Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-30 / 34. szám

1956. április 30. héttő

NÉPÚJSÁG

7

4. A második ötéves terv időszakában lényegesen ki kell terjeszteni a csővezetéken történő szállítást. Mintegy 400 kilométer hosszú új csővezetéket kell létesíteni olaj és földgáz szállítására. így meg kell építeni a Nagylengyel—Szőny, iiovászi—Pét, valamint a román országhatár—Tiszapalko- nya közötti csővezetékeket

5. A hírközlés második ötéves tervének fontos feladata •a távbeszélőhálózat további fejlesztése A lakosság távbeszélővel való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélő- központok állomás-befogadóképességét Budapesten 36 százalékkal, a vidéki városokban és községekben 27 százalékkal kell emelni. Folytatni kell a termelőszövetkezeteknek, az állami és az erdőgazdaságoknak, a gépállomásoknak a táv- beszélőhálózatba való bekapj csolásá-t. A távolsági távbeszélőszolgálat megjavítása érdekében meg kell kezdeni a helyközi kapcsolás gépesítését.

Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os, Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembe helyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televízióshálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az ultrarövidhullámú rá- dióműsoradó-hálózatot. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélőhálózat megteremtésének első lépéseként, a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki kell építeni az átviteli berendezéseket.

Y. Beruházás, felújítás

A második ötéves terv időszakában a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és e- nergia forrásainak feltárására és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására, valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új létesítményekre, hanem a meglevők újjáalakítására és bővítésére, és elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kall venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit, és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek.

1. Az 1956—60. években, a népgazdaságba, állami erőforrásokból, hozzávetőlegesen 78 milliárd forintot, egyéb forrásokból további 2 milliárd forintot, összesen tehát mintegy 80 millió forintot kell beruházni, 20 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában.

A beruházásokat úgy kelll «losztani, hogy az ipar 33—34 milliárd forint beruházásából a nehézipar fejlesztésére mintegy 28—29 milliárd forint jusson, és így a nehézipar részaránya az öszes beruházásokon belül az első ötéves terv idején elért 41.3 százalékkal szemben 37—38 százalékra csökkenjen. Ugyanakkor az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben több mint 30 százalékkal — emelkedjék az ipari nyers- és alapanyag-, valamint az energiatermelésre fordítandó beruházások ősz- szege. Míg a második ötéves terv időszakában a vegyiparra fordított beruházások az első ötéves tervhez képest mintegy kétszeresükre, a villamosenergiaipari beruházások mintegy másfélszeresükre,. a bányászati beruházások mintegy 30 százalékkal növekednek a kohászat és a gépipar beruházásait az első ötéves tervhez képest csökkenteni kell. A köny- nyű- és élelmiszeriparban öt év alatt több mint 4.6 milliárd- forintot kell beruházni, közel 130 százalékkal többet mint az első ötéves terv idején.

A mezőgazdaság előtt álló feladatok megalapozására a második ötéves terv során jelentősen növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat az első ötéves terv idején meg- valösítcttakhcz képest és ezáltal a mezőgazdaság részesedését az összes beruházásokból az első ötéves terv idején elért 13.6 százalékkal szemben mintegy 17 százalékra kell emci ni. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaságba befektetendő 14 milliárd forintból a termelőszövetkezetek gazdaságába közel háromszor annyit kel beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A termelő- szövetkezetek beruházásaival elsősorban a közös állattenyésztést kell fejleszteni.

A második ötéves terv során a közlekedés korszerűsítésére és teljesítőképességének növelésére fordítandó több

mint 10 milliárd forintnyi beruházásból a vasút fejlesztésére keld felhasználni 5.3 milliára forintot, több mint másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején.

A kereskedelem fejlesztésére öt év alatt 1.4 milliárd forint beruházást kell fordítani. Ebből legalább fél milliárd forintot raktárak építésére kell felhasználni. Ezenkívül az elégtelen tárolási lehetőség további kibővítésére a mezőgazdaságban és más területeken legalább egymilliárt forintot kell fordítani.

Lakásépítésre, a víz- és gázellátás javítására, szociális, egészségügyi és kulturális létesítményekre a második ötéves terv időszakában több mint 13 milliárd forintot kell beruházni, mintegy 30 százalékkal többet, mint az első ötéves terv éveiben.

Jelentősen növelni kell a tudományos kutatásra fordított beruházásokat. Az ipari, mezőgazdasági és egyetemi kutatásokra előirányzott összeget nem számítva, a Magyar Tudományos Akadémia intézményeinek fejlesztésére — beleértve az atomkutatást is, — közel 350 millió forintot kell fordítani, három és félszer annyit mint az első ötéves terv időszakában.

2. A bővített újratermelést a

második ötéves terv időszaká- | ban a lehető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a termelés növelésének jelentős részét nem új beruházásokkal, hanem a meglevő termelőberendezések jobb kihasználásával, a géppark korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésével kell elérni. Ily módon a meglevő termelőberendezések előnyösebb kiaknázásával, nagyobb beruházások nélkül kelll biztosítani — hozzávetőlegesen — az öt évre előirányzott termelésnövekedésnek: acélnyersvasból

50, martinacélból 30. timföldből 40, alumíniumból 50, téglából 75, kombájnokból 70, szerszámgépekből 80, gyapjú- szövetből 90, kötöttáruból 40, cukorból 70 százalékát.

3. A beruházások hatékonyságának fokozása, a műszaki színvonal emelése céljából az 1956—1960. években a beruházásokból a gépek részarányát jelentősen, 30—32 százalékra kell emelni, szemben az első ötéves t.erv idején elért 21 százalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forintot kell gépi beruházásokra fordítani, 75 százalékkal többet, mint az első ötéves terv során.

4. Fordulatot kell elérni a beruházásokra •* rendelkezésre álló eszközök takarékos felhasználásában. A beruházások

ükségességének és gazdaságosságának gondos mérlegelésével biztosítani kell, hogy a beruházási összegeket minden területen a legfontosabb célokra használják fel és elkerüljék a nem feltétlenül szükséges letesitmérvek megvalósítását. A beruházásokat úgy kell megvalósítani hogy a (legkisebb költségráfordítással a legnagyobb gazdasági eredményt lehessen elérni. Ezért a beruházások jóváhagyását alapos gazdaságossági számítások alapján kell végezni, és nagymértékben meg kell javítani a beruházások előkészítését.

Lényeges megtakarítást kell elérni a beruházások és ezen ! belül mindenekelőtt az építkezések költségeinél. A lakásépítés átlagos költségét öt év alatt 15—20 százalékkal kell csökkenteni. Széles körben kell felhasználni típusterveket. Szabványelemeket, olcsóbb i építőanyagokat, és gazdaságos I

szerkezeti megoldásokat kel alkalmazni, meg kell szüntetni a tervezésben minden túlméretezést és pazarlást. A tervezési költségeket jelentősen csökkenteni kell, elsősorban a típustervek kiterjedt alkalmazásával és a műszaki tervezés lényeges egyszerűsítésével. Biztosítani kell az építkezések terveinek időben való elkészítését. Nagymértékben rövidíteni kell az építkezések időtartamát, és ezzel is el kéül érni a befejezetlen beruházások állományának csökkentését. Ki kell dolgozni egyes épületfajtákra az építkezés időtartamát és költségét meghatározó normákat és biztosítani kell ezek betartását.

A beruházások tervszerű, gazdaságos és határidőre való megvalósításában a beruházókat. műszaki tervezőket és a kivitelezőket anyagilag is érdekeltté kell tenni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vállalatok nyereségük nagyobb részét fordíthassák beruházásokra.

5. A második ötéves terv beruházásaival meg kell teremteni a feltételeket a népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való továbbfejlesztéséhez. A geológiai kutatások céltudatos kiszélesítésével elő kell készíteni a szén, olaj, és földgáz termelésének 1960 után való további jelentős növelését, új erőművek építésének megkezdésével lehetővé

.A második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészség- ügyi ellátásának és kulturális színvonalának jelentős fejlődését.

1. A második ötéves terv éveiben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlagosan legalább 25 százalékos növelését a munkabérek emelésével és a kiskereskedelmi árak leszállításával kell megvalósítani.

A bérrendszer fejlesztésével jelentős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglevő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a magasabb szakképzett- get kívánó és nagyobb felelősséggel járó munkát végző dolgozók bérét. Ezzel biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkát végzők bérét.

Javítani kell a bér- és prémiumrendszert, hogy az eddi- ginőil jobban ösztönözzön a technika fejlesztésére, a minőség emelésére, a termelés gazdaságosságának fokozására.

2 Az állami vállalatokban és intézményekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát az 1955. évi 2,250.000- ről 1960-ra mintegy 2 450.000 főre kell növelni. Eli kell érni, hegy a termelőmunkában részvevők száma nagyobb mértékben emelkedjék, mint a nem termelő munkát végzőké.

3. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv során be kell fejezni az áttérést a 7 órás munkanapra, iilleve a 42 órás munkahétre.

A munkaidő csökentését a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni és a második ötéves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet.

4. A sokgyermekes családok részére a családi pótlékot fel kell emelni.

5. Biztosítani kell a parasztság mezőgazdaságból származó pénzbeni és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvényre juttatásával el keik érni, hogy a szövetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké.

6. Jelentős mértékben javítani kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülményeit és munkafeltételeit. Az anyák és kisgyermekek egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről

I 14 hétre kell növelni a szüléken tenni a későbbi években is a villamosenergia-termelő berendezések folyamatos

üzembehelyezését, meg kell indítani a Duna és Tisza energiájának nagymértékű hasznosítására irányulú előkészítő munkálatokat, fel kel készülni arra, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremteni a feltételeket a vegyiparnak a harmadik ötéves tervben való nagyarányú további fejlődéséhez s mindezzel meg kell vetni az életszínvonal további emelésének alapját.

6. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a népgazdaság állóalapjainak megóvására és fenntartására. Ezért a második Ötéves terv éveiben felújításokra 30 milliárd forintot kell előirányozni, háromszor többet, mint amennyi az első ötéves terv éveiben erre a célra jutott. A nehéziparban mintegy 10 milliárd forintot, a könnyű- és élelmiszeriparban kb. 3 milliárd forintot, a mezőgazdaságban közel 2 milliárd forintot, a közlekedésben mintegy 6.5 milliárd forintot kell felújításra felhasználni. A lakások felújítására és tatarozására fordított összegeken kívül a szociális és kulturális intézmények, a víz-, gáz- és csatorna- hálózat felújítására, a helyi utak fenntartására mintegy 4 milliárd forintot kell fordítani.

si szabadság időtartamát. A bölcsődei férőhelyek számát öt év alatt 27 százalékkal kell emelni. Szélesíteni kell áz óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát.

Széleskörű intézkedéseket kell tenni á nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni keill a konzervek, mélyhűtött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és aE áruk házhoz szállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztító-hálózatot, s javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére ^kell e- melni a korszerű háztartási gépek eladását; öt év alatt

410.000 mosógépet, 130.000 porszívót, 63 000 padlókefélőt,

87.000 villamos hűtőszekrényt, kell forgalomba hozni.

7. Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalmát öt év alatt több mint 35 százalékkal kell emelni.

Az élelmiszereladást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátó- ipar és üzemélelmezés együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növelni. Az élelmiszerfogyasztásban jelentősen emelni kel a fehérjetartalmú élelmezési cikkek arányát. A legfontosabb élelmiszerek közül 1960-ban hozzávetőlegesen 50 százalékkal több húst és húskészítményt, 35 százalékkal több zsírt és zsírszalonnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, 30 százalékkal több tejet és vajat, 40 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba hozott sör és mintegy 75 százalékkal a bor mennyiségét. Növelni kell az üzemélelmezésben részvevők számát. Nagy gondot kell fordítani az üzemélelmezés minőségének és kulturáltságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan a dolgozók többfajta, jó minőségű étel közt választhassanak.

Az áruforgalom átlagos növekedését meghaladó ütemben ben — több mint 40 százalékkal — kell emelni az iparcikkek forgalmát 1960-ban 1955- höz képest. 1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, közel 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjú- szövetet, mintegy hússzor any- nyi szintetikus szálból készült szövetet, kétszer annyi gyap- júszerű műszálszövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőrlábbelit kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méret- és modellválasztékot.

Lényegesen több, szintetikus szálból készült, kiváló minőségű harisnyát, fehérneműt és egyéb ruházati cikket, valamint mikroporózus- és kreppgumitalpú cipőt kell forgalomba hozni.

Növelni kell a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgáló, korszerű, műszaki és villamossági cikkek forgalmát. öt év alatt 1,400.000 rádióvevőt, 91.000 televíziós készüléket kell eladni. 1960-ban, 1955-höz képest hatszor több 125 köbcentiméteres motorkerékpárt, két és félszer több 250 köbcentiméteres motorkerékpárt, 75 százalékkal több kerékpárt kell forgalomba hozni.

Többszörösére kell növelni a szintetikus mosószerek forgalmát 1960-ra mintegy 10.000 tonna mosószappannak megfelelő, a szappannál hatékonyabb mosószert kel eladni. 1955-höz , képest 1960-ban mintegy 65 százalékkal több építőanyagot | kell a lakosság rendelkezésére | bocsátani, többek között 70 százalékkal több téglát, 65 százalékkal több tetőcserepet, 80 százalékai több meszet 140 százalékkal több cementet. Többszörösére kell növelni a faáruk pótlására szolgáló előregyártóit elemek eladását. A bútor kiskereskedelmi forgalmát 35 százalékkal kell öt év alatt emelni.

Növelni kell a kereskedelem kulturáltságát, meg kell javítani a kiszolgálást, ki kell terjeszteni az önkiszolgálás rendszerét, csökkenteni kell a forgalmi költségeket. Ehhez a kereskdelmet az eddiginél több korszerű műszaki berendezéssel kell ellátni.

A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedelemben 2000—2500 boltot és 900 új vendéglátóüzemi egységet kell létesíteni. A szállodai szobák számát öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell növelni. Ezzel is elő kell segíteni az idegenforgalom és a kölcsönös, turisztikai célú utazások növekedését.

8. A második ötéves terv éveiben összesen mintegy 200.000, állami erőforrásokból több mint 100.000 lakást kell építeni, kétszer annyit, mint az első ötéves terv során. Az éillami lakásépítési program megvalósításába — szövetkezeti lakásakció útján — be kell kapcsolni a dolgozók e célra szánt megtakarításait is. Az egyéni lakásépítés elősegítésére — elsősorban a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek, valamint a termelőszövetkezeti parasztok részére — több mint 2 milliárd forint kedvezménles, hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani. Támogatni kelíl a lakosság és a helyi szervek kezdeményezését a helyi építőanyagok kitermelésére. Az állami eszközökből történő lakásépítést mindenekelőtt Budapesten, a bányász- településeken, az ipari központokban és a vidéki nagyvárosokban kell összpontosítani. Afllami erőforrásokból, szövetkezeti alapon és az egyéni építkezések állami támogatásával a szénbányászat dolgozói számára mintegy 30 000 lakás építését kell biztosítani.

Javítani kell a megépülő (lakások minőségét. Az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodni a meglevő lakóépületek megfelelő karbantartásáról és felújításáról. Az állami tulajdonban levő lakások felújítására és karbantartására öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot, vagyis az első ötéves terv éveiben folyósított összeg közel négyszeresét kall fordítani. A lakosság tulajdonában levő házak javításához is jelentős mennyiségű építőanyagot kell biztosítani.

A városi lakosság ivóvíz- ellátásának további javítását elsősorban a meglevő vízművek bővítésével és részleges újjáalakításával, egyes területeken új vízművek létesítésével kell elérni. Új közkutak és kis' vízművek létesítésével megfelelő ivóvízzel eddig nem rendelkező községekben más- félmillió falusi lakost kell jó ivóvízzel ellátni. Támogatni kell a lakosság kezdeményezéseit a vízellátásnak helyi erőből való megjavítására.

A háztartási gázfogyasztók számát mintegy 40 százalékkal, a villanyfogyasztásba bekapcsolt háztartások számát mintegy 300.000-rel kell növelni.

Meg kell javítaná a közúti és városi közlekedést, elsősorban új autóbuszjáratok létesítésével A városi köztieken dést 140 db új, korszerű vüi lamoskocsi, 165 db trolibusz és 600 darab autóbusz üzembeállításával kell fejleszteni. Mindenekelőtt Budapest közlekedését kell érezhetően megjavítani.

9. Különös gondot kell fordítani a betegségek megelőzésére, az anya- és csecsemővédelemre, a lakosság körében leginkább elterjedt betegségek leküzdésére. Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetekben fokozatosan szakorvosi ellátást kell megvalósítani. Hét új kórházat, új rendelő- és gondozóintézetet kell létesíteni. A gyógyintézeti és szüflőotthoni ágyak számát mintegy 7500-zal kell növelni, ezen belül a szülészeti és nőgyógyászati ágyak számát mintegy 800-zal. Fejleszteni kell a szanatóriumokat.

Az orvosok számát öt év alatt 2300 fő veil kell emelni; 1960-ban 10.000 lakosra közel 15 orvos jusson. Különösen a vidéki ipari települések és a falvak orvosokkal való ellátását kelti megjavítani. Ki kell szélesíteni a szakorvosképzést és továbbképzést.

Fejleszteni kell a közegészségügyi és járványügyi hálózatot. A kórházakban, kbniká- kon és szanatóriumokban meg kell javítani a betegek élelmiszer- és gyógyszerellátását

A gyógyításban hasznosítani kell az orvostudomány legújabb eredményeit, tovább kell folytatni a nagy hagyományokra visszatekintő magyar orvostudomány kutatásait faként az ipari ártalmak és a fertőző betegségek megelőzésére, valamint a vérkeringési zavarok gyógyítása terén.

Tovább kell javítani az iparitelepülések és üzemek egészségügyi helyzetét. Munka- és balesetvédelemre, valamint üzemi egészségügyi — szociális létesítményekre öt év alatt több mint 1 milliárd forintot kell beruházni, másfélszer any- nyit, mint az első ötéves terv idején. Biztosítani kell az üzemekben, üzletekben, közintézményekben a tisztaság és higiénia követelményeinek következetes érvényrejuttatását.

Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dolgozókról. További szociális otthonokat kell létesíteni számukra, javítani és kulturáltabbá kell tenni ellátottságukat. Csökkenteni kell a régi és új rendszerű nyugdíjak közt fennálló aránytalanságot a régi nyugdíjak emelésével. Emelni kell a hadigondozottak járandóságát. Több munkalehetőséget kell nyújtani a csökkent munkaképességűek számára.

Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meglevők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermek- üdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni.

Fontos feladatnak kell tekinteni a sport széleskörű fejlesztését. A második ötéves terv Időszakában új fedettuszodát kell építeni Budapesten, bővíteni kell a verseny- sport fejlesztését szolgáló tatai edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására — be kell fejezni öt sportstadion építését. Jelentős számú kisebb, falusi sportpályát kell létesíteni, részben állami, részben társadalmi erőből.

10. Fejleszteni kell az ifjúság oktatását és szocialista szellemben való nevelését. Az első ötéves terv éveiben meg- valósítotthoz képest, mintegy kétszer annyi, összesen mintegy 4100 általános iskolai osztálytermet kell építeni, túlnyomórészt állami és kisebb mértékben társadalmi erőből. Öt év alatt az elsőéves tanulók számát az ált. gimnáziumokban mintegy 11 százalékkal az ipari technikumokban mintegy 35 százalékkal kell emelni. A középiskolát — nappali tagozaton — a tervidőszakban több mint 130.000-en végezzék el. Az általános és középiskolákban gyakorlatiasabb oktatást kell megvalósítani, és fokozatosan meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák egyes alapvető termelési folyamatok elemeit.

Maradéktalanul biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve munkábaállítá-*

r

VI. Életszínvonal, kultúra, tudomány