejtettek ki Észak-Vietnamban. A kémbanda vezetőjét ha­lálra, tizenegy tagját 2—25 évig terjedő fegvházbüntetősre ítélték. Két vádlottat felmen­tettek. Az ügynököknek többek között az volt a tervük, hogy magasrangú párt- és kormány- tisztviselőket tesznek el láb alól. Az ügynökök beismerték bűnüket. Dél-Vietnam csatlakozni akar a Délkelet-Ázsiai katonai paktumhoz A délvietnami elnök meg­bízható értesülések szerint ar­ról a lehetőségről tanácskozott a fülöpszigeti elnökkel, hogy Dél-Vietnam csatlakozzák a délkeletázsiai katonai paktum­hoz. hogy mindkét nép javát szol­gáló eredményekre jussunk. A mai tárgyaláson is bebizo­nyosodott, hogy a népeink ér­dekeit érintő kérdésekben tei- • jes az egyetértés közöttünk, együtt küzdünk a békéért és a szocializmus felépítéséért.” Végül a magyar dolgozó nép szívélyes üdvözletét tol­mácsolta a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak és népének. Poharát a békére, a népek barátságára, a történelem első német-mun- kás-paraszt államára és an­nak vezetőire emelte. A fogadás rendkívül baráti és szívélyes légkörben folyt le. Külföldi híreink Moszkva (TASZSZ): A má­sodik szovjet mesterséges hold március 21-én délután 16 órára befejezi kétezredik fordulatát. Amint a számítások mutatják a Szputnyik II. április 5. és 15-e között a sűrű légrétegek­be kerül és megsemmisül. Szingapúr (AFP): A medani kormány-rádió csütörtökön es­te jelentette, hogy az indonéz hadsereg a Permantang Sian- tamál szerdán lefolyt harcok­ban ötven lázadót megölt, het­venkettőt pedig foglyul ejtett. Kairó (MTI): Március 20-án déli 12 órakor az Egyesült Arab Köztársaság külügymi­nisztériumának tanácstermé­ben aláírták a Magyar Nép- köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság légügyi egyezményét. Buenos-Aires (TASZSZ): Lap­jelentések szerint Paraguay- ban fokozódik az elégedetlen­ség Strössner tábornok dikta­túrájával szemben. Az ország­ban uralkodó terror és üldözé­sek ellenére a hazafiak köve­telik a diktátor megbuktatá­sát. KOLACSKOVSZKY LAJOS: A Dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság rí. Heves nem ipari, de paraszt vármegye. Még 1936-ban is a kereső lakosság 67.3 százaléka, az eltartott lakosságnak pedig 63.6 százaléka élt mezőgazda­ságból. Ezért a munkásmozga­lom itt mindig gyenge lábon állott. 1913-ban Egerben hoz­závetőlegesen 300—350 szerve­zett munkás, Hatvanban pon­tosan 387, a gyöngyösi szerve­zett munkások száma is ekörül mozog. Tiszafüreden a Kefe­gyár másfélszáz szervezett munkást foglalkoztatott, ugyan­itt a téglagyár rendes mun­káslétszáma 30—50 fő. A világháború alatt ezek a gyenge szervezetek majdnem teljesen elenyésztek, úgy, hogy az őszirózsás forradalom első hónapjában élűiről kellett kezdeni a szervezést. Szeren­csére nincs hiány hozzáértő egyénekben. November végén, december elején megyeszerte megalakultak már a nagyobb szakmák szervezetei. Egerben elsők a kőművesek, a famun­kások, a vasutasok, a dohány­gyári munkások és munkásnők szakegyletei. Ezek egyszerre alakultak meg november 24-én. A földmunkások azon­ban január 22-én, a közalkal­mazottak január 25-én, a kis­iparosok pláne csak február 2-án tudtak megalakulni. Amelyik napon a parasztok elhatározták, hogy szakegyle­tet létesítenek, ugyanakkor alakult meg Egerben a szak­tanács. A Szociáldemokrata Pártnak, amely idáig igen alá­rendelt szerepet játszott a Nemzeti Tanács ülésein, most, hogy a szaktanácsot tudta a háta mögött, egyszerre meg­nőtt a taréja. A párt egyéb­ként már november 23-án megalakította az intézőbizott­ságot. Egerben Lájer Dezső, Fischer Manó, Vályi István, Kovács Domonkos, Gyifka Ferenc, ké­sőbb Kolacskovszky Lajos a szóvivők, Gyöngyösön