Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-10 / 20. szám

1951. március 16. vasárnap. jSfríVr'.f ; ÜJ ÜTŐN EGY ELFELEJTETT FELTALÁLÓ Közlemény : Rettegj Totóf indul a Lottó különbségekre. Tudomásunk szerint Kempelen volt az első, akinek sikerült beszélőgépet szerkesztenie. A legenda sze­rint ugyan Lesbos szigetén volt egy beszélő Orfeusz fej, s állí­tólag Szilveszter pápa is csi­náltatott magának ilyen figu­rát. Ma már azonban tudjuk, hogy ezek, valamint az Alber­tus Magnus és Bacon által ké­szített (1250 körül) „beszélő automaták” nélkülöztek min­den tudományos értéket és egyszerű trükkök voltak. A BESZÉLŐGÉP KEMPE­LEN ELMÉJÉBEN s majdan a gyakorlatban is több mint egy évtizedes fonetikai munkásság után született meg. Hosszú évek alatt háromszor készült el vele, mindannyiszor más és más, egyre tökéletesedő kivi­telben. Az elsőt 1783-ban állí­totta össze. Dudaszerűen kép­zett bőrtüsző szólaltatott meg sípokat, s bár kezdetleges volt, néhány magánhanzót egészen tökéletesen ejtett ki. Később Kempelen az emberi száj sze­rint képezte ki a sipokat, s így sikerült tiszta a, o és u magán­hangzókat kapnia. Azonban ezt a gépét is tökéletlennek talál­ta. „Végre rájöttem — írja —, hogy a természetet kell utánoz­nom”. Utolsóként készült be­szélőgépe tehát már egy „száj­résszel” működött. . Hangcsöve fából faragott sípszerű alkot­mány. volt, melyet belül kesz­tyűbőr fedett. Nyúlványára kár.yavastagságű elefántcsont­lemez illeszkedett, ezzel szabá­lyozta a hang mélységét, vagy HA ELÁRULOM OLVASÓ­INKNAK, hogy Kempelen Farkasról lesz szó, akinek „sakkautcmatája” közel 200 évvel ezelőtt lázbahozta az egész világot, bizonyára rosz- szallóan csóválják fejüket. Hi­szen Kempelenre mindenki emlékszik. Neve ott szerepel a tankönyvekben, s az időköz­ben elpusztult sakkozó gépről maradt egykorú metszetek jel­legzetes figurája élénken él az olvasott esmber képzeletében. Arról azonban ma már alig alig beszélünk, hogy ez a ki­vételes tehetségű feltaláló első­nek fáradozott James Watt mellett az egész világon azon, hogy munkagépet szerkesszen. MA MÁR TUDJUK, hogy a sakkautomata belsejében em­ber rejtőzött s a rendkívül ügyes átvitelező mű szerkeze­tét is csak közvetve ismerjük. A szerkezet 1850-ben Ameriká­ban elégett, de úgy tudjuk, hogy egy időben Pillsbury amerikai sakkmester volt az, aki az „automatában” rejtő­zött. E világszenzációt keltő találmányt maga Kempelen nem értékelte komolyan. E szerény, mélységesen tudo­mánytisztelő, de ugyanakkor gyakorlatias szemű kísérletező sokkal komolyabb problémák­kal foglalkozott. Watt 1769-ben szabadalmaztatta gőzgépét. Tudnunk kell, hogy az első gőzgépekben végeredményben nem a gőz, hanem a levegő végezte a munkát, a gép gya­korlatilag gőzhajtású víziszi­vattyú volt, melynél a gőzzel megritkított térbe a levegő visszanyomta az ingamozgást végző dugattyút. Kempelen 1781-ben maga is készített ilyen fajta gépet. Sajnos, mind- . össze 4 percig volt üzemben, aztán összetörött. Az „udvari tanátsbéli Ur” azonban nem hagyta magát. Kempelen soha sem élte a császári udvar he­nye életét. Gőzgépét újból megalkotta, és 178ö-ban, Bécs mellett, Penzmgben egy mal­mot hajtott vele. A maiom egy nap alatt 113' mázsa gabonát őrölt meg.. 1788-oan szaDaúai- mat kért gépére. A szabadalmi kérvényben leírta, miben, kü­lönbözik gépe az angol őstől. A Watt-féle elven muködó gé­pen annyi újítás volt, hogy.a véleményező bizottság új ta­lálmánynak minősítette. Csak néhány lényegesebbet emlí­tünk: 1. Míg Watt gépénél a gőz magában a hengerben csa­pódott te, Kempeiennél a hen­geren kívül, s ez lényegesen növelte a gép hatásfokát. 2. A befecskendezett vizec a le­vegővel együtt a szivattyú húzza ki a hengerből. 3. A du­gattyú, különleges, filcbetétes találmány. BÁRMILY MEGLEPŐEN HANGZIK IS, Kempelen egy másik gőzgépe, melyet ő „re­akciós gépnek” nevezett, a gőz­turbina ősének tekintendő. A gép maga rendkívül egyszerű: Csap körül forgó cső emelke­dik a kazán fölé s a nagy erővei Kiáramló gőz a csövet állandó forgásban tartja. Kempelen mindkét géptípusára szabadal­mat kapott, nem tudunk azon­ban arról, hogy a bemutatott modelleken kívül nagyban is elkészítete volna őket. A sze­rény anyagi eszközök között élő Kutató ugyanis nem rendel­kezhetett azokkal az anyagi eszközökkel, amelyek egy na­gyobb műhely berendezéséhez kellettek, s így e nagy remé­nyekre jogosító vállalkozás megrekedt. KEMPELEN EGY EGÉSZEN MÁS IRÁNYÚ, de annál jelen­tősebb kísérletet folytatott a beszélőgép megszerkesztésére. Éveken át tanulmányozta a hangzók képzését, s ő volt az első, aki az emberi beszéd mechamizmusáról írt tanulmá­nyában rávilágított a kemény és lágy mássalhangzók közti magasságát. A gépet — mely- neK eredetije ma is látható ja londoni „King’s College” Mú­zeumban — Kempelen maga kezelte. Jobb könyökével fúj­tatta a dudaszerű tüszőt, bal­tenyerét a fej szájnyílására, jobbkezét orrlyukaira helyezte. A magánhangzókat baltenyere változtatásával, a mássalhang­zókat billentyűk lenyomásával képezte. EMLÍTSÜK MEG, HOGY KEMPELEN szerkesztett első­nek szedőgépet a vakok olva­sásához szükséges nyomdai termékek részére. Ezenfelül részt vett a budai várpalota tervezésében. Tervei alapján készült el a várszínház. Merész tervei közül való az 1794-beli, mely a Dunát az Adriához akarta csatorna útján kivezet­ni. E terv nagy költségei miatt nem valósult meg. E hatalmas, sokirányú érdeklődéssel, párat­lan fogékonysággal megá'dott elme egész életét az aktivitás, megfej teilen problémák meg­oldásának szentelte. MÉGIS ELFELEDVE, IDE­GENBEN halt meg, 1804. már­cius 26-án Bécsben ez a korát messze megelőző, elveket és öt­leteket megvalósító nagy tu­dós. Illő, hogy maroknyi né­pünk szellemi kincseit leltá- rozgatva, Kempelent is az őt megillető helyre emeljük, és tiszteljük benne a sovinizmus­tól mentes, a világ minden né­pét egyformán boldogító tudo­mányos haladás apostolát. —pagony— ÉRDEKES HÍREK VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Drákói intézkedések részeg gépkocsivezetők ellen Törökországban drákói in­tézkedéseket hoztak a részeg gépkocsivezetők megbüntetésé­re. A részeg gépkocsivezetőket a kocsijukkal elviszik 25 kilo­méterre a városon kívülre, ott kirakják őket a kocsiból és visszahajtanak a., városba. A gépkocsivezetők gyalog kény­telenek visszatérni a városba. Mire hazaérnek, ki is józanod­nak Az ébresztő matrac Sajtójelentések szerint újabb „szadista találmányt” jelentet­tek be Amerikában: az éb­resztő matracot. Ez a derékalj annyiban különbözik a kényel­mes pihenést nyújtó többi mat­ractól, hogy rendkívül erős hangú ébresztőszerkezetet tar­talmaz, amely a kitűzött idő­ben éktelen zajt csap. Külön érdekessége az újfajta ébresz­tőnek, hogy nem lehet eilzárni és a zajtcsináló masina mind­addig1 működik, amíg az em­ber el nem hagyja nyoszolyá- ját. 1 klarinét-műrész A párizsi Henry Tubois kü­lönös módon kereste éveken keresztül kenyerét. Sorra jár­ta a párizsi éttermeket egy klarinéttal. Alighogy az étte­remben szájához emelte a hangszert, máris nyújtották felé minden oldalról a pénzt. Most, hogy nyugalomba vo­nult kitűnt hogy egyáltalán nem is tudott klarinéton) ját­szani. Varrónők figyelem ! Az egyik amerikai vállalat feltalált egy olyan alkatrészt, Az utóbbi időjben egyre több] hirdetés jelenik meg az üj Ütem« című és más lapokban, amelyben* egyes abasári lakosok otelló ósí delavare direkttermő fajtákat hír-* detnek eladás céljából. A me * gyei tanács vb. mezőgazdasági | osztálya ezúton hívja fel iaz olt-« ványtermektk figyelmét, hegy a* fennálló rendelkezések érteimé-« ben a fenti szőlőfajták árusítása * és szaporításra való felhasználása« tilos és büntetendő cselekmény.« Ugyanez vonatkozik a szőlőób « vány és gyökeres alanyvesszők * telephelyen kívüli árúsítására is,* ezúttal. • Vajda László mg. oszt. vez.J Hatvan város anyakőnyvéböl Születtek: Hanzerik Mihály, Ba-J csa Terézia, Pető Eszter, Benkel Anna, Gál Attila, Farkas Gyula.J Házasságot kötöttek: Árki János ♦ —Kürti Mária, Hankó József—♦ Kovács Ilona, Lén árt József—Lit-* kei Ilona, Balogh Sándor—Vig Uo- • na, Habány László—Kopka Anna,} Telek József—Dénes Ilona. } Meghaltak: Túri Jánosné, Guc-Í kér Aladámé, Rékási János. í Hát bizony ez nem könnyű feladat. Mind a négy fiúnak más a véleménye, s így nehéz a döntés, melyik legyen a szám? Ugylátszik azonban, hogy a legnagyobb fiú akarata győz. — Nem csoda, hisz ő a legerősebb Nos, mit gondolnak, — nye­rek? — Reméljük. De ha nem most, majd legközelebb. Télben tavasz: 2 4 Kivirágzóit a mandula Az elmúlt napok kellemes enyhe tavaszi időjárásának ha­tására a Mátra déli lejtőjének tövében lévő rnandulafákon is duzzadtak a rügyek. Naposra fordult az idő, több helyen ki­pattantak és megjelentek az el- ■ ső, rózsaszínű virágok. A man­dulajákkal együtt virágzásnál j indult a húsvéti virág, a bankói is. Ha a hőmérséklet nem süly * lyed tovább, akkor rövid időn; belül az egész hegylejtőn virág- baborulnak a mandulaják és a barl.ák. A Heves megyei tanács me­zőgazdasági igazgatósága a kö­zelmúltban bizottságokat kül­dött ki a megyében lévő föld­problémák rendezésére. A bi­zottságok mindenütt felmérték a lehetőségeket és a törvényes­ség szigorú betartásával elégí­tették ki az igényeket. A . jelen­tések alapján a tsz-ből kilépett tagok földjeinek a visszaadá­sát megyeszerte befejezték. — 1100 kilépő tagnak 4800 hold földet adtak vissza a megma­radt gazdaságok szétszórt par­celláiból, valamint a feloszlott tsz-ek tábláiból. Rá diója v ítás­szereies SÉLLEI SÁNDOR elektrotechnikus Gyöngyös, Mátrai-ut 8 amely varrógépre felszerelve egy gombnyomásra a kívánt színre változtatja a fehér cér­nát. Uj színek kreálásához egyszerre két, vágj- több gom­bot keli megnyomni. Az új ta-t lálmány csak 1958-ban jelenik meg az amerikai piacokon. Itt az új sláger zene: a calypso A „Calypso” őrület, amely kiszorítja Amerikában a Rock and rollt, gyorsan tért hódít Londonban is. Harry Belafon- te több „Calypso” számból ál­ló hanglemezalbum gyorsan el­kelt az országban és a kávé- házak trubadúrjai sikamlós „calypsokkal” szórakoztatják a közönséget. Rádió a gyermekkocsiban Egy francia gyár olyan gyermekkocsik gyártását kezd­te meg, amelyek fejrészén egy kis rádió van beépítve. Gomb­nyomásra lágy altatózene hangzik fel, amely a gyerme­keket vagy elaltatja, — vagy nem. Leleményes pénzhamisítók Los Angelesbe* fogas prob­lémán rágódnak a város bí­rái. Egy nyomdatulajdonos al­kalmazottjaival egyetértésben hamis pénzt nyomtatott, de ezt egészen nyíltan cselekedték. Prospektusokat küldtek szét mindenfelé azzal a felirattal: „M nden mennyiségű bankjegy nyomtatását vállaljuk.” A tör­vény azonban csak olyan pénzhamisítók megbüntetésé­ről intézkedik, akik titokban nyomtatnak hamis pénzt Most a bírák roppant zavarban vannak, milyen címen büntes­sék meg a leleményes bűnö­zőket. A napokban egy sápadt arcú, verejté­kező ismerősömmel találkoztam. A gyenge­ségtől és a láztól remegő hangon közölte ve­lem, hogy erős influenza, kezdődő tüdőgyul­ladás kerülgeti, ágyban ke lene feküdnie, de nem képes rá, mert egyedülá-ló és nincs aki az SZTK ügyeit elintézze. Hogy miképpen is néz ki, az esete álljon itt teljes valóság­ban az általa elmondottak: — Az egyik nap reggelén erős hátfá­jásra, szédülésre ébredtem. Gondoltam, nem húzom-halasztom a dolgot, hanem annak rendje és módja szerint orvtoshoz fordulok. Felkerestem a körzeti orvosomat, ahol mint egy másfél órás várakozás után rám került a sor. Miután a vizsgálaton átestem, orvo­som azt mondta, menjek az SZTK-ba bel­gyógyászati szakrendelésre, mert kompli­káltnak látszó bajom ppntos diagnózisát ilyen egyszerűen nem tudja megállapítani. Nehezemre esett, de elmentem az SZTK-ba, ahol körülbelül még húszán várakoztak előttem. Itt azonban viszonylag gyorsabban ment a dolog, egy óra húsz perc alatt átes­tem a második viziten is, gondolván arra, hogy most már mehetek a patikába, majd az ágyba Nem így ám. Közölték velem, hogy délután öt órára menjek el a kettes számú kórházba röntgen felvételre, majd onnét fáradjak vissza a körzeti orv/oshoz, ahol meg­kapom a további utasításokat. Mível min­den embernek, így nekem is drága az egész­*•***♦»«♦♦♦*♦« »«««», Gyígyiiásbaz van joga — aláíráshoz nincs... ségem, erre is vállalkoztam. Az ágyból ki­kelve a kórházban egy fél órát, a körzeti or­vosnál újabb egy órát várakoztam lázas, hi­deglelős állapotban. Orvosom a leletekből megállapította, hogy erős influenza járvány­nak vagyok az áldozata és sürgősen ágyba kell feküdnöm, hogy az esetleges szövődmé­nyeket, komplikációkat megakadályozzuk. Az eddig elmondottakba nincs is semmi kü­lönös, a csattanója most jön a dolognak. Hozzátette még, hogy az, érvényben lévő rendelkezések szerint neki nincs módjában dolgozó betegeit táppénzre kiírni, hanem holnap majd keressem fel az SZTK főor­vost, aki az utalványt aláírja és a táppénzt engedélyezi. Ez tehát egy újabb fél-nap, majd a táppénzért való várakozás megint egy fél-nap, tehát egy egész nap, amikor ne­kem voltaképp az ágyban kellene feküdni és izzadni. Ezek után csak az a kérdésem, hogy helyes-e az olyan rendelkezés, amely szériát két-három napon belül gyógyítható betegség ügyében két-három napot kell .jár­ni a szerencsételen betegnek, míg végül ágybafekhet. Úgy gondolom, hogy azoknak a körzeti orvosoknak, akik esküt tettek - hi­vatásuk becsületben ellátására, lehetne, any- nyi joguk, hogy indokok esetben kiírhatnák a beteget annál is inkább, mivel sok zak­latástól mentenék meg az embereket, de legfőképpen a betegeket. (ar.dré) A MÉREG BÉRE \L^ “14 “ ^ |f , jfia WVVVN '■A/\AZVSA*á/SAAí^vVV>A/VVVVVVVVNA<A^AAA/V>/VVAAAAA/NAA/V^AA/VNAAAA/ViV*\A/>A/NAAAAAA/\AAAAAAAAAAA/NA/\A/NAA/\^^Y^ Befejeződött a kilépett szövetkezeti tagok földügyeinek rendezése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom