Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-28 / 60. szám

4

Mi újság az országban?

Látogatás Kossuth városában - Cegléden

A Duna—Tisza közi váro- sok sorában különleges helyet foglal el Cegléd. Évszázadokra visszanyúló történelmének nem egy dicső lapja harcos forradalmi múltról beszél. Innen indult el Dózsa táborába „Nagybotú Lőrinc pap1’ vezetésével a ceglédi jobbágyság. Itt kezdte el Kossuth Lajos 1848 szeptemberében a nemzetet fegyverbe hívó toborzását. S Dózsa és Kossuth katonáinak mai utódai, a munka frontján bizonyítják be, hogy forradalmi lendületük nem tört meg, ma is fennlobogtatják őseik (harcos lobogóját.

Pest felől érkezve, Cegled- bercel után rövidesen tudomásul vesszük, hogy Cegléd szocialista város területére érkeztünk. A „Telelő-major’1 környékén már a Nagy Sztálin TSZ jószágai legelésznek, s innen egész a pályaudvarig a tsz birodalmát látjuk. A város 49 ezer holdas határának csaknem egy tized részén 4166 holdon gazdálkodik az 570 tag, a Füle, Dobos és más nagyságos urak hajdani cselédei és volt kisparasztok. A város közelében, a gépállomás mögött terül el az új központ, amelynek barátságos épületei mesz- sziről integetnek az utasok felé.

Nem mindég így volt ez. 1949-ben ezen a területen két tsz alakult, Táncsics és Szabadság néven. A kulákság gyűlölködve nézte a „senkik’1 erőlködését, fájt nekik, hogy többé ezek az emberek nem a „köpködő sarok’1 embervásárának eladó portékái. A város dolgozó parasztsága is figyelemmel kísérte munkájukat, s ezen keresztül ismerte meg a közös gazdálkodás csínját-bín- ját. Őszintén szólva, a kezdeti lépéseket több üröm, mint öröm kísérte. Nagy volt a szervezetlenség, a meg nem értés és ellenséges elemek hatására a széthúzás is kezdte felütni a fejét. Tapasztalatlan volt a tagság, s tapasztalatlan maga a vezetőség.

— Volt úgy — meséli Csajból; Istvánné, az egyik régi tag —, hogy a munkaegységeket évvégén emlékezetből vezették be. A közgyűlések, bár a Szabadságban csak 15-en voltunk, igen viharosak voltak. Senki sem hallgatott a vezetőségre, hiszen azok sem értettek többet a gazdálkodásihoz, mint bármelyik csoporttag. Előfordult olyasmi is, hogy az állami kölcsönt nem az eredeti célra fordították, hanem kiosztották előlegnek.

Szóval volt baj elég itt is. 1949-től 1952-ig öt elnöke volt a tsz-nek, volt akit leváltottak, volt aki maga mondott le.

„Más kárán tanul az okos” — tartja a közmondás. Mindezek a nehézségek és hibák nemcsak a tsz-tagság részére szolgáltak tanulságul. A kívülállók is meglátták a bajokat, s amikor eljött az ideje annak, hogy ők is a közös útra lépjenek, már a meginduláskor úgy szervezték meg a csoportokat, hogy ezek elkerülhetők legyenek. Hiszen azok a becsületes dolgozó parasztok, akik ma a Bem, Győzelem és a többi tsz tagjai, a sok hiba mellett meglátták a jót is, sőt ez az alapvető vonás volt az, ami őket is erre az útra vezette.

Mert a bajok ellenére a tsz fejlődött, erősödött. Sok ember közös akarattal legyőzi a nehézségeket, s ha kisebb kérdésekben vannak is eltérő vélemények, a közös cél összekovácsolja őket. Ma már szinte hőskölteménybe illő az első időkből származó minden emlék, minden elbeszélés. Hol van már az az idő, amikor maguk húzták a magtakarót, hogy a jövő évi kenyeret biztosítsák. Hiszen a gépállomás segítsége mellett két tehergépkocsijuk és két vontatójuk van. A fejlődés különösen 1951 után gyorsult meg, amikor a Táncsics és a Szabadság TSZ- ek egyesültek. Erejük megsokszorozódott, ekkor már 272 tag, 2495 kát. holdon gazdálkodott. Nagyobb lett a csoport, nagyobb lett a felelősség. Érezte maga a tagság is, hogy egy ilyen nagy gazdaság vezetéséhez kiválóan képzett szakember kell. Érthető, milyen nagy lett az örömük, amikor 1952 májusában Házi Gyula elvtárs lett az elnökük, aki agrártudományi egyetemet végzett. Nagyszerű érzés volt most már tsz-tagnak lenni. Jöttek is az új tagok, s emellett gombamódra szaporodtak az új tsz-ek is. Milyen büszkeséggel tekintenek áz új központjukra, ahol többek közt hatvanvagonos magtár, három, egyenkint 100 férőhelyes istálló emelkedik az egykori pusztaság helyén. Büszkén mutogatják a baromfifarmot, ahol 3000 apró jószág növeli a jövedelmet. S büszkeségük jogos, hiszen csupán az 1953/54-es gazdasági évben 67 000 forintot takarítottak meg házi építkezéssel. De nem kisebb a büszkeségük akkor sem, amikor kertészetüket mutatják. A Micsurin- brigád 15,5 hold területéről eddig már 16 mázsa paradicsom került piacra, s egyéb terményekkel együtt ez évben már 80 000 forintot jövedelmezett. Az elmúlt év őszén létesítették az üvegházakat, ahol most is nőnek a paradicsomtövek. Szép a gyümölcsösük és a szőlőjük is. Na és a végeláthatatlan búzatenger, ahol a kombájnok sora vágta a búzát, már napok óta! Szárazság uralkodik ezen a vidéken, mégis megtermetté a 12 mázsát holdankint, s így a Nagy Sztálin TSZ azzal is bebizonyíthatta hazájához való hűségét, hogy 20 vagon helyett 45 vagon gabonát vitt az állami átvevőhelyre.

A közössel párhuzamo- san nőtt a tagság jövedelme is. 1954-ben 30 forint értéke volt a munkaegységnek, ß így nem csoda, hogy már 15 tagnak van saját motorkerékpárja. Uj lakásokat építenek, új bútorral rakják meg a szobákat, s új ruhák sorakoznak a szekrényekben. Újak az emberek is.

— Ha most kezdenénk, már nem lenne az a sok hiba, vívódás . ;. ez a véleményük a régmúlt időkről. Természetes is, hiszen ma már nemcsak megerősödött népi államunk tud sokkal nagyobb segítséget adni a tsz-eknek, hanem a régebben alakult csoportok tanulságot is szolgáltatnak az újak részére. Az újak már járt útra lépnek, van előttük példa és így elkerülhetik azokat a „gyermekbetegségeket”, amelyekkel az előttük járók még küzdöttek.

Hogy ez így is van, bizonyítja az, hogy napjainkban ismét egyre többen lépnek Cegléden is, akár csak szerte az országban erre az útra. Ezzel is bebizonyítják, hogy 48 szellemének ma is követői, s méltók a büszke, de sokra kötelező névre: Kossuth városának lakói.

Halasy László

Úttörők a Bükk-fennsíkon

Az egri X-es számú általános iskola 22 leány úttörője felejthetetlen tíz napot töltött a Bükk-fensíkon — Csurgón. Az első három esős nap nem kedvetlenítette el a pajtásokat, először a Bükk-kalauzból is- mergették a környéket, tervezgették a kirándulásokat, s barátkoztak a három szelíd szarvassal. Három nap múlva, vasárnap gyönyörű napsütéses reggelre ébredtek, öt órakor

már mindenki talpon volt, első útjuk a 956 méter magas Bálvány-hegyen álló kilátóhoz vezetett, ahonnan gyönyörű táj tárult eléjük. A következő napokat is kirándulással és játékkal töltötték, sok rovart, növényt és kőzetet gyűjtöttek, ezzel ismereteiket szélesítették, s egyben iskolájuk szertáranyagát bővítették.

Az úttörők teljes ellátását az erdőgazdaság biztosította.

NÉPÚJSÁG

1955. július 28. csütörtök.

Szeptember közepén játszik már az egri Gárdonyi Színház

Szeptember közepén Gárdonyi Géza Annuska című drámájával nyitja kapuit az egri Gárdonyi színház. Ruttkai Ottó fiatal színész, a budapesti Néphadsereg Színház párt- szervezetének titkára, aki most az egri színház igazgatója lett, elmondja, hogy az évi 400 előadásból 220-at Egerben, a többit Gyöngyösön, Hatvanban játsszák, de ellátogatnak megyénk valamennyi kultúrott- honnal rendelkező falujába is. Gyöngyösön és Hatvanban a színház valamennyi darabját bemutatják, s a tervek szerint a két városban kéthetenként lesz színházi előadás.

Az egri társulat 37 színészből, 27 műszaki dolgozóból és egy 8 tagú törzszenekarból áll, melyet természetesen operettek bemutatása idején a kellő létszámra növelnek. A szerződtetések már javarészt megtörténtek, s az új színháznak többek között a következők lettek tagjai: Gonda György, a budapesti Petőfi Színháztól, Mihályi Vilcsi és Dobi írisz a kecskeméti Katona József Színháztól, Kenderesi Tibor a Nemzeti Színháztól, Nádori Margit és Szili János a győri színháztól, Károlyi István és Kiszelyi Tibor az Állami Faluszínháztól, Bőd Teréz a szolnoki színháztól. Az említetteken kívül még több fővárosi és vidéki színház művészét szerződtették az egri színházhoz. A színház komoly erőssége lesz, hogy itt kezdi meg munkáját több színház és film- művészeti főiskolát most végzett fiatal színész is. A színház tagjai sorába szerződtette Forgács Kálmán egri színészt is. A színház főrendezője Kalmár András, rendezői: Gál István

és Laczkó Tóth Péter Szovjetunióban végzett rendezők, karnagya Sebestyén András, díszlettervezője Vegenasz Róbert lesz. „Az Annuska’1 szeptember közepén tervezett bemutatója előtt a színház szeptember elsejétől már játszik a megyében. Gyöngyösön, Hatvanban, a mátrai üdülőkben, Bélapátfalván, Petőfibányán és még több községben, bemutatják Dikocsivcsmij : „Nászutazás“ című zenés víg játékát. További műsortervükben a „Mágnás Miska’1, a „János vitéz”, Shakespeare: „Vízkereszt1’ című

darabja szerepel, de foglalkoznak több új magyar dráma bemutatásával is.

A színház munkáját augusztus 10-én kezdi meg, amikorra Ruttkay Ottó a színház igazgatója összehívta a teljes társulati gyűlést

Kultiirelőadásokat rendeznek a nyári munkákban élenjáró dolgozó parasztoknak

A gyöngyösi járási kultúrház munkás színjátszó csoportja vasárnap, 24-én kultúragitációs munkában Gyöngyöshalászon tartottak előadást a cséplési és aratási munkában élenjáró termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok részére. A színjátszócsoport két előadást rendezett, az első eladáson a munkában élenjárókat köszöntötték, s a műsor egy-egy számát a Kossuth TSZ-nek, Szabó Bélának, Hegyi Józsefnek, Mocsányi Józsefnek, Bó- di Ferencnek ajánlották fel. Az esti előádást a falu minden dolgozója megtekintette. A gyöngyösi színjátszócsoport a jövő héten Atkáron ad műsort az élenjáró dolgozók részére.

t —

 lengyel Varsó-cirkusz vendégszereplése Egerben

Kedves vendégek érkeznek a napokban Egerbe. A népi demokratikus Lengyelország küldte el hozzánk legjobb akrobatáit, zsonglőréit, bohócait, hogy a magyar közönséget és Így a vidéket is szórakoztassák. Május óta vannak Magyarországon, meglátogatták az ország legnagyobb városait, s most csütörtökön hatalmas szerelvénnyel érkeznek városunkba. Pénteken este nyolc órakor mutatják be műsorukat, a 2500 személyt befogadó cirkuszban. Műsoruk közül kiemelkednek a bravűros lovasmutatványok, a humoros kerékpárosok, a vegyes állatidomi- tás, amikor a patkányok, görények, majmok, kutyák, macskák

együtt dolgoznak a színpadon. Kedves szám a görkorcsolyaművészeké. s sokat nevethetünk majd a zenehumoristákon, s a motorkerékpározó medvéken.

A sok munkával, fáradsággal betanított számoknak bizonyosan nagy sikere lesz városunkban Is. A lengyel vendégek részére a városi tanács szombaton délután fogadást is rendez.

Jegyeket a Varsó Cirkusz pénztáránál, vagy előjegyzésben a 15—60-as telefonszámmal lehet igényelni, délelőtt 10—1-ig, délután 3—5-ig.

örömmel köszöntjük, üdvözöljük a lengyel cirkusz vendégeit városunkban.

Nagy áresés as egri piacon

Az egri piacon az esőzések miatt a felhozatal gyengébb volt, de a jelentősebb cikkek érában így is komoly áresés volt. Megjelent az első csemege kukorica szállítmány, melyet csövenként 1,20 forintért árusítanak. A primőr szilva és ringló kilogrammonként 4,20

forintért kapható. A főbb cikkek ára a következőképpen alakult: paradicsom 5,50, burgonya két forint, paprika 7— 7,50, erőspaprika 3 forint, fejtőbab 3,50, barack 3—3,60, alma 3,50—3,80, zöldbab 1,50 —1,80, fokhagyma 5 forint.

Hírek

NAPTÁR

JCLIUS 28:

1750-ben 205 éve halt meg

Johann Sebastian Bach híres német zeneszerző.

JÚLIUS 29:

1932-ben 23 éve végezték ki Sallai Imrét és Fürst Sándort a KMP két kiváló vezetőjét.

— A HATVANI VASÚTÁLLOMÁS MÖHOSZ szervezetének 22-fős cséplőbrigádja július 25-én a sziráki állami gazdaságba érkezett 14 napi csép-. lesi munkára. A brigád tagjai valamennyien a hatvani vasútállomás dolgozói.

— SOKAN VETTÉK IGÉNYBE megyénkben is az Országos Takarékpénztár útján nyújtott lakóház építési kölcsönt. Megyénkben ez év első felében 89 család költözött be az OTP-kölcsönnel épült új lakásba.

— A HATVANI DÓZSA Termelőszövetkezetben 12 aszódi katona segíti az aratási munkákat. Az elmúlt héten az esős időjárás ellenére is több mint öt holdat arattak le.

— BÉKEGYÜLÉST tartottak július 24-én a földművesszövetkezet kerthelyiségében a recski dolgozók. A békegyűlésen Sályi János elvtárs, a helsinki békeküldött tartott beszámolót a béke világtalálkozó eseményeiről.

— JÚLIUS 30-AN este 7 órakor a Mátravidéki Erőműben békegyűlés lesz. Beszámolót Sályi János elvtárs, a megyei békebizottság titkára, a helsinki békevilágtalálkozó megyei résztvevője tart. Vendégül várják Csohány Gabriella költőnőt, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművészt, az Országos Béketanács tagját, valamint Vasvári Andrásáét és Horváth Ferencet, az Országos Béketanács munkatársait.

— AZ ATKÁRI termelőszövetkezetek közül elsőnek a Petőfi TSZ teljesítette gabonabeadását, július 19-én.

— AZ ARATÁS mellett a növényápolási munkákat sem hanyagolják el gépállomásaink. Menyhárt Sándor, az at- kári gépállomás traktorosa most a helyi Micsurin és Petőfi tsz-nek töltöget 67 hold burgonyát.

— ÖTÉVES FENNÁLLÁSÁT

ünnepli a Gyógyszertár Vállalat. Öt évvel ezelőtt vette állami kezelésbe népünk a gyógyszertárakat. Azóta Heves megye gyógyszertárai is nagy fejlődésen mentek keresztül, áj gyógyszertárak létesültek és korszerűsítették, kibővítették a régieket. Erről a fejlődésről július 30-án délelőtt 10 órakor kiállítás nyílik a vállalat megyei központjában (Eger, Baj- csy-Zsilinszky u. 6. sz.),

Hajnal a Nyemán felett

Az egri Vörös Csillag filmszínház július 28-tól, augusztus 3-ig színes szovjet —litván filmet mutat be egy falu életéről. A film egy litván falu küzdelmét ábrázolja az új és boldogabb életért. Kitűnően mutatja be a rendező

azt a vívódást, amely az emberek lelkében megy vegbe, mH előtt az új útra lépnének. A szegényparasztok vívódását, ösz- szetűzését a családdal, mutatja meg döbbenetesen szépen és megrázóan. A film reálisan izgalmasan és művészien ábrázolja a falu új életéért vívott harcot.

MOZIK MŰSORA

Eqri Vörös Csillag:

Július 28-tól augusztus 3-ig: Hajnal a Nyeman felett (szovjet), Július 31-én d. e. matiné: Cirkusz (szovjet)

Eqri Dózsa Filmszínház:

Július 28-tól augusztus 2-ig: Tigrisszeliditö (szovjet), július 31-én d. e. matiné: Furfangos

fejedelem (szovjet)

Gyöngyösi Szabadság:

Július 28-tól augusztus 1-ig: A világbajnok (szovjet), július 31-én d. e. matiné: Örs a hegyekben (szovjet)

Gyöngyösi Puskin:

Július 29-től augusztus 1-íg: Amikor a mezők viráqoznak (svéd). Július 31-én d. e. matiné: Veszélyes őrjárat (szovjet)

Hatvan:

Július 28-tól 31-ig: Hűség próbája (szovjet), július 31-én d. e. matiné: Ezüstszínű por (szovjet)

Füzesabony:

Július 28-án: Civil a pályán (magyar), 30 —1-ig: Simon

Menyhért születése (magyar)

Egri Béke:

Július 30-tól 31-ig: A hűség

próbája.

A tömegek zenei nevelésének lehetőségei és módszere Egerben

in.

A Járási Kultúrház nem csupán általános művelődési, de zenei szempontból is központi jelentőségű Eger életében. Azzal, hogy kebelében működik a Heves megyei művészegyüttes ének. és zenekara, nemcsak a zenei nevelésnek, de a zenei életnek is komoly tényezője. Az együttes (kórus) igényes műsoranyaga részint önálló, részint pedig közreműködő esteken már eddig is nagy sikert aratott.

A művészegyüttes zenekari részlegével, a megszervezendő Egri Szimfonikus Zenekarral kapcsolatban foglalkozzunk. Foglalkozzunk pedig olyan érdemben, hogy a népi zenekar kottaismerő tagjai a különben itt is jól dolgozó Csernitzkiék- kel bővítve magjai lehetnek a nagy Szimfonikus Zenekarnak. A további bővítés útja a zeneiskolai és főiskolai tanárok, valamint a megyei kiszenekar és a színházi zenekar tag- I jainak bekapcsolása lenne. A zenekar fejlesztésének bővebb leírását most elejtve, a legfontosabb szervezési alapelvet hangsúlyozzuk: az új

Szimfonikus Zenekar a Járási Kultúrház köré tömörüljön.

Mi az ilyenfajta szervezésnek az előnye? Először: e kulturális intézmény (Járási Kultúrház) a kis városok zenei életére jellemző és a fejlődést gátló frakciózásokat, az ügyeket magasabb szinten kezelve képes megszüntetni, és a rendelkezésre álló erőket jobban tudja egyesíteni. Másodszor: a kultúrház jórészt a saját erejéből képes a technikai előfeltételek megteremtésére. (Hangszer, próbaterem stb.) Harmadszor: a zenekar önálló hangversenyének előkészítésére, és lebonyolítására keresve sem lehetne jobb apparátust találni, mint a Járási Kultúrház szervező testületé.

Ugyancsak a Járási Kultúr- házon belül, de a művészegyüttestől és a Szimfonikus Zenekartól függetlenül akad még egy terület, a!hol a zenei nevelésnek nagyszerű lehetőségei vannak, E területen folyó

munkák úttörője és lendületes elindítója Geibinger Sándor volt. (A Verdi-estje pl. közel ötszáz főnyi hallgatóságot vonzott.) Zenei ismeretterjesztő előadásainak, amellett, hogy a szöveges részben didaktikailag a leglényegesebb részt hangsúlyozta, az volt a legfőbb értéke, hogy főleg élőzenével (Suha—Csernitzki-féle kiszenekar, zongora-, hegedű-, énekszóló stb.) szemléltetett. Az általa megkezdett sorozatot feltétlenül folytatnunk kell, hiszen minden feltétele megvan a további munkának. Megvan a közönség (ha egyszer a Verdi-estre összejött, jó hírverés révén eljön most is), egyre fejlődik a művész- együttes is, tehát közreműködőkben sem lesz hiány. Már igazán csak az marad hátra, hogy a sorozat folytatását újból meghirdessük.

A rendezvények sorában először egy módszertani szempontból kifogástalanul levezetett zenei estről akarok megemlékezni. Ilyen általában az évenként megismétlődő főiskolai kultúmap fináléját jelző ünnepi est. Az ének- és zeneszámok előtti tájékoztatók kitűnőek. Valahogy olyanformán készülnek, ahogy azt már az előbb kifejtettük. De nemcsak az elkészítés gondos, hanem a szövegek elmondása is közérthető, világos, és kifejező erejű;

Már nem ilyen jól szervezettek ismeretterjesztési szempontból az egyes kulturális bemutatóik. Itt volt pl. az előző évekhez viszonyítva nagy fejlődésről tanúskodó általános- iskolai énekkari bemutató. A közel hatszáz főnyi közönség az éneklő iskolai kórus nevén és a darab címén kívül a műsorszám előtt egyébről nem hallott. Viszont, ha csak néhány szót is mondunk ilyenkor pl. a magyar zene reprezentáns képviselőiről, Bariókról és Kodályról, hálás a közönség is és egy lépést tesz előre mindannyiunk közös ügye, közös gondja: a szélesebb tömegek zenei nevelése terén.

Dr. Almásy György a TTIT tagja (Folytatjuk.)