dr. Ho- rovitz Alfréd és dr. Waldner Fülöp ügyvédek, majd Jung- hancz Ferenc ács, Endrész Jó­zsef vasmunkás és Nemecz Jó­zsef építőmester; Hatvanban Schultheisz Henrik kőműves, Tiszafüreden dr. Géléi Károly, R off a Lajos cipész, meg a 83 éves Szokolai Mihály földmű­ves. A szakszervezeti és szocia­lista összejövetelek színhelye Egerben az elhagyott Szarvas­laktanya. Gyöngyösön a párt az úgynevezett Kertész-ház­ban tartotta összejöveteleit, utóbb a központi leányiskola földszinti utcai termét foglal­ta le szakmai és politikai ér­tekezletek céljaira. Újév után két héttel már a megyei pártszervezet megala­kítása is esedékes. Az ezen ügyben január 12-én megtar­tott megyei értekezleten Fi­scher Manó elnökölt. A beje­lentésekből kitetszik, hogy mind Eger, mind Gyöngyös ekkor már erős várai a mun­kásmozgalomnak; Hatvanban 2870 a taglétszám, Tiszafüre­den 260, Poroszlón 600, Bese­nyőtelken 500, Egercsehiben 600, Ecséden 500, Verpeléten csaknem 1000. Ekkor határoz- tatott el a megyei párttitkár­ság felállítása. Párttitkámak Vályi István betűszedőt sze­melték ki; Vályinak ugyanis eléggé fel nem mérhető érde­mei vannak az egri szocialista szervezkedés századeleji elin­dításában. Délután népgyűlés volt a Szarvas-laktanya udvarán. A kommunisták ezen mutatkoz­tak be a, nyilvánosságnak. A kommunista eszméket az Oroszországból hazatért hadi­foglyok terjesztették. Novem­ber közepén kezdődött a hadi­foglyok nagyobbarányú haza­vándorlása. Ehhez képest a Kommunisták Magyarországi Pártja Központja Budapesten november 20-án alakult meg. Egerben és talán a megyé­ben is Németi Lajos könyv­kötő az egyetlen igazi kom­munista. Mint hadifogoly, hosszabb időt töltött Orosz­országban; a forradalomnak kezdettől igaz híve; a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom után Moszkvában agitá­tornak képeztette ki magát. Egerbe ő hozta először Lenin géppel sokszorosított „Állam és forradalom” című művét. Itthon nyomban összeköttetés­be lépett Kolacskovszky Lajos­sal, aki ugyanezen az őszön „Téli ballada” címmel Lenint és az orosz forradalmat ma­gasztaló cikket írt az Egri Hír­lapba. Jaksi Ferenc, egri kőműves rögtön Németi után követke­zik. Oroszországban, kitörvén a fogolytáborból, fegyverrel a kezében, agitált a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom érdekében. Ezen a január 12-i népgyűlésen egyszerű szavak­kal adta elő az Oroszország­ban végbement hatalmas vál­tozást, de éppen egyszerű be­szédével tudta magával ragad­ni a hallgatóságot. Kár, hogy a kommün alatt nagyobb sze­repet nem vállalt! A Tanács- köztársaság bukása után Zala­egerszegre internálták. Szaba- donbocsátása után pár eszten­dővel meghalt. Gyöngyösön a kommuniz­must Nemecz József képvisel­te a leghatározottabban. A Munkás-, Katona- és Pa­raszttanácsok megalakulása szintén az orosz forradalmi esz­mék hatására vezethető visz- sza. Egerben a tanács január 13-án alakult meg. A tanács­ban mindegyik szakma 2—2 taggal képviseltette magát. El­nöke: Gyifka Ferenc műaszta­los. Jegyzők: Putnoki Jenő és Jaksi József. De más gyülekezet volt ez. mint a Nemzeti Tanács! Nem fecseg, de cselekszik. Minden határozata egy-egy teremtő „Fiat!” A közrendet igazában a Munkástanács szilárdította meg Egerben. A már január elsején felállított úgynevezett rendőrgárda a Munkástanács támogatásával egy-kettőre ko­moly karhatalmi tényezővé nőtte ki magát. A 90 főből álló. nagyobbrészt szocialisták közül toborzott karhatalom fő- oaranesnoka Singer József tar­talékos főhadnagy, főbizalmija Kovád Domokos, foglalkozá­sára nézve kovács. A katonaság rendbeszedése Szita Mihály ezredparancsnok érdemi?. Jobbkeze a szervező- munkában Czvancziqer Lajos őrmester. A szervezést felsőbb utasítás bevárása nélkül, tisz­ta szocialista szellemben haj­tották végre. Meghívásukra Láier Dezső. Fischer Manó. Kolacskovszky Lajos több szocialista beállítottságú elő­adást tartottak a tisztek és al­tisztek részére. Az így újjászervezett kato­naság, piros szalaggal a sap­káján, december 22-én a leg- példásabb rendben, felszere­léssel vonult fel Egerben a piactérre, hogy a főispán-kor­mánybiztos jelenlétében nyil­vánosan is felesküdjék a köz­társaságra. Gyöngyösön nem sikerült fegyelmezni a katonaságot. — December havában mindössze 18 altiszt és 52 huszár telje­sített rendes katonai szolgála­tot. A többi minden inkább, semmint katona. III. A Berinkey-kormány a val­lás- és közoktatásügyi tárcát kettéosztotta. Vallásügyi mi­niszter lett a Károlyi-pártból (különben egri származású) dr. Vass János, a közoktatásügyi tárcát dr. Kunfi Zsigmond vet­te át. A klérus a tárca ketté­osztásában hadüzenetet szima­tolt a valláserkölcsi alapon nyugvó iskolai tanítás ellen, ezért országszerte hatalmas agitációt indított a régi állapot fenntartása érdékében. Gyöngyösön a keresztény­szocialisták már a január 26-án megrendezett népgvűlé- sükön állást foglaltak a köte­lező vallásoktatás mellett. A gyűlést a főgimnázium udva­rán tartották meg. A szóno­kok erős kifakadások kíséreté­ben hívták fel a társadalom, kiváltképp a szülök figyelmét a veszélyre, ami a családi éle­tet fenyegeti, ha eltörülni en­gedik a vallásoktatást. Toldy Pál megüzente a „pesti urak­nak”, hogy orruk attól (már mint a vallásoktatás elsikkasz- tásától) fokhagymás! Amihez hozzátoldotta a földmunkások főkolomposa, hogy a nép, ha arra kerülne a sor, kész erő­szakkal is megvédeni az is­kola vallásos jellegét. Klerikális körök Egerben február 9-én hasonló gyűlésbe hívták a lakosokat „fajra és felekezetre való tekintet nél­kül”. A gyűlést a városháza nagytermében szándékoztak megtartani. Űgv volt. hogy Breznay Imre, érseki tanító­képzőintézeti tápár szónokol. A szociáldemokraták azon­ban idején megneszelve, mi készül, már 2—3 órával a gyűlés megkezdése előtt tel­jes létszámmal vonultak fel a városházára és zsúfolásig megtömték a tanácsterem minden zege-zugát, megszáll­ták a karzatot és a lépcső­házat is. így a klerikálisok később felvonuló hívei már nem tudtak bejutni a gyű­lésterembe. Az összehívók, rosszat sejt­ve, lemondtak a gyűlés meg­tartásáról. Okul hozták fel, hogy a tömeg izgatott és fé­lő, hogy kihágásokra ragad­tatja el magát. A jelenlévő főispán-korrhánybiztos azon­ban, ki a karhatalommal rendelkezett, nem látta sötét­nek a helyzetet, s nem emelt kifogást az ellen, hogy most már a szociáldemokraták tartsák meg a gyűlést. A be­szédet így Breznay helyett a szocialista Kolacskovszky tar­totta, s a népgyűlés lelkesed­ve fogadta el az általa be­nyújtott határozati javasla­tot, mely szerint Eger város polgárai és munkásai „fajra és felekezetre való tekintet nélkül” egyhangúlag kérik a vallásoktatás kirekesztését az iskolákból. A klerikális puska Egerben visszafelé sült el. IV. Az 1919. évi IX. néptör­vény az eddigi reakciós vá­rosi és községi képviselőtes­tületeket feloszlatja az azok helyébe néptanácsot szervez. A néptanács tagjait a kor­mánybiztos-főispán nevezi ki a három forradalmi párt ál­tal javasolt érdemes férfiak­ból. Egerben az új néptanács­nak, amely február 28-án alakult meg. első dolga me­neszteni a városi főjegyzőt (a papok emberét) és a ren­dőrkapitányt. Utóbbi a do­hánygyári munkásnők hébo- rúalatti sztrájkjával kapcso­latban mutatott magatartása miatt kénvtelen félreállni. (Folytatjuk.) Erős a párt Újlőrincfalván9 mert jó a tömegekkel a kapcsolata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom