Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-19 / 83. szám

2 NÉPÚJSÁG 1957. október 19. szombat. A hurkolt árdrágításról, a náthajárvány elleni felkészülésről, az áru ellátásról nyilatkozott a megyei tanács elnöke Lapunk munkatársa felke­reste Lendvai Vilmos elvtár­sat, a Megyei Tanács elnökét, hogy néhány időszerű kérdés­ben tájékoztassa lapunk olva­sóit. Kérdéseinkre a követke­ző válaszokat kaptuk. Milyen távlati tervek ké­szülnek a megyében, a tanácsi ipar és a kulturá­lis élet fejlesztésére? A Tanácsi szakigazgatás minden ágában 3 éves terv- javaslatok készülnek. E tervek központi kérdése, hogy elő­segítse a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány célkitűzését, fenntartani a jelenlegi élet- színvonalat. Ezért növekedjen elsősorban a mezőgazdasági termelés színvonala, de növe­kedjen a tanácsi ipar terme­lése is, anélkül, hogy különö­sebb beruházásokat vegyen igénybe. Elsősorban az építőipar és az építőanyagipar fejlesztését határozta el a legutóbbi Me­gyei Tanácsülés — a tégla, az építőkő, a cement és a mész termelés növelését. Tíz éves üzlet-hálózat fej­lesztési tervet készít a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya, amelyet a végrehajtó bizottság elé terjeszt. A végrehajtó bi­zottságnak az a célkitűzése, hogy olyan nagyobb kereske­delmi egységeket, üzleteket hozzanak létre, ahol a forga­lom lehetővé teszi, hogy a re­zsiköltség megtérüljön. Ennek központi irányelve, a termelési eredmények növelé­se, mégpedig úgy, hogy a me­gye termelési adottságai meg­felelő mértékben legyenek ki­használva. Azokon a helyeken például, amelyek szőlő terme­lésre alkalmasak, de szántó­földi termelésre nem, ott sző­lőt termeljünk, a szántóföldön pedig szántóföldi növényeket. A tervben fontos helyet kell kapnia a mezőgazdasági árak arányai megteremtésének, hogy a növénytermesztés mel­lett megfelelő helyre kerüljön az állattenyésztés is a mező- gazdaságban. Kulturális vonalon rendkí­vül sok a kezdeményezés, egyrészt rövidebb lejáratúak, de nagyon hasznos elgondolá- soKat tartalmaznak. A műve­lődésügynek jelenleg mégis az általános iskolák tanulmányi színvonalának a megjavítását kell segíteni. Ezért kell az is­kolák hálózati bővítését is megoldanunk. A jövő évben mintegy 7 mil­lió forintot fordítunk az álta­lános iskolák osztálytermei­nek növelésére. Emellett azon­ban szem előtt kell tartanunk a tanulmányi eredmények fejlődésének a megalapozását is, hiszen az általános művelt­ség iránti követelmények is lényegesen növekedtek. Ehhez képest kell az általános isko­lákat elsősorban mindenkép­pen fejlesztenünk. A három éves tervben mint­egy 40 általános iskolai tan­terem épül. Hatvan város lakosságának régi kívánságát valósítjuk meg, amikor 1958-ban elkezd­jük a száz-ágyas hatvani kór­ház, a rendelőintézet megvaló­sítását, mintegy 6 millió forint beruházási összeggel. Ezek ízelítők a tervből. Szá­mos más irányú tervjavaslat is készül. Milyen tapasztalatok van­nak a burkolt árdrágítás­ról? A Megyei Tanács vb keres­kedelmi osztálya és a megye kereskedelmi felügyelősége, valamint a növekvő társadal­mi ellenőr hálózat az árdrágí­tást, súlycsonkítást, különös figyelemmel kíséri, mert . ez a dolgozók közvetlen és azonnal észlelhető megkárosítását okozza. A megye kereskedel­mi helyezete sem az áruellá­tásában, sem a bolthálózat, sem a kereskedelmi dolgozók tekintetében nem rosszabb most, mint az előző években volt. Bizonyos mértékig még mindig észlelhető annak az ellenforradalmi demagógiának a hatása, amely az elmúlt évben már októbert messze megelőzte, de október és no­vember elején tetőpontra há­gott. A kereskedelembe be­épült, a népi demokrácia iránt ellenséges magatartású ele­mek természetesen felhasznál­tak és felhasználnak minden rést, amely a szocialista ellen­őrzésben tapasztalható, hogy megkárosítsák népünket és ezzel is aláássák a szocialista állam és a dolgozó nép jó vi­szonyát. Ezúton is felhívjuk a me­gye vásárlóközönségét, hogy azonnal tegyék meg bejelenté­süket azok ellen a kereske­delmi alkalmazottak ellen, akik bármilyen módon meg­károsították őket. Azok ellen is tegyék meg bejelentéseiket, akik a vásárlókkal durva han­gon beszélnek, hogy felelős­ségre vonhassuk. Meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen elemek a kereskede­lemben a becsületes dolgozók csak egy elenyésző részét te­szik ki. A nyilt árdrágítással nem túl nehéz a helyzet. Ezt előbb- utóbb felfedezik a vásárlók és akkor meg lehet akadályoz­ni. Sokkal veszélyesebb a burkolt árdrágítás, amelyet többnyire úgy hajtanak végre, hogy egy állami áruház vagy vállalat által elfogadott áru­cikken valmilyen kisebb vál­tozást csinálnak és új áru­cikként drágábban hozzák forgalomba. Ilyenek például az Öra- és Ékszer Nagykereskedelmi Vál­lalat által forgalomba hozott karóra, amelyet 220 forintért árultak és újabban 225 forin­tos áron kerül értékesítésre, vagy a 660 forintért forgalom­ba hozott karórát most 720 forintért értékesítik. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat a megszokott piros és kék színű edények helyett pasztel színű edényeket hoz forgalomba 15—20 forint áremeléssel. A Duna Cipő­gyár termékeit is meg lehet említeni, amely 23—26-os mé­retű gyermekcipőket, mely korábban bőrrámával 91.30 Ft-os áron került forgalomba, most PVC rámával 93.10 fo­rintért adja el. Az ilyennel a helyi szervek tehetetlenek, mert nem tu­dunk mást tenni, csak azt, hogy a főhatóságokhoz fordu­lunk. Olvastuk a központi la­pokból, hogy nagyobb mennyiségű déli-gyümölcs érkezik az országba. Kap-e ebből a megye? A Belkereskedelmi Minisz­térium arról tájékoztatott, hogy az országba fokozatosan szállítják ezeket a gyümölcsö­ket, ilyen fokozatosan fogják a megyék között is elosztani. Elsősorban nagyobb mennyi­ségű citrom várható a IV. ne­gyedévre, s ez október végén kerül leszállításra. Mazsola, narancs és szentjánoskenyér előreláthatólag december ele­jére várható. A megye egészségügyi szervei hogyan készülnek fel a nátha járvány leküz­désére? Megyénk egészségügyi intéz­ményeit az Országos Köz­egészségügyi Intézet értesítet­te arról, hogy az ázsiai nátha járvány október elején Heves megyére is kiterjed. Ennek megfelelően a Heves megyei KÖJÁL megtette a megfelelő intézkedéseket, hogy elegendő gyógyszer, lázcsillapító, vita­min és egyéb álljon rendelke­zésre. Ugyancsak intézkedés tör­tént arra vonatkozóan, hogy szükség esetén az egri és a gyöngyösi kórházakban na­gyobb számú beteget is keze­lés alá lehessen venni. A járvány a megyében már több helyen elterjedt, így Bo- conádon az iskolás gyermekek 30 százaléka hiányzik, Isten­mezején pedig megháromszo­rozódott a betegek száma. A megye egészségügyi szer­vei mindent megtesznek, hogy ez az egyébként is enyhének mondható járvány különösebb veszéllyel ne járjon. Sokat- ver a KISZ országos tanácskozásától Papp Sándor pedagógus küldött Néhány nap és megkezdődik a KISZ szervezetek küldöttei­nek első országos tanácskozá­sa. A megyei küldöttség egyik tagja Papp Sándor elvtárs, az egri Gárdonyi Géza tanítókép­ző és gimnázium igazgatója. Készül erősen a tanácskozásra, hat éves ifjúsági munkájának tapasztalatairól akar beszélni. Sok mondanivalója van, hi­szen a középiskolás KISZ szervezetek ezernyi problémá­jának jó ismerője, évekig dol­gozott, mint DISZ segítő ta­nár. El akarja mondani, hogy sokkal nagyobb súlyt kell fektetni a középiskolás KISZ szervezetek munkájának segí­tésére, hiszen sok fiatal kerül az életbe ezekből az iskolák­ból. Igen sok szó esik arról, hogy a KISZ szervezeteket von­zóbbakká kell tenni a fiatalok előtt. Erre van néhány tapasz­talatuk az iskolában, s ezt szeretné közkinccsé tenni. Igen jó eredményeket értek el a KISZ szervezet népszerűbbe tételében azzal, hogy sok gon­dot fordítanak az ifjúság kul- túrális nevelésére. Egy-egy jól sikerült kultúrműsor, klubdélután, sokszor nagyobb eredményt hoz az ifjúság kul- túrális, erkölcsi nevelésében, mint egy-egy túl hosszúra mé­retezett elméleti előadás. Ez természetesen nem jelenti az elvi viták, előadások lebecsü­lését, csupán arról van szó, hogy nem ez a fő eszköze az ifjúság nevelésének. Igen komoly nehézséget okoz, hogy sok szó esik ugyanannak bizonyítására, hogy a fiatalokat kultúrális és sportrendezvényekkel lehet legjobban megnyerni, de eh­hez nem sok segítséget kap­nak. Nem egy helyen, — ná­lunk a tanítóképzőben is, ko­moly akadályt jelent, hogy az anyagiak hiánya miatt nem tudnak például zenekart, másutt tánccsoportot szervez­ni azért, mert nincs pénz hangszerekre, táncruhákra. Igen sokat vitatott kérdés manapság, hogy hiányzik az ifjúsági munkából a romanti­ka. Ezt biztosítanák a külön­böző nyári táborozások is, me­lyeknek igen nagy szerepük van a fiatalok közösségi szel­lemben való nevelésében. Há­rom esztendeje, minden nyá­ron, rendez az iskolájuk tábo­rozást. Három esztendő ta­pasztalata mutatja, hogy azok a fiatalok, akik résztvettek a táborozásban,' sokkal szíveseb­ben vesznek részt a szervezet más irányú munkájában. Nem mellékes szempont az sem, hogy a fiatalok a nyári tábo­rozás alatt szinte szórakozva, játszva ismerkednek meg po­litikai alapfogalmakkal. Isko­lai Kisz szervezetünk már most elkészítette a tervet a következő nyári táborozásra, s ez szinte egész évi munkájuk keretét adja. A nyári táboro­zásra való készüléshez hozzá­tartozik a tanulmányi ered­mény növelése, a politikai ne­velés, s nem kis része van a fiatalok munkára való nevelé­sében , sem, hiszen saját erő­ből akarják megteremteni az anyagi feltételeket. Beszélni akar a KISZ tagság becsületéről is. Véleménye szerint igen helyes úton in­dult el az iskolai KISZ szer­vezet, amikor nem válogatás nélkül vette fel a tagokat. Nem akarnak túl magas kö­vetelményeket állítani a be­lépők elé, de már eddig is el­érték, hogy a KISZ-be csak­ugyan az iskola tanulóinak színe-java került be, s így a KISZ-nek sokkal nagyobb a becsülete a diákok előtt, mint a DISZ-nek volt. Igen sok problémáról akar beszélni a tanácskozáson. Ezek közé tartozik az is, hogy sok­kal jobban meg kellene vá­logatni a KISZ függetlenített funkcionáriusait, mert sok esetben meg van a jó akarat és a segítő készség a vezetők­ben, de nem mindig tudnak a fiatalok gondolkodásmódjába beleilleszkedni, nem mindig értik meg a fiatalok vágyait, elképzeléseit. Javasolni akar­ja, hogy a középiskolás KISZ szervezetek segítésére legalább félig függetlenítsenek arra megfelelő tanárokat, hiszen nagyon sok fiatal végez közép­iskolát, s innen kerülnek üze­mekbe, vagy felsőbb iskolák­ba, nevelésükre tehát sokkal nagyobb gondot kell íorttítani. Igen sokat vár a tanácsko­zástól Papp Sándor, mint pe­dagógus is. Tapasztalatokat akar szerezni az ifjúsági, mun­ka megjavításához, s saját ta­pasztalatait átadni. Mindkettő a KISZ munkáját erősíti majd. Az egercsehi bányaüzem vezetősége levéllel fordult Czottner Sándor elvtárshoz, a nehézipari miniszterhez. Le­velükben megírják, hogy most, amikor alig egy pár nap vá­laszt el az októberi ellenforra­dalom kitörésének egy éves évfordulójától — amelynek véres eseményei súlyos áldo­zatokat követeltek a magyar néptől, — az egercsehi bá­nyászok kegyelettel gondolnak azokra, akik azokban a tragi­kus napokban életük feláldo­zása árán is hűek maradtak a munkásosztályhoz, a párt­hoz, a Magyar Népköztársa­sághoz. Levelüket így folytatják: „Mártírhalált halt elvtársaink emléke és az irántuk érzett kegyelet ösztönöz bennünket arra, hogy ezekben a napok­ban az elesett hősök hozzá­tartozói felé forduljunk. Sze­retnénk segítségükre lenni, szeretnénk enyhíteni fájdal­mukat, szeretnénk az arcuk­ról legalább egy könnyecsep- pet letörölni. Ezért született meg bennünk az az elhatáro­zás, hogy az ellenforradalom alatt Heves megyében mártír­halált halt elvtársak hozzátar­tozóinak téli tüzelő szükségle­tét rendes munkaidőn kívül, munkabér nélkül biztosítjuk, azaz családonként 30 mázsa szenet, mint téli tüzelő szük­ségletet 1957 november 1-ig kitermelünk. Úgy gondoljuk, hogy ezen kezdeményező felajánlásunk és vállalásunk az onszág töb­bi részében lévő bányaüzem­nél is követésre talál. Kérjük a Miniszter elvtársat, hogy vállalásunkat tudomásul ven­ni és annak végrehajtását en­gedélyezni szíveskedjen.” A levelet Schmidt József vájár, Simon Sándor bánya­mérnök, Veszelovszky János igazgató, Varga Lajos főmér­nök, Garamszegi József párt­titkár és Vtasi Mátyás ÜB el­nök írták alá. Az orosz kohászat egyik legrégibb központjába. Vikszába utaztam. Az esti órákban érkeztem meg, s azonnal a kultúrpalota felé igyekeztem. A nagyterem­ből már k i hallatszottak a komszomohlalok. s a vi­dám beszélgetések. Én is a fiatalok közé ültem és vártam. mikor jelenik meg az „előadó“., Nagyot tévednek azok, akik azt hiszik, hogy va­lami hivatalos értekezletre érkeztem ide. Az előadó nem más, mint Grigorij Afagonov, a kommunista mozgalom egyik legöre­gebb veteránja, aki most a fiatalokkal beszélget. Amikor a sűrű, ezüstös- szakálú, egyenestartású bácsi belépett a terembe, a zaj elült. Egv kislány virágcsokrot nyújtott át Afagonovnak, s az öreg forradalmár meleg tekinte­tével. reszkető kezének si- mogatásával köszönte meg Negyven év távlatából EGT FORRADALMÁR ÉLETÚTJA (Sz. Alexejev riportja)-— tette hozzá mosolyogva a bolsevik veterán. 1919-ben a Kolcsak el­leni fronton harcoltam. Majd a polgárháború után a gyárak helyreállításában vettem részt. Agafonov szavai nyo­mán mindannyian megér­tettük, egy olyan kommu­nista áll előttünk, aki már több mint 70 éve küzd .1 mi jövőnkért. Most már nyugdíjas, de mégis felelősségteljes társa­dalmi munkát végez. A városi szovjet küldötte, a városi pártbizottság tagja. A beszélgetés végén fel­élénkült a terem. Mind­annyian Agafonov köré csoportosultunk, hogy megköszönjük az érdekes beszélgetést. — Jó érzés köztetek lenni — mondta búcsú­zóul. Öröm nézni a fürge; boldog, örömteli életet élő fiatalokat. Ezért harcol-1 tunk, s nem hiába ... rozták, hogy katonákat küldenek Kornyilov támo­gatására. — Kornyilov egyetlen katonát sem kapott had­osztályunktól — jelentette ki büszkén Agafonov. A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom után a kulebakai kohászati gyár­ban helyezkedtem el. Itt hamarosan a kulebakai városi szovjet el­nökhelyettesévé választot­tak. Mindig emlékezni fo­gok arra az estére, amikor elhatároztuk, hogy meg­szervezzük a Vörös Gárdát és az ellenforradalmárok elleni harc vezetésére rend­kívüli bizottságot alakítot­tunk. A bizottság vezetőjé­ül engem választottak. Bi­zony forró napokat éltünk latba városunk legkivá­lóbb munkásaival. Elhatá­roztuk, hogy fokozzuk har­cunkat a közös ügyért. Mindez az első világhá­ború előtt történt. A háború idején a ro­mán-magyar fronton har­coltam. 1917 februárjában a mi csapatunknál is meg­szerveztük a bolsevik sej­tet. Magyaráztunk, érvel­tünk, agitáltunk a katonák között. Igyekeztünk megér­tetni velük, hogy ideje már végetvetni a proletá- riátus nyomorának, befe­jezni a szégyenletes hábo­rút és kezünkbe venni a hatalmat. Amikor Kornyilov tá­bornok ellenforradalmi összeesküvést szőtt, had­osztályunk tisztjei elhalá­a kedvességet. Grigorij Afagonov leült a fiatalok közé... és megelevenedtek egy forradalmár életének eseményei. A 18 éves lakatos 1905- ben belépett a rosztovi pártszervezetbe. 1905 de­cemberében már a rosz­tovi munkások első sorai­ban harcolt az önkényu­ralom ellen. — A cári köpök 2 évig börtönben tartottak De amikor kiszabadultam to­vább figyeltek. Megpró­báltam elrejtőzni „min- dentlátó szemük és min- denthalló fülük“ elől. No- vocserkaszba utaztam, majd 1908-ban érkeztem ide. Itt kerültem kapcso­Szívbőljövő, nemes kezdeményezés E^ercsehiben ÚJ TRUBADÚROK G iuseppe Daragona Pignatelli Cortes herceg. Nagyon í szép és nagyon hosszú név, illő gazdája nemesi j rangjához. Az azonban már kevésbé illő, hogy e nemes és v hosszú nevű herceg eléggé nemtelen módon most.a bíróság előtt áll. S nem is egyedül, többek között ott van 28 part­neréből Emanuele de Seta gróf Sziciliából és a kevésbé szépnevű és ke /ésbé neves, de a feketeinges miliciában konzuli rangot \Aselt Max Mugnani is. Vád: kábítószer csempészet. Uj Montesi-ügy, Montesi Vilma nélkül — vagy ]| ki tudja? —, de kokainnal és morfiummal, vezető közéleti férfiúkkal, s természetesen néhány közismert alakkal az éjszakai életből. Olaszhon egykor híres volt trubadúrjairól, hős lovagjai­ról. akiket a nagy Torquato Tasso is megénekelt. Ezekről a mai ..hősökről” már csak a bírósági jegyzőkönyvek em­lékeznek meg, korántsem az eposz zengzetes nyelvén. - Olaszország ma központja a nemzetközi kábítószer csem­pészetnek, amely horribilis összegeket hoz a részvevők konyhájára, s esetleg most börtönt a hosszú nevű herceg és társai számára. Dehát mit csináljon Cortes hercege? — Hercegsége talán Montecarlo rulettbarlangjában, talán má­sutt jutott ebek harmincadjára, marad tehát a kokain. Va­lamikor egy ország egy lovat ért, ma egy kis kokain, meg morfium hoz országraszóló vagyont. A mondás változik, a lényeg marad, na és a büntetés se lesz olyan súlyos, hisz utóvégre nem akárkiről, hercegekről és grófokról van szó. Egy gróf. egy herceg lophat, csalhat, csempészhet, de becs­telen nem. lehet. Olaszhonban ez csak a munkanélküliek számára van fenntartva. FEJLŐDIK A TECHNIKA CK/lint a Welt című lap közleményéből kitűnik, a bonni ( -J ’ i kormány programot tűzött ki, amelynek alapján a < legközelebbi öt év alatt rakétafegyverékkel látják el a | nyugatnémet hadsereget. I Mondani sem kell, hogy csakis a legöszintébb öröm 5 hangján szólhatunk ez értesítésről, hisz’ valóban hosszú < évek vágya teljesült, amikor a jobbára volt nácikból reg- I rut&lódott új nyugatnémet hadsereget végre felszerelik a < lehető legkorszerűbb ölő szerszámokkal. Körülbelül olyan ( m,ély az öröm bennünk, mint amikor a kecske végre meg- ( láthatja a kést, amikor ,a gyújtogató kezében végre ott a < régen keresett gyufa, vagy... igen... amikor a hóhér keze- < ben hál’istennek ott van végre a kötél. Bár tudja ég, a józan emberiség szívesebben látna csúz- 2 lit. (vagy még azt sem) ezeknek az embereknek a kezében, í s meg is tesz mindent, hogy csak ez a „korszerű., fegyver l legyen a gyilkosok kezében. A techrr'kn i-^tségteienvl mi- 2 lödik, de sehoovsem megnyugtató, hogy olvanok kezébe 5 kerüljön, akik a liliomra is úgy néznek: vajh' hány szál l keV egy vázába, hogy biztosan kikészítse a mellette alvót? 2 (látó) 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom