Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-19 / 65-66. szám
1954 atssrasztur 20. péntek n'épujsXg így készült az alkotmány ünnepére a gyöngyösi járás (Tudósítónktól.) A cséplőgépek még zúgnak a szérűkben, mintha csak most kezdődött volna a nagy munka. Alig múlik el éjfél, a cséplőbrigádok máris talpon vannak és este 10 óráig dolgoznak. Úgy tűnik, hogy még a munka java hátra van, pedig a valóságban nem így van. Körül elcsépelt szalmakazlak bizonyítják a megfeszített munka eredményét. Egyik óráról a másikra húzódnak össze a kazlak, az utolsó kévék repülnek mértani pontossággal villáról-villára. Az emberek jókedvűen dolgoznak Azt szeretnék. ha a nappal addig tartana. amíg az utolsó kévét is elnyelte a cséplőszekrény. Szorgalmas munka folyik ezekben a napokban a községekben. Az emberek korán talpon vannak, szekerek sora veri fel az utcák forró porát, amely úgy bevonja egész nap a falut. akár egy ezüstös szőnyeg. Sokan trágyát hordanak, mások meg a terményraktár felé sietnek a beadási gabonával. Mire ez a nagy igyekezet, kérdezhetné valaki. A magyarázat nem nehéz: alkotmányunk 5. évfordulójára készül a falu. Az emberek jól tudják, mit jelent számukr az alkotmány, ezért ezt az ünnepet is szavak helyett tettekkel köszöntik. Egész évben igyekezettel, szorgalmasan dolgoznak. Az ünnep mégis új lendületet ad a munkának. Nézzük meg. hogyan készültek néhány helyen. Gyöngyösön ezen a napon mutatkozik be először a 90 tagú népi együttes. Szabó Tivadar vezetésével. A 24 tagú városi népi zenekar Rácz Géza vezetésével lép fel a Sztálín- téren. Műsorukat hatalmas érdeklődés előzi meg. Ezenkívül több színpompás műsorról, sportrendezvényről gondoskodott a városi tanács. Gyöngyös dolgozói az alkotmány ünnepén valóban igényeiknek megfelelően szórakozhatnak. Abasáron mezőgazdasági kiállítást rendeznek, ahol a legjobb termelők terméseredményeivel büszkélkednek. Már a kiállítás hirdetése napján 40 gazda jelentette be. hogy részt kíván venni a kiállításon. A községben az Ásványbánya zenekara tart ébresztőt, különböző sportrendezvényekkel teszik felejthetetlenné a napot. Egyik nagy esemény lesz a munkás-paraszt találkozó is. A községben erre ugyancsak jól felkészültek. Karácsondon a község DISZ szervezete bemutatja a Csínom Palkó című daljátékot. Szabadtéri színpadot készítettek a kultúrház előtt, itt jobban érzik majd magukat. Nemcsak a falu dolgozó parasztjai. hanem a meghívott munkások is ott lesznek az előadáson, például a Gyöngyösi XII. akna bányász küldöttsége és a Mélyépítő Vállalat küldöttei is. A községben mezőgazdasági kiállítást is rendeznek. Atkáron már a hét elején olyan nagy volt az érdeklődés a Leány vásár című víg- operett iránt, hogy két, vagy ennél több előadást kellett tervezni A termelőszövetkezetek mezőgazdasági kiállítást rendeznek. A versengés máris nagy. egyik sem akar hátrább maradni a másiknál. Vendégeket is várnak az ünnepekre: ellátogatnak hozzájuk a Gyöngyösi Váltó és Kitérőgyár, a Borforgalmi Vállalat és a Húsüzem küldöttei. Nagyrédén községi rezesbanda tart zenés ébresztőt Lőrinc István egyénileg dolgozó paraszt vezetésével. Tíz órakor a Szerszám és Készülékgyár a gyöngyösoro- szi Ércbánya és a budapesti Rákosi Mátyás Művek küldötteit fogadják, azután ünnepi beszéd lesz. majd közös ebéd. Délután a megyeszerte híres nagyrédei együttes lép fel. Ezenkívül különböző kacagtató sportrendezvényekről gondoskodtak például kosárülés. zsákbanfutás, lassúsági kerékpár verseny stb. A községben nagy érdeklődés előzi meg a mezőgazdasági kiállítást is. A késő délutáni órákban tánc lesz. ahol a zenét ugyancsak a rezesbanda szolgáltatja A készülődések is mutatják, hogy ilyen igazán és lelkesen soha nem ünnepelte dolgozó parasztságunk az alkotmány ünnepét, mint most. Erki János tudósító. Ifjúsági aktívaértekezlet AZ ELSŐ BETŰ A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt (Petőfíbánya) aknaüzemeinek DiSZ-fiataljai a műit héten mindenütt ropgyűléseket tartottak, melyeken a legjobb fiatalokból küldötteket választottak, akik vasárnap resztvettek Petőfibányán azon az ifjúsági aktivaértekezleten. melyen a télre való felkészü'ödést beszélték meg. Az aktívaértekezleten — melyen nagyon sok fiatal bányász szólalt fel és mondta el észrevételeit. javaslatait — végül eg.y határozatot hoztak. A határozat lényege, hogy a 7 röszt ifjúmunkásai a műszaki vezetők segítségével szeptember l-re hat ifjúsági frontfejtést és tizenhárom DISZ-brigádot alakítanak. Vállalták, hogy az így megalakul frontokon a DlSZ-brigá- dok havi 230 tonna szénnel szárnyalják tű! Hoiránvsatuk at-/ Egyben versenyre szólitották a tröszt összes frontbrigádját, A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt vezetősége felkarolta az ifjúmunkások kezdeményezését és az év végéig 19.000 forint jutalmat tűzött ki a legjobb frontbrigádok részére. Ezenkívül segítenek kialakitani a DISZ-frontokat, a brigádokat és minden műszaki feltételt biztosítanak a fiatal bányászoknak. Az ifjúsági — aktívaértekezlet után az aknaüzemek DlSZ-titká- rai, karöltve a pártszervezetek és az aknaüzemék vezetőségével, hétfőn reggel már hozzáfogtak az értekezleten hozott határozatok vaióraváltásához. Késő éjszakáig ült a pislákoló lámpa mellett. Sokszor letette a ceruzát és csak úgy magának mondogatta: — nem. nem megy! — Csend volt, a két gyerek már régen aludt, halk szuszogásuk megnyugtatóan hallatszott. Ránézett kislányára, kinek szőke, boglyas feje a párnákba fúródott, aztán fia pajkos, álmában is ravaszkásan mosolygó arcára tévedt tekintete. Ikrek voltak. Együtt jártak iskolába, a negyedik osztályba. Sokszor érezte a maró, kínzó gondolatot, hogy milyen jó lenne, ha tudna segíteni a gyerekek nehéz feladatán, vagy legalább ellenőrizhetné leckéjüket. Sokszor eszébe jutott, hogy milyen jó lenne elolvasni az újságot, vagy amikor munkába megy, a házak falára ragasztott plakátokon nemcsak a képekben, de a sokszínű betűk mondanivalójában is elgyönyörködhetne. Mindez csak álom volt. Hiszen nem tudott írni. olvasni sem. Amikor először vette kezébe a ceruza; nagyon, nagyon boldog volt. Bol- doK ’ ‘ ,.z a gondolat hogy moid ó i®. olvashat. szép nagy kerek betűkkel ő is leírhatja majd nevét, nemcsak dűlt kereszteket rajzol neve helyett. Hiszen van neki rendes neve. Olyan szépen fogja leírni majd nevét, mint amikor esküdni ment és az anyakönyvvezető hangzatos, csendülő hangon mondta neki, hogy — Tóth Sándorné.. -. — Tóth Sán- domé ... vagy majd csak annyit, hogy Tóthné. — mondotta hangosan magának és észre sem vette, hogy mennyire elkalandoztak gondolatai. Újra megmarkolta a ceruzát. Kétkézr« fogta, hátha úgy majd jobban megy és félig hangosan, hogy v gyerekek fel ne ébredjenek, húzva bökte ki a betűket, bö, cö, de a b betű szára sehogysem akart sikerülni. Kérges tenyere egész belefájdult az erőlködéstől, nem is csoda, hiszen a szivarkészítéshez van hozzászokva. Lehajtotta fejét az asztalra és elaludt. De sokszor volt ez így. De sokszor volt vörös b szeme az álmatlanságtól, amikor bement a szivarelőkészítőbe. Mert ott dolgozott. Társa Brunczvikné látta ezt. meg is kérdezte: — varrtál tán az éjjel, hogy ilyen álmos a szemed? — De ő csak hallgatott. Nem felelt, nagyon szégyelte, hogy mégcsak most tanul írni. Brunczvikné kíváncsisága végre, is felderítette az álmatlan éjszakák, a fáradt szemek titkát és azután együtt tanultak. Segített Tóthnénak. Együtt haladtak, s így gyorsabban ment. mint egyedül s betűk megismerése. Közben jó munkájáért, szorgalmáért sztahanovista átvevőnő lett. Kimondhatatlanul boldog volt. mikor ruhájára tűzték a sztahanovista jelvényt és a boldogság érzését csak fokozta az a gondolat, hogy most már el tudja olvasni oklevelét, nem kell mástól hallánia. nem kell m-jd e*Aenként kislányának mondani: „Olvassál még Klárikám, olyan jő hallani“, Alig várta, hogy besötétedjen. Lefektette gyermekeit és papirt, tollat, tintát vett elő. Most írt először tintával. Most írt először levelet életében, s ezt a levelet azoknak írta. akik elősegítették, hogy nyugodtan, gondtalanul, boldog családi életet éljen, hogy nevelhesse gyerekeit és, hogy megtanulhasson írni. olvasni. És amikor leírta az első mondatot a fehér papírra, hogy: „Kedves Elvtársak’“, kicsordult a könnye, zokogva borult az asztalra. Sírt, úgy sírt, mint amikor kislány korában, megverte anyja, mert eltört egy csészét, de most a boldogságtól sírt, igazi boldogság bői fakadó, őszinte könnyekkel. Bóbita Mária <Kxy>G00o0fXyxrTxx>^œ--«Q00cxi00œ0c/:c00C)CX3Q0rxxxxxxx>x>0000cxX)0€X''00ryoxx' oaooooOTxyCTreoryryvYyxTOOi A MŰTŐS [ Újsághír: Kivés János műtőst a Mátraházi Tüdőbeteg f Gyógyintézet dolgozóját az „Egészségügy Kiváló Dolgozója" címmel tüntétték ki. A MÁTRÁBAN vihar készül ...A felkelő nap sugarai sem tudják áttörni a sötét fellegeket. A magas, sudár fák rejtelmesen susognak, s hajladoznak a viharos szélben. A villámok fényénél hatalmas épület körvonalai főnnek elő, majd újra beborít mindent a sötétség. ... Kip ... köp ... Nagy esőcseppek verik a tüdőszanatórium ablakait. Kitört a vihar .. i S míg kint tombol a vihar, addig bent az épületben hangtalanul folyik a harc az emberek életéért... ★ A SZÉLES, hosszú folyosón fehérköpenyes férfi tolókocsin beteget tol. A beteg 30—35 év körüli férfi. Arca sárga, mint a viasz, csak ziháló mellkasa mutatja, még él, az életért viaskodik. A kocsi után bezárul a műtő ajtaja. A fehérköpenyes férfi a mosdó előtt áll, kezét mossa, majd alaposan súrolókefével megdörzsöli, s gumikesztyűt húz rá. A beteghez megy. s fehér kendővel megtörli arcát. A fekvő megragadja karját. — Műtős elvtárs! Ugye: is még élhetek? Még nem halok meg? — Ugyan! Hát miért halna meg, nemsokára jobban lesz — nyugtatta meg a műtős. Mindent elkövetünk, hogy megmentsük. hogy visszaadjuk az életnek .. : családjának .. j gyermekeinek ; ;. Beszél'“ etésü két éles csengő szakítja félbe, s a sarokban vibrál egy vörös lámpa, jelzi: műtétre kész. Megkezdődik a vérátömlesztés, s a tüdőműtét. A műtőre csend borul, melyet csak a fehérköpenyes emberek suttogása, a műszerek halk csengése, s az óra egyhangú ketyegése, töri meg. A oeteg szeme előtt összefolynak az alakok, már nem is tudja, hányán vannak körülötte, csak arra emlékszik, a műtős felemeli karját s testébe tű hatol, s aztán egyre gyorsabban kering ereiben a vér .. ; az életadó vér. Arcát elönti a verejiék, s a gyöngyöző cseppek ezrei érré. maid patakká változva folynak le fehér csontos arcán. AZ ORVOS kezében megcsillan a kés, s a beteg mellkasa fölé hajol. Egy-két szabályos vágás, s nyitva az út a tüdőhöz. — Ollót — szól az orvcs, Szempillantási idő. a műtős máris nyújtja a műszert. Minden perc drága, hiszen egy-két pillanat elég ahhoz, hogy a beteg elvérezzen. Az óramutató csigalassúsággal halad a 12-es felé. Az orvos felegyenesedik: kész. A műtős megsimogatja a beteg csapzott haját, arcáról letörli a verejtékcseppeket. — No, ugye sikerűit — kérdezi a szemét nyitogató betegtől. A fekvő cserepesedő szája kinyílik, s alig hallhatóan suttogja : köszönöm ... köszönöm maguknak. ★ A MŰTŐRE újra csend borul. üresen áll a műtőasztal, zárt szekrényben sorakoznak a műszerek, s a falióra mutatója jár egyhangúan, balról jobbra, nem érdekli semmi, csak az idő múlása. A nyitott ablakon betódul a friss levegő, kisöpri az | éterszagot. Helyét elfoglalja a § vihar utáni friss, erdei illatok- 3 kai telt levegő. A mű tő Den * győztek az emberek, megmen-6 tettek egy életet. 8 ★ Az orvos „jobbkezét“, Kivés I János műtőst szobáiéban talá-8 lom újságolvasás közben. Ked- § vés, fiatal, meleghangú férfi, 5 aki szívesen beszél a jelenről, 8 a jövőről és az életről. Nős,8 egygyermekes családapa, des már nem sokáig ... A jövő hó-g napban várják az újat, a kis-8 lányt. 8 1949-ben került a műtőbe, az-8 előtt szanatóriumi kertész,« majd takarító volt. Felszabadu-8 lás előtti életéről nem sokat mesél, csak annyit, hogy a| Mátrában, Pariid közelében \ földműves napszámos volt, s i éhbérért dolgozott. Ehhez nem \ is kell kommentár. Mindenki! tudja, a napszámosnak nem g volt rózsás az élete. S most, amint jelenlegi munkájáról beszél, úgy látom, na- x gyón szereti hivatását. Hivatá- ? sa szép és nemes feladat. Kü-s Ionosén szép azért, mert az g emberek életéért harcol. § Megkapta a kitüntetést. ;. § Halkan köszönetét lebegett 8 érte. Itt őrzi szooájában, sok-g szór felnéz rá, s ilyenko' érzi, | ma érdemes becsületesen dől- § gozni..; 8 Márkus János í Sok ház összedőlt a Duna mentén. Sok az új házas Is. kell tehát a tégla a lakóházépítkezésekhez. Marmoly Antalon és Labucz Miklóson, az Egri Téglagyár kihordóin nem is múlik ez, 186 százalékkal köszöntötték az alkotmány ünnepét. Augusztus 31-ig kapnak kukorícabeadási kedvezményt a dolgozó parasztok A begyűjtési minisztérium ez év január 28-án megjelent 20.204,1954. sz. utasítása szabályozza a hízottsertések után járó beadási kedvezményeket. Az utasítás szerint a III. negyedévben tehát augusztus 31-ig beadási kötelezettségbe beadott minden darab hízottsertés után 220 kg. kukoricakedvezményben kell részesíteni a termelőket. A rendelkezés külön kiemeli, hogy amennyiben későbbi időpontra beütemezett sertést augusztus 31-ig beadnak, ebben az esetben is jár a fenti kedvezmény. E ; kedvezmény megfontolásra késztette tlolgozo parasztságunkat; s számtalan esetben előfordult, hogy novemberié és decemberre beütemezett sertés'•két sz első, vagy a második negyedévben adtak be. hogy részesüljenek a kedvezményben. Ezek még nagyobb kedvezményt kaptak, mert az első negyedévben 300 kv. a második negyedévben 260 kg. volt a kedvezmény. Már csak két hét választ, el bennünket augusztus 31-tőL Aki augusztus 31-e után ad be sertést, az már nem részesül ilyen előnyös kedvezményben. Éppen ezért minden beadásra kötelezett termelő teljesítse sertésbeadási kötelezettségét augusztus 31-ig. Népünk megbecsül! azokat, akik a beütemo réstől függetlenül előre teljesítik beadásukat. mert ezzel a m-ári nagy munkaidényben a jobb húsellátás érdekét is szolgálják. Első a lőrinci gépállomás A megyei tanács gépállomás igazgatósága gépállomásainknál értékelte a versenyt az összes traktor- és motormunka elvégzése terén. Megállapította, hogy több helyen ebben az évben is jó munkát végeztek. Megyénkben a munkák szerint első a lőrinci gépállomás 54.5 százalékos tervteljesítéssel. Nem sokkal maradt mögötte a hevesi gépállomás sem, amelynek tervteljesítése 51.1 százalék. Az első három közé került a jó munkát végző atkári gépállomás is 51 szá- z.alékkal. Tanácstagok beszámolói és fogadóórái A tanácsok munkájának eredményesebbé tételét nagymértékben elősegiti a tanácstagi beszámolók és fogadóórák tartása. Itt a dolgozók a tanácstagoknak közvetlenül elmondhatják problémáikat, javaslataikat: Beszámolók Ideje: augusztus 21: helye: Karácsond Maklártálya Pély Istenmezeje Bekölce Szilvásvárad Gyöngyös Gy.-solymos Nagyfüged Tárnámévá Gyöngyösi Szerszámgyár Párád Tarnaörs Tarnazsadánjr Felsőtárkány Átány Tiszanána Egerbakta Erk Felnémet Sarud Ad ács Abasár Maklártálya Verpelét Kál F.gerszólát Hevesvezekém Poroszló Hort Sírok előadó: Németh Tibor Tóth Béla Körmöczi József Árvái Dezsőné Pocsai Péterné Székfi Irén Milák Géza Komócsin Mihály Lehóczki Alfréd Mucsi Sándor Kálmán László Szomolyai Ágostonná Kovács Albert Szombati János Csirmaz Dezső Cseh Rudolf Csillik József Csáki József Csikós Sándorné Dávid József Dobó József né Erdélyi Béla Előházi István Gulyás József Grégász József Gallovits Imre Kalyínka János Kerekes József Lehóczki Alfréd Sándor Károlvné Szomolyai Ágostonná Fogadóórák augusztus 22:
