Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-16 / 48. szám

1955 «nias Ifi. csütörtök. NfPUJSÏG 5 Jclentésvh a irahtorosnapról: Átadták a kitüntető élüzem jelvényt ^ az atkári gépállomás dolgozóinak ^ (Tudósítónktól.) Vasárnap hajnalban gyenge, de aranyatérő záporeső per­metezte végig a községet. Utá­na könnyű szél kerekedett, amely játékosan lobogtatta a piros és nemzetiszínű zászló­kat. „Éljen a második trakto­rosnap” — hirdették a fel­iratok. A Fő utcán vidám lánycsoport haladt az ünnep­ség színhelyére, kezükben pi­ros és fehér rózsacsokrokkal. Az atkári gépállomás a máso­dik traktorosnap megünnep­lésére készült. A jó munka persze mindig kiemelkedő esemény, de az atkári gépállomás történeté­ben e’z alkalommal kétszere­sen az volt, mert vasárnap kapták meg az élüzem cím kitüntetésről szóló oklevelet Pártunk Központi Vezetőségé­nek márciusi határozata után az atkári gépállomás dolgozói egy emberként írták zászló­jukra. „Előre a tavaszi ter­vek túlteljesítéséért“. A trak­toristáikat fűtötte a lelkesedés és az eredmény nem maradt el. Tavaszi tervüket 153 szá­zalékra teljesítették, üzem- anyagfogyasztásúl<at 7, az ön­költséget pedig 14 százalékkal csökkentették. Penyigei Dénes földműve­lésügyi miniszterhelyettes taps és lelkesedés közepette nyúj­totta át a gépállomás dolgo­zóinak az élüzem címet és a következőket mondotta: „Az a munka, amelyet a hátatok mögött hagytatok, nagy és szép volt. Eredményesen dol­goztatok a terméshozamok növeléséért, de arról nem sza­bad megfeledkezni, hogy a neheze még hátra van. A Köz­ponti Vezetőség a mezőgazda­ság szocialista átszervezéséről szóló határozata óriási felada­tot ad a traktorosok szá­mára is. Ezért rendkívüli hi­ba lenne, ha az élüzem cím elbizakodottá tenne bennete­ket, mert az a munkátokban való visszaesést eredményez: né“. Ezután a legjobbak kitünte­tésére és megjutalmazására ' került sor. Az atkári gépállo­máson 35 dolgozót tüntettek ki, vagy jutalmaztak meg. Menyhárt Sándor Lanz-Buí- dog vezető 800 forint pénzju­talomban és a ,szakma ki­váló dolgozója“ kitüntetésben részesült. Menyhárt Sándor meghatottan vette át a magas kitüntetést és pénzjutalmat, a következőket mondotta. „Nem találok megfelelő szavakat, hogy e nagy elismerést meg­köszönjem. Ezidáig is igye­keztem jó munkát végezni mert szeretem a földeket, a gépeket. De úgy érzem, hogy a szép kitüntetést csakis a még jobb munkával hálálhatom meg. Vállalom, hogy növény ­Nagy készülődés előzte meg a második traktoros napot az egri gépállomáson is. Az ud­vart és a cséplőszínt példásan rendbetették, az ünnepély színhelyét ponyvákkal húzták be és feliratokkal, zöld galy- lyakkal díszítették. A gépállo­más dolgozói főként vidékiek, akik zöld lombokkal és virág­gal övezett autón jöttek el. A helybeli vendégek, a tsz-ek és a patronáló vállalat küldöttei már várták őket. A kocsik vi­dám énekszóval futottak be. Az ünnepélyen az igazgató mondott beszédet. Ismertette a gépállomás tavaszi idény­munkájának eredményeit, s közölte velük, hogy 122 száza­lékot értek el. A munkákban élenjáró dolgozóknak jutalma­kat adott át. Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet kapott Hliva István Sztálinyec veze­tő. sztahanovista oklevelet Kovács György 302, Hevesi Ferenc 200, Varga János 137, Papp Sándor 138, Bartók Jó­zsef 108, és Simon István 106 százalékos eredményéért. A műhelyi dolgozók közül Gápel János szerelő-lakatost kiváló ápolási tervemet 50 holddal túlteljesítem.“ Rendkívül kedves jelenete volt az ünnepségnek az, ami­kor a kitüntetetteket és meg- jutalmazottakat az atkári általános iskola Dózsa György úttörő csapatának egy-egy lány tag ja rózsacsokorral üd­vözölte. A szinpompás ünnep­ség után a gépállomás veze­tősége díszebédet adott a részvevők tiszteletére. Az ebé­det reggelig tartó táncmulatság követte, ahol a gépállomás dolgozói, tsz-tagok és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok, jókedvvel, megértés­ben ropták a táncot. dolgozó jelvénnyel és oklevél­lel tüntették ki, a téli, és a ta­vaszi hónapokban végzett mi­nőségi munkájáért. Szerencsi József brigádvezető pedig sztahanovista oklevelet ka­pott. Az ünnepély kultúrműsorral folytatódott, amelyen az Álla­mi Aruház énekkara, az egri KISKER tánccsoportja, a BM táncegyüttese és a gépállomás kultűrbrigádja szolgáltatott. A traktorosnap az Egri Gépállo­máson a traktoristák és az egybegyűltek megvendégelésé- vel, vidám versenyekkel és tánccal végződött. Tóth Albert, a gépállomás igazgatója Kiváló traktorosokat tüntettek ki megyénkben Heves megye gépállomásai­nak kiváló dolgozói szomba­ton értekezletet tartottak Egerben. Az értekezleten Szi­tás Elek, a megyei tanács el­nökhelyettese ismertette a gépállomások dolgozóinak ed­digi eredményeit. Többek kö­zött hangsúlyozta: Heves me­gye gépállomásainak dolgozói kiváló munkát végeztek eb­ben az esztendőben. Tavaszi mezőgazdasági munkatervü­ket 110 százalékra teljesítet­ték. A legutóbbi értékelés sze­rint növényápolásban is az országos első helyet szerezték meg. A gépállomások, terme­lőszövetkezetek mellett jelen­tős segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó parasztok­nak is. Az idén már mintegy 40 százalékkal több talajmun­kát végeztek az egyénieknek, mint az elmúlt esztendőben. A beszámoló után Árendás Sándor, a gépállomások me­gyei igazgatóságának vezető­je osztotta ki a jutalmakat a gépállomások kiváló dolgozói­nak. Négy traktoros — Meny- hárd Sándor Atkár, Nánai József Atkár, Guba István Sarud, Szécsi Zoltán, Tarna- szentmiklós — a szakma ki­váló dolgozója, hét traktoros a gépállomás kiváló dolgozója kitüntetésben részesült, hat traktoros pedig 700 forinttól ezer forintig terjedő pénzju­talmat kapott. Az értekezle­ten adták át a megye legjobb gépállomásának az Atkári Gépállomásnak is a 3000 fo­rint pénzjutalmat. Gápel János Kovács György Hliva István E. J. Az egri traktoristáknak felejthetetlen emléke maradt a II. traktorosnap (Jl* Csány községben egyre növekszik a szarvasmarha-állomány Sok termelőszövetkezetünk­ben fő jövedelmi forrássá vált az állattenyésztés, s ebben is elsősorban a szarvasmarha tar­tás. Jó takarmányozással ma­gas tejhozamot eredményez, amelyből a tagok saját szük­ségleteiket fedezhetik, vagy el­adhatják. Az egyénileg dol­gozók is szívesen foglalkoz­nak szarvasmarhatenyésztés­sel. Mégis, ha megnézzük me­gyénk szarvasmarha állomá­nyát, az eredményt sem szám szerint, sem mennyiség sze­rint nem találjuk megnyug­tatónak. Igen fontos feladatunk tehát szarvasmarha-állomá­nyunk fejlesztése. Csány község egyénileg dol­gozó parasztságánál 151 fejős­tehenet és 107 üszőt tartanak nyilván. A három apaállattól egy év óta 74 volt a szaporo­dás, ez év első negyedévében 24, valamennyi továbbtartás- ra alkalmas borjút felnevel­nek. A tanács és a mezőgazdasá­gi osztály dolgozói gyakran összehívják a község lakóit és a szarvasmarhatenyésztés fon­tosságát, szükségességét és jö­vedelmezőségét beszélik meg velük. Ennek köszönhető, hogy ma már olyanok is nevelnek, vásárolnak borjút, akik régeb­ben nem foglalkoztak ezzel. A takarmányszükséglet biztosítá­sára egyre nagyobb területre kerül here, lucerna, egyre több az árpatábla, a rét. Az ala­csony szarvasmarha létszám egyik oka a legelő hiánya volt, amelyet a tanácsnak hosszas utánjárásra rövidesen sikerül megoldani. Szarvasmarha tenyésztésben nagy fejlődés tapasztalható a helyi Kossuth TSZ-nél. A cso­portban az elmúlt hónapokban valamennyi gyenge tej hozamú tehenet kicserélték jól tejelő szarvasmarhára. Tejhozamuk a hat tehénnél átlagosan tíz és fé liter. A szövetkezet fejlesz­tési tervében most is szerepel a bő takarmány és siló biztosí­tása, és az állatok számszerű gyarapítása. Ezért egy 60 férő­helyes tehénistálló építését ter­vezik. Megyénk hús- és tejellátásá­nak megjavításában az eddigi­nél még nagyobb feladatok há­rulnak a Csányi Állami Gaz­daságra. 650 szarvasmarhájuk van, ebből 235 fejőstehén. Is­tállóátlaguk közel 8 liter, sza­porodásuk ez évben szinte 100 százalékos volt. Ebben a gaz­daságban is jól bevált a mes­terséges megtermékenyítés. Az állatok lelkiismeretes gondozá­sa, a pontos etetés az istállók tisztántartása és a gyakori ál­latorvosi felügyelet meghozta az eredményt. A gazdaságnak egészséges, szép jószágai van­nak. Néhány elvetélés elkerül­hetetlen, de a száj é$ körömfá­jás vagy más ragályos beteg­ség itt már régen ismeretien. Ezért vált lehetővé, hogy a be­adásukat is hízott sertésekkel és kiselejtezett jószágokkal he­lyettesítették. A közeljövőben szarvasmarha-állományuk egy részével megyénk több állami gazdaságát megerősítik. Teljesítették gépi kapálás! tervüket az atkári traktoristák Az élüzem címmel (kitünte­tett atkári gépállomás dolgozói hétfőn estére teljesítették elő­irányzott gépi kapálási tervü­ket. A gépállomás traktorosai 420 hold növényápolási munkát végeztek el a körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezetekben. Vállalták, hogy további 180 hold gépi munkával segítik a termelőszövetkezeteket. Sül Az 1954. évi tavaszi vetés összeírás mumkái során Nagy Béla, Karácsond község vb. tit­kára az összeírás anyagát meg­hamisította, a vetéséllományt egyes növényféleségeknél a va­lóságtól élté .’óén tüntette fel. A Statisztikai Igazgatóság fel­jelentése al.ipján az egri me­gyei bíróság statisztikai bűn­tett miatt Nagy Belát 500 io- rint pénzbüntetésre ítélte. JODOOOOOOOOO(MOOOCK»(X)OOOOOOaXXXX)OOOOCX«XI<XX)OOOOOOC)OOOOOOOOCXXJCKXX30COœOO<»OÛOOOOOi>o<-iiVV ^•VVánriCfyrtfaonoOOaoClOeKaODOOOOOOOOOOOOOOCPOOOOOOeOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXaooOOOCaOOOOOOOOOeOOOOOOOOOOOOOCOOOOt Fordítsunk nagyobb gondot a tervszerű feltárások és elővájások teljesítésére y c PARTUNK III. kongresszu­sa, valamint a KV márciusi határozata is leszögezi, hogy a második ötéves terv idősza­kában, ezt megelőzően az 1955-ös évben is fokozni kell széntermelésünket az ipar és lakosság zavartalan ellátásá­ért. Az ország iparának és la­kosságának szénnel való za­vartalan ellátásához —, ha nem is nagymértékben — hoz­zájárulnak megyénk szénbá­nyái is, a mindennapi tervek rendszeres teljesítésével. A széntermelés növelésére, egyenletes biztosítására bá­nyaüzemeink műszaki vezetői­nek nagyobb gondot kell for- dítaniok a feltárási és elővá- jási tervek teljesítésére. Isme­retes, hogy a feltárás nem más, mint a termelésnek távo­labbi jövőre való előlcészítése. A feltárás eszközlésével, bá­nyaüzemeink szénvagyoná­nak területén olyan új szén­mezőket tárunk fel, ahonnan csak később, félév vagy egy év múlva termelünk majd szenet. Éppen ezért a feltárást igen gondosan kell előre megszer­vezni. Az elővájás pedig: a termelésnek közvetlen jövőre való előkészítése, ugyanis a már feltárt szénmezőket ke­resztvágatokkal és folyósok­kal több részre osztjuk, mely­nek segítségével vagy fronto­kat, vagy pülérfejtésekre al­kalmas munkahelyeket készí­tünk. A feltárás és az elővájás ily- módon tehát az elkövetkezen­dő idők fejtéseit, a szén tömeg- termelésére alkalmas munka­helyeit készíti elő. Ezen a téren egyes bánya­üzemeink az utóbbi időkben és hónapokban értek el ered­ményeket. Többek között a Mátravidéki Szénbányászati Tröszthöz tartozó Rózsai IX-es akna, mely feltárási és elővájási tervét ez év első négy hónapjában 123 száza­lékra, a gyöngyösi XII-es ak­na pedig 102 százalékra telje­sítette. De javulás mutatkozik ezen a téren az egercsehi bá­nyaüzemnél is az elmúlt idők­höz képest, ugyanis az év első felében 99,5 százalékra emelkedett az elővájási és fel­tárási terv teljesítése az éves tervhez viszonyítva. AZ EREDMÉNYEK elérését nagymértékben elősegítette az is hogy üzemi pártszerveze­teink többet foglalkoznak a műszaki vezetők ilyen irányú munkájával, valamint a feltá­ráson és elővájáson dolgozó kommunistákkal. Üzemi szakszerVezeteink is több se­gítséget adnak, hogy az elővá- jáson és feltáráson dolgozó csapatok munkaverseny fel­ajánlásaikat teljesítsék. Az elért eredmények azon­ban koránt sem kielégítőek, annál is inkább, mivel bánya­üzemeink többségénél ezen a téren még komoly hiányossá­gok vannak. Ha a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt összes üzemeit együttvéve nézzük, akkor azt látjuk, hogy a fel­tárási és elővájási tervét az 1955 első negyedévében csak 91,9 százalékra, az április ha­vi tervét csak 89,9 százalékra teljesítette. Nem sokkal ked­vezőbb a helyzet az egercsehi bányánál sem. ahol ugyan el­értek eredményeket azzal, hogy a feltárást és az elővá- jást éves tervükhöz viszonyít­va 99,5 százalékra teljesítet­ték, azonban hiba, hogy a május havi feltárási és elővá­jási tervüket már csak 85 százalékra teljesítették. Ezek a hiányosságok komo­lyan figyelmeztetik bányaüze­meink vezetőit, műszaki dol­gozóit arra, hogy tervszerűb­ben végezék munkájukat, hogy megszűnjenek a feltárá­si és elővájási tervek egyen­lőtlen teljesítései, illetve a le­maradások. Mert az a bánya­üzem vezető, aki a pillanatnyi többtermelésért elhanyagolja a feltárást, vagy hátráltatja az elővájást, ötletszerűen tervszerűtlenül irányit: le­mond bányájának jövendő biztonságos üzemeltetéséről, egyenletes nyugodt munkájá­ról, a termelés állandó, rend­szeres emelkedéséről. BÁNYAÜZEMEINKNÉL még mindig előfordulnak olyan esetek, hogy a feltárá­sokon, elővájásokon dolgozó csapatokat a közvetlen szene- lő munkahelyekre teszik át. Az ilyen szervezéssel megol­dott tervteljesítés azonban a későbbi időkben igen károsan érezteti hatását a feltárások és elővájások tervteljesítésében. Ennek a tervszerűtlen mun­kának a következménye, hogy szűkebb területre szorul a ter­melés, szaporodnak a szükség­munkahelyek, ami előbb-utóbb ugyancsak a tervteljesítés le­maradásához vezet. Ebből az­tán úgy szeretnének kilábalni bányaüzemi vezetőink, hogy nagy termelési napokat szer­veznek. Ez sem megoldás, mert ez is csak pillanatnyi si­kerekre vezet. Az ilyen rosz- szul értelmezett vezetés csak­is a tervszerűtlen bányamű­veléshez, a bányák kirablásá­hoz vezet. Üzemeinknél a feltárások és elővájások tervteljesítésének lemaradását ugyancsak hát­ráltatja az, hogy „fontosabb a szén’’ jelszóval sok esetben gyenge szakmunkásokat tele­pítenek ezekre a munkahe­lyekre. Nem megfelelően gon­doskodnak a munka elvégzé­séhez szükséges gépekről, szerszámokról, anyagokról stb. Egercsehiben előfordult olyan eset is, hogy a vágat hajtásához szükséges TH-gyü- rűk mellé nem küldtek össze­kötő kengyel kapcsokat, vagy más méretű deszkát küldtek és nem olyat, ami TH-gyűrűk kibéleléséhez szükséges. Műszaki vezetőink, műsza­ki középkádereink sem jelen­tőségének megfelelően keze­lik a feltárási és elővájási ter­vek teljesítését. Több esetben olyan vágatkihajtásokat esz­közölnek, ami merőben eltér a szakmai tervben lefektetett vágatkihajtási tervektől. A szakmai tervtől eltérően a kihajtott vágatoknál olyan esetek is vannak, hogy a ki­hajtott vágatot nem tudják felhasználni a célnak megfe­lelően, mivel a helytelen irá­nyítás és a kiadott utasítástól eltérően a vágatkihajtás más irányban történt. Az ilyen rosszul tervezett vágatok ki­hajtásából adódik, hogy a ki­termelt szén elszállításánál sorozatos üzemzavarok lép­nek fel. Legtöbb üzemünknél a mű­szaki vezetők, de a pártszer­vezetek és szakszervezetek is a lemaradás indokolására kü­lönféle érveket hoznak fel, többek között azt, hogy kevés a munkaerő — bár ez egyes bányáinknál válóban fennáll — mégsem szabad ezt általá­nosnak venni, mert a munka jobb megszervezésével, a munkafegyelem megszilárdí­tásával az igazolatlan és az önkényes kilépők számának csökkentésével, a dolgozók munkakörülményeinek foko­zottabb javításával nagyban elősegíthetjük a lemaradás felszámolását. PARTUNK Központi Veze­tőségének márciusi határozata azt a feladatot tűzte ki szén- bányászatunk elé, hogy 1955 évben a széntermelést négy százalékkal kell emelni. Hogy ezt elérjük, bányaüzemeink vezetőinek, műszaki középká­dereinknek első és legfonto­sabb feladata, hogy az elővá­jásokon, feltárásokon tervsze­rűbbé tegyék a munkát. Biz­tosítsák az ott dolgozó csapa­tok állandóságát. Növeljék ehhez a munkához szükséges szakmunkások számát. Mű­szaki vezetőink használják fel a korszerű bányaművelés ta­pasztalatait a feltárások és az elővájások irányításánál, Ahol a geológiai körülmények meg­engedik ott, minél több tö­megtermelő munkahelyet, elsősorban frontfejtéseket ké­szítsenek elő. A tervszerű feltárással és elővájással gondoskodni kell arról, hogy a frontfejtések többsége hazafelé haladó le­gyen. Bár ezek a fejtések hosszabb előkészítést igényel­nek, de a fejtés sokkal biz­tonságosabb, a szállító és lég­vágatok állandóan rövidülnek, kevesebb időt vesz igénybe a fenntartás, gyorsabb a front előrehaladási sebessége, kömy- nyebb a front szellőztetése és ezáltal a teljesítmény is emelkedik. Műszaki vezetőinknek biz­tosítani kell a kedvező műsza­ki feltételeket: gondoskodni kell a szükséges gépekről, szerszámokról, a jól szerve­zett szállításról. Bátran kell alkalmazni ennél a munkánál a korszerűbb szervezési for­mákat, elsősorban a ciklusos grafikont. Szélesebb körben vezessék be a korszerűbb robbantó technikát, a millsze- kundos robbantást. Műszaki középkádereink egyik legfon­tosabb feladata, hogy őrköd­jenek a feltárás, az elővájás helyes módszerét előíró uta­sítások betartása fölött. Ta­nítsák meg a dolgozókat munkájuk helyes megszerve­zésére. El kell érnünk, hogy bá­nyáinkban az előkészítő vá­gatokat a szakmai tervben meghatározott terv szerint hajtsák ki. A feltárás és az elővájás nagy feladatát csak úgy tud­juk megoldani teljes sikerrel, ha a műszaki vezetők munká­ját aktívabban támogatják üzemi pártszervezeteink, szak- szervezeteink, az üzem összes dolgozói. A pártszervezet rend­szeres ellenőrző, a szakszer­vezet versenyszervező mun­kája, a bányászok értékes ta­pasztalatai, javaslatai mind a tervek egyenletes teljesítését segítik elő. PÁRTSZERVEZETEINK és szakszervezeteink tekintsék állandó feladatuknak a ter­vek egyenletes teljesítésének elősegítését, fokozzák a politi­kai felvilágosító munkát a feltárás és az elővájási dol­gozók között. Harcoljanak az igazolatlan mulasztások, a munkafegyelmet lazitók ellen. A pártcsoportbizalmiak nép­nevelők és szakszervezeti bi­zalmiak keressék fel a mun­kásszállásokon, lenn a bányá­ban a csapatokon dolgozó bá­nyászokat, tudatosítsák velük az elővájási tervek teljesítésé­nek jelentőségét. Pártszerve­zeteinknek egyik legközvetle­nebb feladata az is, hogy ál­landóan fokozzák a kommu­nista műszaki vezetők és dol­gozók felelősségét, munkájuk, a tervek teljesítése iránt. Ál­landóan ellenőrizzék a kom­munisták helytállását a tervek teljesítésében, segítsék őket a feladatok megoldásában. Szakszervezeteink a jobb versenyszervező munkájukkal szélesítsék ki a feltárások és az elővájások versenyét. Szá­molják fel párt-, DISZ és szakszervezeteink az egyol­dalú verseny szervezését, ne csak a szénfal mellett, a ter­melő munkahelyeken dolgozó bányászok között szervezzék a versenyt. Rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy fellendítsük az elővájók kö­zötti munkaversenyt. Pártszervezeteink, szakszer­vezeteink műszaki dolgozóink küzdjenek összefogva a dolgo­zókkal. hogy hiánytalanul tel­jesítsék üzemeink az elővájási és feltárási terveket. Bányá­szaink. mint már eddig is be­bizonyították, ezek után is bi­zonyságot tesznek majd arról, hogy teljes odaadásukkal, tu­dásukkal harcolnak a dolgozó nép és saját maguk jobblété­nek állandó emeléséért. NYITRAI JÓZSEF MB politikai munkatárs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom