Heves megyei aprónyomtatványok 20/I
A Révai Nyomda története A nyomdászat története elválaszthatatlan az emberiség kultúrtörténetétől. Az emberiség története során felgyülemlett ismeretanyag mintegy 80%-a nyomtatott formában maradt fenn, vált közkinccsé. A nyomtatvány a legkülönbözőbb formában végigkíséri az embert születésétől haláláig. Hordozója, közvetítője a tudományos technikai felfedezéseknek, hozzáférhetővé teszi mindenki számára a tudást, a művészetet, a szórakozást. Kisiskolás korában az ember a nyomdász segítségével tanul meg írni, olvasni, számolni, majd később ugyancsak a könyvek segítségévei megismeri hazánk és a világ történelmét, az élővilág bonyolult rendszerét, a fizika törvényeit, egyszóval mindazt, amire az élethez, munkához szükség lehet. A magyar nyomdaipar — európai léptékkel mért — volumene igen szerény ugyan, szakmai hírneve, hagyományai, eredményei, dinamikus fejlődése azonban tekintélyt parancsoló. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a Révai Nyomda a magyar nyomdaipar egyik reprezentánsai Szerényen húzódik meg a budapesti belváros pati- nánsan szép, történelmi hangulatot árasztó házsorai között. Pedig múltját, jelenét és eredményeit tekintve lenne oka büszkéikednil Nyomdánk névadója Révai Mór, aki Eperjesen született 1860-ban. Budapesten és Lipcsében tanult. 1880-ban betársult az apja által alapított Révai Testvérek Könyvkereskedő Cégbe, és megalapította a cég Könyvkiadói Osztályát. Innen számítjuk nyomdánk működését. Sok, még ma is méltán népszerű és értékes munka fémjelzi múltunkat: Jókai Mór műveinek gyűjteményes dfszkiadása, a Pallas Nagylexikon, majd e könyv anyagának felfrissítésével a Révai Nagylexikon megjelentetése. Rendszeres vendégei voltak a nyomdának: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán (aki egyben az igazgató tanács elnöke is volt), Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Tamási Áron, Illés Endre. A részvénytársaság 1931-ben vásárolta meg a Pesti Könyvnyomda Vadász utcai épületét (amelynek igazgatója Klapka György honvéd- tábornok unokája volt) és költözött jelenlegi helyére a nyomda.
