Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-30 / 86. szám

6 NÉPÚJSÁG 1957. október 30. szerda. Szovjet Film ünnepe Egy újjászülető szakszervezet... képre j tvé 11 y pályázata Melyik filmben látta? Topunk október 27-től 4 hétig minden számában közli három szovjet színész vagy színésznő számmal megjelölt fényképét. Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szelvényt is. A négy héten át közölt szelvénye­ket vágja ki és kitöltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt küldje be a megyei moziüzemi vál­lalathoz (Eger, Sándor Imre u. 2.) Figyelem! Csak a laphói kivágott szelvény érvényes! NYEFFMÉMEK: I. díj 100 db mozijegy-szelvény II. díj 80 ” III. díj 40 ” IV. díj 10X20 ” V. díj 50X10 ” ” A mozijegy-szelvények beválthatók 1958 december 31-ig a megye minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési batáridő: 1957. november 30. Értékelés: 1957 december 31-ig. Hány cikk jelent meg évek óta a zeneművészek és hivatá­sos zenészek szakszervezetéről, a Müdoszról? Hányán foglal­koztak a mellőzött és kellően nem istápolt emberek problé­máival és életével? Hányszor ostorozta lapunk is a vendég­látó vállalatokat sokszor ga­rázda és nemtörődöm magatar­tásuk miatt, éveken át? Ami hajdan panasz, meg­valósításra váró terv és ötlet volt csupán, az most a munkás —paraszt kormány irányítása alatt örvendetes fejlődésnek indult. A megújhodó szakszer­vezet immár megerősödve, és a problémákat tisztán látva intézi a rábízott emberek sor­sát, s a jogszabályok, törvé­nyek adta lehetőségei végre módot adnak arra, hogy orszá­gos szinten tízezrek, megyénk­ben pedig körübelül ezer em­ber sorsa, helyzete megszilár­duljon. Még néhány hét és megindul a működési engedélyek felül­vizsgálata. Mindazoktól, akik nem élethivatásszerűen, nem főfoglalkozásként vannak a zenei pályán, bevonják a mű­ködési engedélyeket. Megje­lent a kormány új bérkategó­riája is, ami egyrészt a kizá­rólag jobb kereset reményében zenészpályára átnyergelt sze­rencselovagokat fogja kiszorí­tani e foglalkozási ágból, hi­szen ezek döntő többsége ala­csony kategóriás besorolású előadó, s az új bértáblázat sze­rint ma már e pályán sem ke­reshetnek többet, mint átlagos „polgári” állásukban. Másrészt az új bértáblázat tisztes megél­hetést nyújt a magukat to­vábbképző és jó színvonalon mozgó előadóművészeknek. így sikerül végre elérni, hogy e pályán is csak azok érvénye­sülhessenek, akik valóban jó minősítéssel, felkészültséggel rendelkeznek. S ha ehhez hozzávesszük azt a készülő in­tézkedést, mely előreláthatólag teljes egészében kivonja a ze­neszolgáltatás és zeneellátás problémáit a vendéglátó válla­latok kezéből, s az arra hiva­tott szerv, a szakszervezet ke­zébe helyezi le, akkor méltón mondhatjuk, hosszú, sokévti­RÁDIÓ SZERDA, OKTOBER 30. 8.10: Népszerű operarészletek. — 9: Rádióegyetem. — 9.30: Régi magyar muzsika. — 10.10: A Gyermekrádió műsora, — 12.10: Tánczene. — 13: Lányok, asszonyok... — 13.10: A Rádió operettjeiből. — 14: Színes népi muzsika. — 14.45: Orosz nyelv­lecke az általános iskolásoknak. — 15.05: Az Ifjúsági Rádió mű­sora. — 15.30: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 15.45: Fischer: Az Alpoktól délre — szvit. — 16.10: Szív küldi... -17: Az acélt megedzik. Rádiójáték. — 18.10: Könnyű zene. — 18.45: Mit exportáljon a magyar textil­ipar? — 19: Schubert: A-dur URBAN ERNŐ: E FARKAPÉNZ ___ (Mutatvány a szerző „Bagós Kaszinóban“ című hamarosan megjelenő könyvéből) (4 ) De nem azért közösség a kö­zösség, hogy az egyébként hasznos, igyekvő, ám ideig- óráig rossz útra tért tagját veszni hagyja. Mikor Góczán Sándor már negyedszer tért meg zsákkal a vállán az „érte- kezlet”-ről, azt mondta Czakó Pista a munkacsapatának, — amelyik szép veres minium- mal épen a vaskerítést pingál- ta: — Fiúk! Ez igy nem mehet tovább. Észre kell térítenünk az öreget! S lön a „Kongresszus”-ban nagy súgás-búgás, tervezgetés egy egész héten át. Keddre virradóra pedig — úgy hajnali három óra tájt — Czakó Pista nagy csöbörrel, némi pálinkáskenyérrel és négy vállalkozó szellemű fia­tallal kertek alja felől Góczán Sándor udvarára lopódzott, s a kutya lecsendesítése után egyenest* a téglákra állított disznóólnak tartott. A malacok ríttak, sivalkod- tak egy darabig, aztán olyan csend lett, hogy egymás szíve dobbanását hallani vélték a disznóólnál foglalatoskodók. — Hogy mit csináltak mit se, az nem nagyon látszott, s a hang­juk se igen hallatszott. Csak egyetlen egyszer, jó negyedóra múltán támadt köztük vita. — Nem jól írod, te! — Már mér’ ne írnám jól?! Kitűnőt adott nekem a tanító helyesírásból. — Jó, jó! — vágta el a vi­tát Czakó Pista. — Nevelünk itt mi, nem helyesírunk. —• írjad, ahogyan jól esik, csak siess vele koma. Dohányos ember hajnali kö­högése, csoszogása. Nyikkan a verőceajtó és ki áll istállólám­pával a tornácon? Ki más. mint a korai vonathoz igyekvő Góczán Sándor. Pislog ásít, a halványuló csillagokra néz, : dehogy veszi észre, hogy négy-öt árnyék hussan el hir­telen az óltól. — Lássuk, miből élünk! — dörmögi a beszédben is las­sanként kupeccé vedlő Góczán Sándor, s egyik kezében a lámpással, a másikban egy ma­rék árpával az ólhoz ballag. — Ne, coca, ne, ne... — hív­ja, csábítja szenvedélye tár­gyait, s a korlát sarkára he­lyezi a lámpát, nehogy a ma­lacokat a zsák szája mellé ta­lálja dugni. — Jaj! — azt mondja — Jaj! — és kezét feldörömbölő szí­vére szorítja, mert a lámpa li­begő, hosszú árnyékot vető fé­nyében ijesztő látványban van része. Vér szárad a pallón, a hidas pallóján! — Gyilkosok! Gazemberek! — ordítja keservében, s négy­kézláb áll1,, hogy legalább a nyomokat vehesse közelebbről szemügyre. — Hrrr... hrrr... hall meg va­lami horkolás-félét a hirtelen beálló csendben. A félsötét ól­ba les, s mit lát? A kincseit, haszonra áhító szivének kisded gyönyörűségeit! A szemét is elfutja a könnyt, úgy megörül, úgy megkönnyebbül, s ahogy van: négykézláb a békésen horkoló malacokhoz mászik. A fülüket cibálja, orrukat pöc­köli, s közben beszél, duruzsol nekik, valósággal becézi őket. S mi az eredmény? Nem sok. A két malac szuszog, orrát előrenyújtva horkol, de egyéb­ként érzéketlen, mint a fa. — Mi van ezekkel, mi van? — emeli le a korlát sarkáról a lámpát, a közben szimatol, nagyokat szippant az ól levegő­jéből, mert kétséget! kizárólag törkölyszagot érez. — Megétették, pálinkás ke­nyérrel étették meg őket! — áll meg ijedtében a szíve, s alig mert utánagondolni, hogy talán „munka” közben lepte meg a tolvajokat. No, de kézben már a lámpa, világos az ól, s most követke­zik a pillanat, az iszonytató, a rettenetes, amikor Góczán Sándor eget-földet megindulni érez. NemcsaK a palló, a mala­cok háta is véres! Azaz... de­hogyis. Nem vér az, a fene te­remtette. írás. Csupa öklöm- nyi betű, vérveres festékkel írva. Amilyennel a tagság a vaskerítést festette újjá. Góczán Sándor lekuporodik és reszkető szájszéllel silabi- zálja: — SZEMPONT! Úgy ám, szempont. Ez van az egyik malac hátára írva. — Hát a másikéra? Ott valami­vel hosszabb az írás. Kezdődik az egyik oldalon, hogy egy kö­tőjel közbeiktatásával a másik oldalon fejeződjék be. Valahogy így: — IRÁNY-VONAL. Góczán Sándor nézi, olvas­sa, valósággal betűnkint maj­szolja az írást, s mikor az esze felfogja az olvasottak értelmét — meggyalázva, vérig sértve felüvölt: — Ki tette? Ki merészelte ezt tenni? Velem, az elnök­kel? — Én! — szólal meg a sö­tétben Czakó Pista. —* Hogy könnyebbsége legyen. Ne húz­za a vállát a „szempont” meg az „irányvonal”. zedes per zárult le kormány­zatunk intézkedései nyomán s jutott nyugvópontra. Foglalkozik a megújhodott szakszervezet a tagok szakmai továbbképzésével is. Már ön­magában az a tény, hogy a zenepedagógusokat, a táncze­nészeket és a -népzenészeket külön-külön szakosztályokra bontotta, — biztosította, hogy egycsapásra megszűnt az eddig oly háládatlan aesarkodás tánc- és népzenészek, pedagó­gusok között, egymás terüle­teinek oktalan lebecsülése, — sokszor kenyérharc és intrika. Most az egyes szakosztályok mellé oktatókat nevez ki, akik a tagok szakmai továbbképzé­sét a lehetőségek keretein be­lül rendszeres előadásokon, próbákon, kollektív munkák szervezésével oldják meg. Nagy erőt jelent a dolgozók érdekvédelmének biztosítása szempontjából az a rendelke­zés is, amely csak abban az: esetben engedi budapesti, vagy más vidéki együttesek szerződtetését, a szakszervezet illetékességére szóló területek­re, ha a szakszervezet munka- közvetítője külön engedéllyel igazolja, hogy helyi erőkből nem tudja az illető üzem, vagy vendéglő, szórakozóhely zene­ellátását biztosítani. Komoly és gyakran visszafelé sülő fegyvert vettek ki ilymódon a vendéglátó-üzemek szakérte­lem nélküli vezetőinek kezé­ből. Az ismertetett, hétmérföldes lépések mellett sajnos, akad­nak még hibák is. Néhány községi tanács egyszerűen megfeledkezik arról, hogy bá­lok, rendezvények zeneszolgál­tatásánál munkaközvetítő lap jár, s hogy e nélkül, a szak- szervezet jóváhagyása nélkül bizony szabálysértést követ el az, aki alkalmaz zenészt, mun­kaviszonyt létesít. A helyi ta­nácsoknak elsősorban kell se­gíteniük a szakszervezeteket abban, hogy véglegesen meg­szilárdítsák mostanában kiépü­lő pozícióikat a dolgozók, a ta­gok, s az egész közönség tábo­rának érdekében is.-pagony— MŰSOR szonáta. — 19.30: Tánczene. — 20.20: Verses-zenés műsor. —21: Kocsonya Mihály házassága. Rá­diójáték, — 21.54: Őszi tájakon... — 22.25: A Szovjet Zenei Hét megnyitó hangversenye. — #.Í0: Magyar nóták. CSÜTÖRTÖK, OKTOBER 31. 8.10: Hangszerszólók. — 8.40: Kórusok. — 9: Édes anyanyel­vűnk. — 9,05: A Gyermekrádió műsora. — 9.25: Ajándékműsor a gyermekek kívánságára. — 10.10: Rádióegyetem. — 11: Csendes Don. Részletek Solohov regényéből. — 12.25: Népek ze­néje. — 12,10: Operarészletek. — 12.50: Kiskőröstől Omszkig. *-> 13.15: Könnyű zene. — 14.05: Toldi. Arany János elbeszélő köl­teménye. — 14.40: Dalok a mun­kásmozgalom hősi múltjából. — 15.20: A Gyermekrádió műsora. — 16.10: Magyar népdalok. — 17: Megy a gőzös. — 17.10: Ka­marazene. —i 18.10: Régi magyar népdalok. — 18.45: Nagy idők élő tanúi. — 19: Könnyűzenei híradó. — 19.40: Népdalok és csárdások. — 20.25: Zenei mű­sor. — 20.40: Közvetítés a moszkvai Nagyszínházból. Glin­ka: Ivan Szuszanyin. — 23.50: Zenei műsor. — 0.10: Magyar nóták, csárdások, PENTEK, NOVEMBER 1. 8.10: Operettmuzsika. — 8.50: A Belgrádi Rádió népi együttesé­nek műsorából. — 9.10: Zenekari hangverseny. —- 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: A Sztálin városi Építők fúvószenekara játszik. — 11: Rádióegyetem. — 11.30: Hangszerszólók. 12.10: Tánczene. — 13: A belterjes gazdálkodás útján. — 13.15: Népi zene. — 14.20: Részletek Donizetti „Lam- mercnoori Lucia“ c. operájából, — 15.10: A Gyermekrádió mű­sora. — 15.40: Verbánszki Jenő énekel. — 16.10: A Hanglemez- gyártó Vállalat legújabb felvéte­lei. — 16.50: A vasutasok kultúr- otthonában. — 17: Szív küldi... — 18.10: Operaest. — 18.50: Ifjú figyelő. — 19.10: Chevalier énekel. — 20.20: Magyar nép­dalok. 21,05: A 75 éves Bölöni György üdvözlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom