Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)

1957-02-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! TAVASZI NAPOK (Márkusz László képps riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ES A MEGYEI TANACS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ARA 80 FILLER 1951. FEBRUAR 17. VASÁRNAP Most nem, azokról, s azok­hoz akarunk szólni, akik be­csületes párttagok voltak, s ma meggondolásból, félelem­ből, a tisztánlátás hiányából nem lépnek be az új párt tagjai közé. Most azokról és azokhoz akarunk szólni, akik azelőtt sohasem voltak párt­tagok,- akiket az elmúlt hó­nap eseményei győztek meg arról, hogy becsületük, szí­vük diktálja: a pártban, az új pártban a helyük. Ezt dik­tálja, s eddig mégsem léptek be. Nem azért, mert egyben- másban még nem látnak tisztán, nem azért, meri eset­leg félnek, még csak azért sem, meri nem találták még a kapcsolatot a párttal, az utat a pártba való lépéshez. Szemérem és szégyen — bármilyen furcsán is hang­zik — e kettő tart vissza so­kakat, hogy felsorakozzanak a párt zászlaja alá. Szemé­remből és szégyenből, mert most olyan megjegyzések kaptak lábra az ellenforra­dalmi berkekben, hogy akt most belép a pártba, — az karrierista. Kegyetlenül sú­lyos vád ez, érthető, hogy so­kakat megrettent és vissza­tart, hiszen az MSZMP ide­iglenes szabályzata is élesen beszél a karrierizmusról, hi­szen az elmúlt évek számos hibájának ez volt a gyökere, hiszen az MDP egységének első számú megbontói és árulói éppen a karrieristák voltak, akikre nem számit a párt, s akik előtt zárva is maradnak a párt kapui. Tudják és kellően értéke­lik is e vád súlyosságát azok az elemek, akik mind kétség­beesettebben látják a mun­káspárt erősödését, egységé­nek megszilárdulását, s e fejlődés megakadályozására felsorakoztatott fegyverek tá­rából im nem hiányzik a karrierizmus vádja sem. A helyzet azonban az, hogy a párttól lopott jelszavak kora letűnőben van. népünk ala­posan megtanulta,, hogyan te­gyen különbséget nemcsak a szavak, a jelszavak között, de a között is, hogy vaj’ ki mondja... S az egyszerű em­berek, a munkások, parasz­tok, a becsületes értelmiségi­ek számára most már min­dig gyanús lesz, ha a nép ellenségei oly féltő aggódás­sal óvják a munkáspártot, mondjuk, a karrieristáktól. Sokkal inkább arról van szó, hogy ezzel a váddal igyekszenek hatni a becsü­letes emberekre, éppen mert van mire hatni náluk, a be­csületükre, mert ők maguk is mélyen, s valóban szívből elítélik a karrieristákat. Azt jelenti-e ez, hogy a pártnak, s népünknek nem kell félve vigyázni többek között arra is, hogy fel ne éledjen a kar­rierizmus, a törtetés? Nem, semmiképpen sem. Ez to­vábbra is, sőt az eddiginél sokkal inkább érvényes fel­adata minden kommunistá­nak. De mélységesen helyte­len volna a mosdóvízzel egy­ütt kiönteni a gyereket is: a karrierizmustól tartva el­zárni a pártot a becsületes, odavaló, igaz emberektől. A párttagsági könyv töb­bet nem lesz, mert nem is „szezám nyílj meg”, amely egymaga lehetővé teszi a legmagasabb párt, állami, gazdasági pozíciók elérését. A párttagsági könyv a kom­munista mivolt, elsősorban kötelességeket jelent a párt­tal, a néppel szemben, s csak aztán jogokat. A tudás, a szocializmus igenlése, a rá­termettség, az alkotni, a tenni akarás, — ez a legfőbb mérce szocializmust építő hazánkban. S ez nem jelent feltétlenül kommunista párt­tagságot is. Ilyen helyzetben amúgyis rossz helyen kopogtat tehát a karrierista, ha a pártot akarja ugródeszkának fel­használni... Rossz helyen ko­pogtat azért is. mert a kom­munisták megtanulták felis­merni. — s mint a Mátravi- déki Erőmű példája is iga­zolja — megtanulták sorai­kat meg is tisztítani a karrie­rista szeméttől. Ne féljenek tehát a becsü­letes. igaz. népet és pártot szerető, érte áldozatokra is kész emberek ettől a na- gyon.is átlátszó célú vádas­kodástól. Voltak már a kom­munisták. a becsületes em­berek, rákosisták, gerőisták is az ellenforradalom száián. De mindenkor kommunisták igaz emberek voltak a nép előtt. S ez a legfőbb mérce. joryar ifjúmunkás szövetség Heves megye ipari üzemei­ben az utóbbi napok alatt sor­ra alakulnak a forradalmi if­júmunkás szövetségek. Ked­den délig már 16 gyárban jöt­tek össze a fiatalok, hogy megbeszéljék a tennivalókat és megválasztották az ideig­lenes intézőbizottságokat. Az alakuló üléseken bebizonyoso­dott, hogy a megye ifjúmun­kásai körében is sok. még a zavaros nézet, a tisztázatlan fogalom. A nagy többség azonban bátran kiállt a párt és a kormány mellett és olyan határozatokat hoztak, hogy a forradalmi ifjúmunkás szövet­ségbe tömörülve teljes ere­jükkel és tudásukkal támogat­ják a kormány politikáját, se­gítik teljes mértékben felszá­molni a még fellelhető ellen- forradalmi tevékenységet. A megye munkásfiataljai olyan szervezeteket akarnak, melyekben nem lesz talaja a szektáns, dogmatikus nézetek­nek, nem tűrik meg a nép­Széljegyzet Rövidke kis hír... Nyugat- németországban hivatalos körök támogatásával külön­leges csoportot alakítanak a „német haza védelmére” ez a 300.000-es fegyveres „cso­port” a bolsevizmus elleni küzdelem és a nyugat- len­gyelországi területek vissza­szerzése jelszavát tűzi zász­lajára. Most azon ne medi- tájunk, hogy milyen csoport az, amelynek 300 ezer fegy­veres tagja lesz, inkább a jelszavakon, azon töpreng­jünk el néhány pillanatig. S a gondolatok, amelyek most önben ébrednek kedves ol­vasó, e rövid töprengése so­rán, úgye egyáltalán nem megnyugtatók? Sőt, mond­juk ki nyíltan és együtt, hogy idegesítők. Mert az em­ber mindig ideges, ha olyan •elszavakat hall, amelyek mi­att már egynéhány millió ember meghalt, s külö­nösen ideges, ha ezeket a jelszavakat 300 ezer fegyve­res szájába rágják, agyába verik, ha ezzel keltik és éb­resztik. s netelántán ezzel a Jelszóval indítják útra. Az ember ihienkor, mindig ide­ges... hiába, ilyen az ember, lobban szereti azt hallani, hogy például a Szovjetunió kereskedelmi, kultiírális ér tudományos egyezmény meg­kötését javasolja a bonni kormánynak. Korán beköszöntött idén a tavasz? Mindenesetre „nyugtával dicsérd a napot”, hisz még február van. De a kisütő nap legalább is a márciust juttatja az emberek eszébe. Az utcák délutánonként, s különösen vasárnap zsúfolva emberekkel, a mamák kitartóan tologatják a babakocsit, hadd levegőzzön a kicsi — Nincs hivatásos színész sze-J ■ eplöje az „Egy halálraítélt nirg-J szökött“ című új francia filmnek,? amely a francia ellenállás hősei-J nek állít emléket. Az októberi események kö­vetkeztében ellenforradalmi csoportok Heves megyében is ledöntötték, vagy megrongál­ták a magyar szabdságért el­esett szovjet hősök emlékmű­veit. Ezzel kapcsolatban a jó­zan gondolkozású lakosság köréből sokan keresték fel az MSZMP Heves megyei elnök­ségét, és a megyei tanácsot, hogy a szobrokat minél előbb hozzák helyre. Több köztársaságunk elleni felelőt­len izgatást sem, hanem szív- vel-lélekkel harcolnak az if­júság, az ország boldog jövő­jéért. Egy tizenhét éves magyar menekült leány öngyilkosságot kísérelt meg Bécsben Lábai Ilona, 17 éves magyar menekült csütörtökön Bécs ben. öngyilkossági szándékkal a Duna-csatomába vetette ma­gát, a rendőrség azonban ki­mentette a hullámok közül. A fiatal lány elmondotta, keser­vesen megbánta, hogy szülei tilalma ellenére elhagyta sze­gedi othonát. Ezért akart ön- gyilkosságot elkövetni. Helyreállítják megyénkben is a feldúlt szovjet emlékműveket községben, köztük Dormándon már ki is javították a helyi ellenforradalmi elemek által az emlékműben okozott káro­kat. Egerben szerdán fogtak hozzá a Pedagógiai Főiskola előtti téren lévő síremlék új­bóli felállításához, az emlék­művet pedig a megye más te­rületén felállított szovjet em­lékművekkel együtt, április negyedikére javítják ki vég­legesen. Folytatják a gyöngyösi kenyérgyár és húsfeldolgozó üzem építését Gyöngyösön az elmúlt év­ben korszerű, nagyteljesítmé­nyű kenyérgyár és húsfeldol­gozó üzem építését kezdték meg. A munka folytatása azon­ban az októberi események miatt félbeszakadt. Az elmúlt napokban ismét megjelentek az építkezés színhelyén a He­ves megyei Építőipari Vállalat dolgozói és megkezdték a fél­beszakadt munka folytatását. A tervek szerint az év végére a kenyérgyárban megsütik az első kenyeret és süteményeket, az új létesítmény segítségével pedig megoldódik Gyöngyös és környékének jóminőségű hús- . sei és kenyérrel való ellátása. Jó meleg a ház eleje, s mint napozó verebek, úgy húzódnak ide a kicsik is játszani, csivitelni, élvezni a koratavaszi napsugárt (Folytatás 3. oldalon) 101 termelőszövetkezet működik a megyében A megyei tanács mezőgazda- sági igazgatóságán szerdán délelőtt elkészültek azzal az összesítővel, mely a termelő- szövetkezetek múlt évi gazda­ságát tükrözi. Az összesítő szerint a megye területén az elmúlt év októberéig 134 ter­melőszövetkezet működött, eb­ből 70 készített zárszámadást, 64 pedig az események során feloszlott. A feloszlott tsz-ek közül azonban 31 ismét újjá­alakult, s így a jelenlegi tsz- ek száma 101-re emelkedett. A zárszámadást készítő ter­melőszövetkezetek számadatai azt bizonyítják, hogy a tagság jövedelme ismét emelkedett. Megyei átlagot számítva 1956- ban tíz forint húsz fillérrel osztottak ki többet egy mun­kaegységre, mint az előző esz­tendőben. Jelentősen növeke­dett a közös vagyon is. 1955- ben például a zárszámadások befejeztével a 134 termelőszö­vetkezetnek összvagyona 54 millió forintot tett ki. Most j pedig annak a 70 tsz-nek, me­lyek szabályos zárszámadást készítettek, 43 millió forint értéket kitevő vagyona van A feloszlott 64 tsz-hez viszonyít­va a vagyoncsökkenés mind­össze 11 millió forint. Ezek a számok is bizonyítják, — hogy megyénkben nem az erős, szilárd termelőszövetkezetek oszlottak fel, hanem legna­gyobbrészt azok, melyeknek nem volt meg a reális alapjuk a további fejlődéshez. Xállalatok figyelem ! Nem kerül sokba, egy tele­fonbeszélgetés az egész, és má­ris megkíméltünk néhány em­bert a kellemetlenségektől, a hiábavaló fáradozástól és a felesleges pénzköltésről. Arról van szó ugyanis, hogy a vál­lalatok munkásigényüket beje­lentik a járási, megyei mun­kaközvetítő irodákba, — ar­ról viszont már senkit sem ér­tesítenek, ha betelt a munka­hely. Az emberek pedig re­ménykedve, ezután is felke­resik a vállalatot — hiába. Közben múlik az idő, fogy a pénz és az eredménytelenül utazó” emberek szitkozódnak. Ezen könnyen lehet segíteni. A vállalatok értesítsék a mun­kaközvetítő irodákat, ha a hir­detett munkahely betelt. II Patyolat kérése Alig néhány lapszámmal ezelőtt foglalkoztunk az egri Patyolat munkájává), ebből a cikkünkből kimaradt ké­relmük. Ugyanis a kimosott, rendbetett ruhaféléket a Marx Károly utcai részle­gükhöz szállítják, és ez a helyiség igen kicsi, tárolás­ra egyáltalán nem alkalmas. Mégis tárolásra kényszerül­nek, mert a ruhákért legtöbb esetben késedelmesen men­nek gazdáik. Arra kérik mindazokat, akik velük mo­satnak, hogy mindig a meg­határozott időben váltsák ki a kit sztított ruhát, mert sem a ruhának, sem a vállalat munkájának nem használ, hogy hetekig ott áll. — Párizsban hosszú harcok után — immár másodszor is be­tiltották Maupassant „Bel Ami“ című regényének filmváltozatát. A LEGFŐBB MÉRCE

Next

/
Oldalképek
Tartalom