Népújság, 1956. január (1-8. szám)
1956-01-18 / 5. szám
NÉPÚJSÁG IM6. Mimi« 18. «corda SZERELMI TÖRTÉNET, — még hozzá regényes... Mindenki mást szeret: Orsino hercege a gőgps Oliyiát, Olivia az apródnak öltözött Violát és hogy teljes legyen a lánc. Viola a herceget. Hogy aztán minden jóra forduljon, minden bog kioldozódjon s a boldogtalan ^szerelmesek egy negyedik s*aereplő (Viola holtnak hitt bátyja) beiktatásával annak rendje-módja szerint két párrá rendeződjenek. Meg egy korhely társaság csalafinta háborúja az álszent udvarmester, Malvolia ellen. Ez a „Vízkereszt“ története. Vagy helyesebben: ez az a történet, amelyből Shakespeare megírta a ..Vízkeresztet“. Mert készen vette a mesét, csak úgy, mint majdnem minden színdarabjához. Megtette azt, amit csak lángész merészelhet: a legkopottabb, legvalószínűtlenebb történeteket is felhasználta És csodák-cso- dája — tüneményes szőttessé vált kezében a feslett rongyszőnyeg. A bábualakok életre keltek és jellemük, helyzetük parancsa szerint szőtték tovább sorsukat, a valószínűtlen fordulatok nem voltak többé valószínűtlenek, hanem megokoltak, szükségszerüek; vagy meseien varázsosak. Shakespeare úgy vezette a történetet, ahogy kapta készen —, csak épp hozzáadott „valamit“ — a valóságot, a művészetet. Gazdag és kimeríthetetlen, mint a tenger. Mindenkinek tud adni. Légies, zsongó tün- dérvilágot.' szárnyaló. szép verssorokat, a csapszékek vaskos humorát, kalandot és verekedést. epés gúnyt, százszínű korrajzot, magvas bölcse- . letet, megkapó jellemrajzokat Vagy amit akartok. Ki többet, ki kevesebbéiért meg Shakespeare-ből, esze, műveltsége, egyénisége szerint. De aligha van ember, aki üres kézzel hagyná el a színházat. A „VIZKERESZT“ nem Angliában játszódik le, hanem egy képzeletbeli tartományban,' Illyriában, de a valóságanyagot, amelyből szőttesét szőtte, kora Angliájából vette Shakespeare, 'A szenvelgő, szeszélyes Orsino herceg, akinek óhajait szolgahad lesi, akkori feudális nagyurat idéz; Böffen Tóbiás, Keszeg András a nagyszájú, korhely angol nemesem- ber karrikatúrája; Malvolioaz álszent puritán és a későbbi angol nyárspolgár képe. Azok a társadalmi ellentmondások, amelyek emberekben, törekvésekben, szenvedélyekben kifejeződve Shakespeare tragédiáinak magvai voltak, a „Vízkeresztben” nem torkolnak tragédiába. A befejezés: hegyen-völgyön lakodalom és a képmutató meg- csúfoltatása. De ez a.jóra fordulás nem az egyenlőtlenségre épült társadalom megszentelése, mint a polgári limonádék happy-and-jében, hanem egy nagy művész hite a szebb, emberibb életben, amelyet akkor még csak színpadon s ott is csak mesébeillő fordulattal, a mese ízével és színéve) lehetett elővarázsolni. Ebben a felfogásban adta elő a Gárdonyi Színház a „Vízkeresztet” és hogy ez valóban helyes, Shakespeare-hez hű felfogás volt, azt nemcsak elmélkedés és érvek bizonyítják, hanem a közönség viharos tetszése is. Eger város népe találkozott Shakespeare-rel és ezt a találkozást ‘áhítatos figyelmével, szívből jövő kacagásával és újra, meg újra felharsanó tapsaival ünnepelte Latzkó Tóth Péter rendezése. Shakespeare-színjátszá- sunk legjobb hagyományait folytatva, a lehető legteljesebb „Vízkeresztet” vitte színre, féltő gonddal, művészi körültekintéssel ügyelvén arra, hogy semmi lényeges el ne sikkadjon a darabból. Nem csak arra vigyázott, hogy a' dráma — dráma maradjon és ne váljék deklamálássá, hanem arra is, hogy a vidám jelenetek ne nyeljék el a többit és ne fajuljanak bohóckodássá A rendezőt és a darabban szereplő minden színészt a legnagyobb elismerés illeti azért a tiszta, szép szövegmondásért, amely még a nagy fővárosi színházak Shakespeare- előadásain sem mindig sikerült tökéletesen. A RENDEZÉS megtalálta, pontosan nmeghatározta a darab minden alakjának jellemét, egyéniségét, cselekedeteiVIZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK Uj bemutató az egri Gárdonyi Géza színházban nek rúgóit s ezen túlmenően érzékeltetni is tudta mindezt a színpad mértéktartó eszközeivel: mozdulatokkal, arckifejezéssel, hangsúlyozással. Nem sok „Vízkereszt“ 'előadás dicsekedhet ilyen hajszálnyira eltalált Orsino-beállítással, vagy az emberek egymáshoz való viszonyának ilyen árnyalatokba menő, finom érzékeltetésével (Keszeg András és Tóbiás, Tóbiás és Olivia. Mária és Olivia stb.j. Mindez együtt adja azt a reális felfogást, amely Shakespeare gazdagságát a lehető legnagyobb teljességében ábrázolja. Ugyanakkor megteremti a jelenetek szakadatlan pergését — ez nemcsak a vontatottságtól óvja meg az előadást (21 jelenetről van szó!), hanem aránylag elég rövid időre is szorítja az előadást, megőrizve a nézőket és a színészeket, az elfáradástól. Ezért helyeselhető az is, hogy az eredetileg öt- felvonásos színdarabot három felvonásra tagolva játszák. Viszont bízvást elmaradhatott volna Szabó Lőrinc prológusa — semmi jelentősége sem volt. Említést érdemel a rendezés frissessége, ötletessége, amely Shakespeare-hez méltó humorral és változatossággal tette pezsgővé az előadást. Malvolio a nézőtéren keresztül menekül, mint ahogy átfut a padsorok előtt Böffen Tóbiás is — a nézőtérrel való közvetlen kapcsolatnak ez a formája nem idegen S'nakespeare-től Vagy megemlíthetjük azt a részt, amikor Böffen Tóbiás és Keszeg András „hálni térvén” végignyúlik a földön, vagy Malvoíio monológjának egy- egy kísérő mozdulatát és a hasonló Iris mozzanatok egész seregét. Néhány kisebb következetlenségre' azért felhívnánk a rendezés figyelmét. Például a szöveg szerint Olivia „töredezve s tétován beszélt“ Violával való első találkozásakor —, de az említett jelenetben Olivia (Dobi írisz) hangja nem tétova s különösen nem töredezett. A második jelenetben Viola azt mondja a kapitánynak': „Vezess!” — aztán ő maga ront előre. EZEKNEK a kis következetlenségeknek nincs számottevő jelentősége, de ha lecsiszolódnának, még közelebb kerülne az előadás a tökéletes shakes- peare-i színjátszáshoz. A shakespeare-i mondanivaló kibontásának egyik legfontosabb része Viola ábrázolása volt. Ö a „Vízkereszt“ legvonzóbb alakja, Shakespeare optimizmusának megtestesítője. Egyszerű és természetes, talpraesett, vidám, bizakodó és melegszívű — emberszere- tetéből még arra is futja, hogy vetélytársriőjén, Olivián sajnálkozzék, amikor az férfinek véli s belészeret Lóránd Hanna ezzel az alakítással ismét új oldaláról mutatkozott be az egri közönségnek. Hangjának és egész lényének bája igazi Shakespeare-alkotta Violává teszi. Lágy és odaadó szerelmeséhez, nyájas az „alaesony- sorúakhoz”, néha mélázóan bölcs, de mihelyt megharagítják, csak úgy pattognak belőle a csípős válaszok. Fiút mímelő s mégis asszonyos durcássága, ijedt kislány szepegése (amikor Böffenék nekitámadnak) a tüskétlen humor vidám, együttérző mosolyát fakasztja a nézők arcán. A darab szerencsés kibontakozása elsősorban Viola győzelmét jelenti — megnyeri szerelmét, visszakapja bátyját, bántalmazol megbűnhődnek — sa közönség azért is fogadja olyan elégedetten ezt a fordulatot, mert szívébe fogadta a Lóránd Hanna alakította Violát. Töretlen alakítás Forgács Tibor Orsinoja. ö az egyetlen a darabban, aki deklamál, de nála éppen helyénvaló — nem a színész szaval, hanem maga Orsino, a méla, önimádó herceg, aki önmagát jellemzi azzal, amit az asszonyokról mond: „... szerelmük csak ínyenckedés, ínyük háborog, nem zsigerük...“ Szeret pótolni, az utolsó jelenetben, Olivia visszautasítását hallva színpadiasán kardot ránt, holott nyilvánvaló, hogy eszében sincs megölni Oliviát. Forgács Tibor alakításában a közönség mindvégig ezt az Orsinot látja maga előtt. 'Olivia (Dobi írisz) ugyancsak szenveleg, de másképp. Hétéves gyászt fogad bátyja halálakor, de örökös vidámsága, kacérsága világosan mutatja hogy a gyász csak játék neki, mint Orsinonak az epekedés. Dobi írisz a gyakorlott, kitűnő színésznő biztonságával eleveníti meg a szellemes, kacér, egy kissé léha lányt, az ő alakításából sem hiányzik az asszonyi báj. Jól érzékelteti Olivia hirtelen támadt szerelmét, a már említett következetlenségtől eltekintve AZ ELÖADÄS egyik legkiemelkedőbb alakítása Kenderest Tibor Malvolioja. Méltóságteljes járása, száraz, epés hangja, az egész alakból áradó önimádat, undorító és nevetséges képzelgése a vélt szerencse kapujában döbbenetes erővel tárja elénk — nem csak a puritánnak álcázott udvarmestert, hanem a ma karrieristáját is, aki előbbre,rukkolván „lemossa magáról alacsony ismerőseit”. Kenderesi Tibor a jellemábrázolás shakespeare-i mélységével, minden külsőleges póz, bohóckodás nélkül formálta meg Mal- voliot s mégis — vagy talán éppen ezért — újra, meg újra ellenállhatatlan kacagásra in- gerli a nézőket. ízig-vérig shakespeare-i a két mulató cimbora: Böffen Tóbiás (Ruttkai Ottó) és Nemes Keszeg András (Forgács Kálmán) is. Külön tanulmányt lehetne írni róluk. Ruttkai Böffen Tóbiása nagy bumfordi mackó, mesterien és eredetien játsza a részeges, nagyhangú, tréfakedvelő embert. Éppoly eredeti, hiteles figura Keszeg András, a kóevitéz. Buta és önhitt áldozata Tóbi úrnak, fontoskodóan együgyű és bambán utánozza az eszesebb, vér- mesebb Tóbiást. Ritkán látni egymás mellett két ilyen remekbe sikerült vígjáték figurát. összetettebb szerep Festé-é. Olivia házibolondja, kenyere a bolondozás, de „koponyáján belül nem hord csörgősipkát“ — ő a „bölcs bolond”, aki észreveszi és kimondja az élet fonákságait. Károlyi István, a kiváló drámai színész játsza ezt a szerepet, helyes, felfogásban, bölcs bolondnak és nem ugra-bugra komédiásnak. Az ő alakítása mégis híányérætnt kelt a nézőben. Túlontúl méltóságteljes és megfontolt — nem elég gyors, ötletes, sziporkázó. „Tudni, hogy akit megtréfál, milyen, a személyek s -a perc hangulatát, sólyomként csapni minden kis pihére”, — ez az utóbbi hiányzik Károlyi István játékából. Nem az a baj, hogy nem elég mulatságos, — hanem, hogy nem elég mulattató. Bőd Teréz komorna alakítása méltóképpen illeszkedik az előadásba Egy-egy legyintése, ajkbiggyesztése kitűnően érzékelteti az alárendelt ember helyzetét, aki gyakran nem mondhatja ki szóval, amit gondol. Tóbiással való kötődése, közös csínyeik sok vidám, emberi részlettel gazdagítják az előadást. Egy helyen azonban, ahol Malvolio lépremenését újságolja, túlerőlteti a nevetést (abban a részben egyébként is többet nevetnek a színen a kelleténél.) EGY ALAKÍTÁS, a Balázs Andoré egészében félresiklik a túlhajtottsága miatt. Balázs Andor kitűnően játszott az „Álarc nélkül”-ben és erre most is képes volna Fábián szerepében, ha játéka mértéktartóbb volna, mozdulatai nem oly túlzottak, ördögfiókásak. ' Rövid szerepében is kiemelkedő alakítás Szabó Imréé. Antoniojáról sugárzik a férfiasság — nyíltszívű, egyenes, kemény embert állít elénk, a hűséges barát shakespeare-i képét. Jól játszott Latzkó Tóth Péter is, a darab rendezője. Sebestyéné egyaránt képes könnyes ellágyúlásra és szilaj helytállásra. Violához igen hasonló jellem és ezt Latzkó Tóth a rövid szerepben is szépen érzékelteti. A néhányszavas epizódszerepek alakítói is elismerést érdemelnek. Olyan remek shakespeare-i figurák vannak köztük, mint Újlaki Béla poroszlója, Almássi Albert, mint tengerészkapitány, vagy Percei József pap szerepében, A zene mindvégig hangulatos és szép volt — meghitt varázsba vonta a lírai részeket és vérpezsdítőén illett a mulatós jelenetekhez, A díszleteket és a jelmezeket a Petőfi Színháztól kapták kölcsön. A jelmezek általában szépek és illenek a darab hangulatához —, a díszletek már kevésbé. Mindenesetre megvan az az előnyük, hogy lehetővé teszik a gyors színváltoztatásokat. Befejezésül még csak any- nyit: a Gárdonyi Géza Színház együttese nem egy műfajban remekelt mór, de ennél nagyobbat még nem alkotott. Shakespeare-t játszotta úgy. ahogy Shakespeare-t játszani i-ell. Gáes András HÍREK — A GÁRDONYI Színház január 24-én, 3 -kor külön előadás keretében mutatja be Shakespeare: Vízkereszt című vígjátékát. Az előadás teljes bevételét a földrengés sújtotta községek megsegítésére ajánlják fel. — A PEDAGÓGIAI FŐIS<■ KÓLÁN húsz pedagógus vett részt a fizikai szemléltető eszközkészítő tanfolyamon. A pedagógusok szorgalmas munkájukkal 106 szemléltető eszközzel gyarapították a n\egye iskoláinak szertárait. — HEVES KÖZSÉG élenjáró és új dohánytermelői január 10-én este tapasztalat- csere értekezleten vettek részt Az értekezleten jelen volt az élelmiszeripari minisztérium kiküldötte is. (Riskó Péter.) — HATVANBAN január 20- án 11-kor adják át a MÁV hatvani új felvételi épületét. A felvételi épület átadásakor Bebrics Lajos elvtárs. Közlekedés és Postaügyi Miniszter tart ünnepi beszédet. — AZ ÓZDI pedagógusok színjátszó csoportja 21-én délután fél 3-kor és este fél 8-kor az egri szakszervezeti kultúr- otthonban bemutatja Seribe: „Egy pohár víz“ című három- felvonásos vígjátékát. — FÜZESABONY és KÁL- KÁPOLNA között nemsokára megkezdik a vasúti felépítmény kicserélését. Az átépített pályákon a vonatok nagyobb terheléssel és sebességgel közlekedhetnek. NAPTAR Január 18: Harminc éve halt meg maliit Lujza, színművészetünk; nagy úttörője, a „nemzet csalogánya“. Január 20, 120 esztendeje halt meg Falka Sámuel, a magyar rézmetszés úttörője. — A HATVANI MÁV MÖHSZ január 21-én hat órakor műsorral egybekötött csapatzászlóavatóünnepélyt rendez. Az ünnepély után reggel 2-ig tánc lesz. A MOZIK MŰSORA: V. ;;i Vörös Csillag: Január 18: Díszmagyar (magyar). Január 19—25: Tiltott szerelem (francia). Január 19—22-én délután 4 órakor Rejtelmes sziget (szovjet). Egri Bródy Sándor: Január 18: Különös házasság (magyar). Január 20—21: Gyötrelmes éjszaka (jugoszáv) Egri Béke: Január 21—23: Kitűnt kapitány (szovjet). Egri Szabadság: Január 21—22: Senki nem tud semmit (csehszlovák). Gyöngyösi Puskin: Január 18: Tigrisszelídítők (szovjet). Január 20—25: A kapu bezárul (jugoszláv). Gyöngyösi Szabadság: Január 18: Szitakötő (szovjet). Január 19—25: Zsongó melódiák (osztrák). Hatvan: Január 18: Jelzőtűz (cseh). Január 19—23: Légből kapott zenekar (cseh). Füzesabony : Január 18—19: Isten hozta mister Marshall! FILM: AZ ÉLET HÍDJA 'TTv: V '7 A füzesabonyi filmszínházban, Egert megelőzve, január 21-től január 23-ig új magyar filmet mutatnak be „Az Élet hídja“ — címmel. A filmet Háy Gyula Kossuth-díjas író színpadi drámájából írták át. A történet 1945-ben játszódik, amikor eszmélkedni kezdtünk, amikor járni tanultunk. Budapest egyetlen romhalmaz. Leomlott gyárak, Dunába roslcadt hidak, lebombázott házak. A háború sújtotta utcákon kiégett járművek, de már éledni kezd a város. A föld alól, a pincék mély sötétjéből előjönnek az emberek. Egy kirakatban valaki kukoricamáiét árul, indul az élet, s ki-ki keresi helyét ebben a most alakuló kavargásban. A film tehát erről szól, új történelmünk, új társadalmi valóságunk születéséről. Főhőse: Bódog Mihály, akinek izmaiban, erejében, vágyában a munkásosztály mozdul, hogy akaratából, lendületéből elkészüljön a Kossuth-híd, „az Élet hídja“. A film ezért a hídért, az élet hídjáért való harcot ábrázolja tökéletesen, közben tiszta és sokszínű jellemzését adva az akkori idők sokfajta alakjainak Filmhírek — Március végén francia filmhetet rendeznek Ausztriában. Áprilisban TókiÓban rendezik meg a filmhetet, ahol Danielle Darrieux és J.. Marals résztvesz majd egy frangia—japán közös filmben. — A Szovjetunióban 1958-ban 30 új filmet készítenek majd. Már I dolgoznak a Hatodik oszlop című filmen, amely a francia matrózok harcáról szól. — Franciaországban még ebben az évben forgatni kezdik az Utazás a Holdba című játékfilmet, mely Verne Gyula ismert könyve alapján készült. íz egri Idegenforgalmi Hivatal terveiből Harminc éve működik Egerben az Idegenforgalmi Hivatal. Ez az évforduló ünnep számunkra. Most, amikor visszatekintünk az elmúlt év munkájára, köszönetét kell mondanunk az MDP városi bizottságának és Eger városi tanácsnak, hogy megértve és értékelve munkánkat, egri hivatalunk méltó és reprezentatív helyet kapott a város szívében. A jövőben még fokozottabb mértékben szeretnénk dolgozni, hogy a dolgozóknak pihenési, kulturális és szórakozási lehetőségeit még jobban biztosíthassuk. Szeretnék egy rövid ismertetőt adni munkánkról. Az 1956-os évben a tavalyihoz hasonlóan társasutazásokat szervezünk a Szovjetunióba, a Magas Tátrába, a Fekete-tenger mellé és más baráti államokba. Tájékoztatásul közlök egy néhány utazási tervet: Tizenháromnapos társasutazás a Szovjetunióba, Moszkvába és Kievbe, melynek részvételi díja 2850 forint. Tíznapos társasutazás az NDK-ba (Prága, Lipcse, Drezda), melynek részvételi díja 2655 forint. Tizenegynapos üdülés a Magas Tátrába 2134 forintos részvételi díjjal. De indítunk még több turista csoportot is. Azok a dolgozók, akik érdeklődnek a külföldi utazások iránt, vegyék fel á kapcsolatot hivatalunkkal. Munkánkhoz nemcsak a külföldi társasutazások megszervezése, hanem a hazánkba, megyénkbe érkező külföldiek fogadása, s az azokról • való megfelelő gondoskodás is hozzátartozik. Emlékezhetünk rá, hányszor láthattuk Egerben, a Mátrában, a Skoda-gyár pazar luxus autóbuszait, vagy az osztrákok gördülő hálókocsi buszait, a franciák színes Chausson kocsijait. 1955-ben városunkat 1272 külföldi vendég látogatta meg a Szovjetunióból, Franciaországból. Angliából, Svájcból, Kínából. — jóformán a világ összes államaiból. Az állandóan visz- szatérő külföldi levelek azt bizonyítják. hogy az itt járt csoportok szívesen néztek szét az egri ünnepi vásár sokadalmában, az egri várban, a svéd vendégek örömmel fogyasztották el a kicsorduló édes mustot az egri szüreten. Mély és őszinte baráti szeretettel jártak szovjet vendégeink Éger történelmi falai között és visz- szatérve, a szovjet Äpok hasábjain színes megemlékezéseket írtak Egerről. Francia vendégeink csodálattal nézték a Mátra pazar szállóit és üdülőit, melyekben legnagyobb ámulatukra egyszerű dolgozó embereket láttak üdülni. De nemcsak külföldiek, hanem hazánk más városainak lakói is szeretettel keresték fel a természeti kincsekben, történelmi emlékekben bővelkedő szép megyénket. Több mint ötszázezerre becsüli hivatalunk a nálunk járt hazai dolgozók számát. Az érkező különvonatokat fogadtuk képzett idegenvezetőkkel, vagy túravezetőkkel mutattuk be megyénk nevezetességeit, építkezéseinket, műemlékeinket. Az egri vár idegenforgalma 1955-ös évben hozzávetőlegesen 100 ezer fő volt. A Dobó és Gárdonyi múzeumokat mintegy 50 ezer látogató tekintette meg., Ennél még érdekesebb képet ad az Egert felkereső ifjúsági csoportok száma. Amíg 1954-ben körülbelül 14 ezer ifjú látogatónk volt, addig 1955-ben például csak május hónapban 5766 fő volt azoknak az ifjaknak a száma, akik eljöttek az öreg vár falai közé. A megyei béketalálkozó napján 11 különvonat érkezett egy napon Egerbe 13 ezer DISZ ifjúval. A Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal ebben az évben két túrista-szállót üzemeltetett a megye területén. Sikerült nagyobb költséggel az átvonuló diákgverekek részére Egerben égy 50 ágyas szállót is létrehozni, Mátrafüreden pedig egy 34 ágyas diákszállót kezelésbe venni. Ezek a szálláshelyek nagyrészben megoldották a tanulmányi kirándulások szállásproblémáit. Egerben 1955 április 25-től 6368 diáktúri stát szállásoltunk el, Mátrafüreden egész éven 7738 diák üdült. Célunk, hogy az egyre növekvő külföldi idegenforgalomban a belföldi és külföldre irányuló utazásokban minél jobban megálljuk a helyünket. Csépány Ferenc, az egri Idegenforgalmi Hivatal vezetője. A SZÍNHÁZ MŰSORA: EGERBEN: Jan. 18-án este 7-kor: Vlzkereszt Jan. 19-én este 7-kor: Vízkereszt. Jan. 20-án este 7-kor: Vízkereszt. Jan. 21-én este 7-kor; Vlzkereszt.
