Heves megyei aprónyomtatványok 19/K
Vili. Egri Tavaszi Fesztivál VISKY ANDRÁS JÚLIA 2008. március 27. csütörtök Nagyszínpad Visky András író, dramaturg, a kortárs erdélyi irodalom meghatározó alakja. A Júlia című monodrámában édesanyja élettörténetét dolgozza fel. A darab a túlélés, az elvehetetlen belső szabadság drámája, melyben az erdélyi magyarság közelmúltjának néhány rettenetes állomása elevenedik fel. Júlia egy hétgyermekes anya, akinek férjét az '56-os forradalom után meghatározatlan okok miatt huszonkét év fogságra ítélik, őt magát pedig gyermekeivel együtt kitelepítik a Duna-deltába. „A legfontosabb kapocs, ami ehhez a drámához köt, az Isten. Ahogy elszakadtam tőle, ahogyvisszajutottam hozzá... Néha közel éreztem magamhoz, néha nagyon-nagyon távol, sőt, ateista módon is viszonyultam hozzá. Őt szeretném valamilyen szinten megfogalmazni, és hogyha ez sikerül, akkor nagyon boldog leszek." - vallja Ruszuly Éva, a színésznő. Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, Románia NAGY ANDRÁS CAMILLE 2008. március 27. csütörtök Stúdiószínpad Rendező: SZEGVÁRI MENYHÉRT Látvány: Szegvári Menyhért Dramaturg: Jónás Péter Szcenikus: Gróf Gyula Camille Claudel nagyszerű szobrász volt, merész szellem és gyönyörű nő. August Rodin modellje, múzsája, munkatársa. Az ő testét formálta meg örökkévalóan számos világhírű szobrában a mester - és az ő keze nyoma is ott van Rodin művein. Sőt: ennél talán több is, jóval több. El lehet-e viselni ezt a „többet"? A monodráma abban a pillanatban indul, amikor a tehetséges és kétségbeesett művész megsemmisíti szobrait. A paranoia alakját öltő csalódása nyomán bizonyos lesz benne, hogy semmi nem szolgált soha mást, mint az ő tönkretételét. Azt mégsem sejtheti meg, ami rá vár: több mint három évtizedet egy tébolydában, ahova fivére - a híres író: Paul Claudel - szállíttatja el. Noha ártatlan. Noha józan. Noha zseni. S akkor az ő tébolya még csak nem is mérhető ahhoz, miként a világ tébolyodott meg? Talán, igen. Talán, nem. Nagy András Gárdonyi Géza Színház, Eger KAI HENSEL KLAMM HÁBORÚJA péntek Dobó István Gimnázium 2008. március 28. péntek Rendező: novák János 11 00 Nagyszínpad Dramaturg: Kovács Kristóf „Az iskola kényszer. Mindig is az volt, és mindörökre az is marad... Mindig reméltem, hogy egy szép napon levelet kapok egy volt diákomtól, hogy Klamm tanár úr, önnek igaza volt. És tudják mi a vicc? Hogy sose kaptam ilyen levelet, egyet se." Egy osztály levélben tudatja némettanárával, Klamm tanár úrral, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükre válaszul Klamm is meghirdeti saját háborúját, immár az egész iskola, valamennyi kollégája és az igazgató ellen. Scherer Péter játéka az osztályteremszínház első magyarországi adaptációja. □ Kolibri Színház, Budapest ALESSANDRO BARICCO AZ ÓCEÁNJÁRÓ ZONGORISTA LEGENDÁJA 2008. március 28. péntek 14.30 Átrium Dramaturg-rendező: Lengyel Noémi Fordította: Gács Éva Novecento (olaszul: 1900) a Virginian nevű óceánjárón született a huszadik század első évében. Szülei valószínűleg szegény emigránsok voltak, mindenesetre az első osztály báltermében hagyták. A zongorán. Minden idők legnagyobb zongoristája lett belőle - és soha nem szállt le a hajóról. „A zongorának nyolcvannyolc billentyűje van [...] De ha én a lépcsőn lemegyek, és ha ott előttem feltárul egy billentyűzet, milliónyi billentyűjével [...] Hogy tudtok ti odalent választani csupán egyet? Választani egy nőt. Egy házat,... egyetlen módját a halálnak." Novecento történetét a legjobb barátja, Tim Tooney meséli el, a hajó zenekarának trombitása - egy kocsmában, egy kávéházban, vagy egy színházi nézőtéri büfében, azaz a hajó báltermében, az első osztályon. Art Plaza, Budapest NAVA SEMEL YOTAM 2008- mardu,s 28 péntek 17.00 Stúdiószínpad Rendező: Karolina Szymczyk - Majchrzak Zulának és Down-kórós kisfiának, Yotamnak a története szélsőséges érzelmi kilengéseivel minket is arra késztet, hogy szembe nézzünk saját félelmeinkkel és gyengeségeinkkel. A kisfiú Yotam tudja, hogy más, mint a többi gyerek, de ugyanakkor azt is érzi, mennyire hasonló hozzájuk. Ugyanúgy nevet és sír, mint bármelyik másik gyerek, a festőállványán pedig egy színes világot álmodik. A Yotam szívszorító mű. Nem politizál, csak elmondja - témájának politikai vagy vallási felhangjai nélkül -, hogy az anyák szeretik a gyerekeiket. A rendezés elnyerte a 35. wroczlawi (Lengyelország) monodráma fesztivál fődíját. □ NowyTeatr, Lodz, Lengyelország PÉCSI ILDIKÓ BŐRÖNDÖK ÉS BENNE AZ ÉLETEM Zongorán közreműködik: Szüts István 2008. március 28. péntek 19.00 Nagyszínpad „Nagy öröm számomra, hogy ez a találkozás épp a SZÍNHÁZ-ban, második otthonomban jön létre. Az ország majdnem minden színházában éltem. Az egriben különösen sokat, ennek a városnak sok-sok utazásom során külön bőröndje lett! Fiatalságom sok szép nyarát töltöttem az egri vár, és romkert annyi mindent megélt kövei között, csoda volt ott játszani! A csoda folytatódott Páskándi Géza, Kertész Ákos ősbemutatókkal, és rendezőként is bemutatkozhattam, nem is kellett hozzá sok, csak Egy csók és más semmi! És most újra itt lehetek a bőröndjeimmel. Sok bőrönd boldogan nyílik ki - maga mutogató, énekel, mesél, verseket mond, de vannak olyan bőröndjeim is, amelyek az évek során összegyömöszölődtek, picik lettek és elbújtak bennem, a szívemben, a lelkemben - ők őrzik titkaikat. Talán... ma?!" Pécsi Ildikó SZÉLCSEND 2008. március 28. péntek 21.00 Nagyszínpad Koreográfia, tánc, díszletjelmez, fényterv: BATARITA Zene: Kerek István BATARITA koreográfus-táncos, rendező. Az ösztöntánc művésze, aki minden külsőséget lenyúzva a testéről fejezi ki érzelmeit, keresi az igazságot. Művészete egyedi. Fájdalmas és testi. „Mint érző embernek, mint nőnek az élet fordulataiban, átmeneteiben, változásaiban nem csak az egyéni utat kell megtalálnom, hanem átemelni, átsegíteni, megújítani a másikat is. Az elvesztés élménye, bármiről is legyen szó, az egyik legnagyobb változás, fordulópont, átmenet, trauma számunkra. Hogyan képzelem a feloldódást ebből a fájdalomból - ezt mutatja meg a Szélcsend című előadás." batarita □ Külön köszönet Kelemen Zsuzska, Trendl László, Szabó Péter, Pintér Gábor Támogatók: Új Előadóművészeti Alapítvány, Műhely Alapítvány, Trafó KMH, nka Nem akarok többé boszorkány lenni! 08 március 11.00 Stúdiószínpad Alkotótársak: Sipos Katalin, Sisak Péter Furinka a légynek sem tud ártani. Pedig Furinkától mindenki azt várja, hogy ártson: légynek, cicának, legénynek. Mert Furinka: boszorkány. Csakhogy Furinka nem akar boszorkány lenni. Aki nem akar boszorkány lenni, az nem varázsolhat magának uzsonnára zsíroskenyeret, következésképpen: dolgoznia kell. Furinka nem fél a munkától, bármit elvállal: takarít, levelet kézbesít, fest és mázol. Azaz takarítana, levelet kézbesítene, festene és mázolna, ha hűséges seprűje hűségével meg nem nehezítené Furinka életét... A IV. Országos Gyermekszínházi Szemle fődíjas előadása! Tintaló Társulás, Kecskemét és PACSIRTA Kosztolányi Dezső levelei, prózái és Pacsirta című regénye alapján 2008. március 29. szombat 17.00 Nagyszínpad Közreműködik: Rabolszki Csaba (zongora) Kovács Zoltán (gitár) A monodráma alapötletét a Pacsirta című regény adta. Két nő története. Kosztolányi Dezső vénlányként megöregedő húgáról, Mariskáról mintázta „főhősét", Pacsirtát. Orosz Olga - aki a regény keret- történetében szerepel - az a nőtípus, akinek a vidámsága még a bánatánál is szomorúbb. Két hervadó ember, akik kezdik megszokni a magányt, lelkileg torzulnak, csúnyulnak. Önmagukba zárkóznak. Őket a bánat jegyezte el, és a bánat járt rosszul. Taborosi Margareta „Én nem szeretnék egyedül lenni, amikor meghalok. Egyedül élni rossz, de egyedül lenni, akkor, a halál órájában, az még rosszabb. Habár egy emberélet utolsó mozzanataiban mindig van valami ünnepi, valami végzetesen megrázó. Biztos lesz nekem is." (részlet a monodrámából) Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, Szerbia KÁLÓ FLÓRIÁN - ALDOBOLYI NAGY GYÖRGY 2008. március 29. szombat 19.00 Stúdiószínpad Rendezte: BLASKÓ BALÁZS Koreográfiái tanácsadó: Gyuricza Lilian Látvány: Fekete Györgyi 1972. karácsonyán a ragyogó, körülrajongott színésznő, Dómján Edit úgy érezte, nagyon egyedül maradt. Megállítva a pillanatot az öregedés útján, 40 évesen kilépett az életből. Hajdani férje, Káló Flórián, a kitűnő színész - író egész életén át magában hordozott, örökké parázsló első szerelmével végtelenül egyedül maradt. Megírta ezt a vallomást - melyhez Aldobolyi Nagy György komponált kifejező, emlékezetes dalokat. Zsuzsa, a monodráma hősnője, tragikus sorsú pályatársnője, Dómján Edit életéről írt zenés színpadi mű címszerepére készül. Még Karácsony napján is próbál, majd hazasiet, remélve, hogy válságba jutott magánélete ezen az estén végre rendeződhet... Blaskó Balázs Gárdonyi Géza Színház, Eger NORMAN ALLEN 2008. március 29. szombat NIZSINSZKIJ UTOLSÓ TÁNCA 2100 Na9yszínpad Rendező: RADÓ GYULA Mozgás: Király Attila Magyar változat: Zalán Magda Jelmez: Zoób Kati Művészeti tanácsadó: Seregi László Látvány: Sibalin György A színésznek, aki Vaclav Nizsinszkijt, a XX. század legnagyobb férfi táncosát alakítja, a történet során további hat alak bőrébe kell bújnia - átöltözés, színváltozás, vagy segítő kellékek nélkül. A játék végén a néző mégis úgy érzi, látta azt a bizonyos fényes estélyt Szentpéterváron, ahol először szólítja meg a szinte még kamasz táncost egy arisztokrata; vagy azt a sötét párizsi sikátort, ahol egy kis utcalány elképedve dicséri meg lábizmait. És mindenekelőtt azt a svájci elmegyógyintézet, ahová az első világháború után, pályája csúcsán - az alig harminc éves Nizsinszkijt beszállították, hogy az elkövetkező harminc évben, haláláig újra és újra visszakerüljön oda. Spinoza Ház, Budapest TURKA A TÁNCOLÓ KECSKE 2008. március 30. vasárnap AVAGY ZSUZSI NÉNI KECSKÉJE Stúdiószínpad dramatikus népi játék a sokaság és Zsuzsi néni örömére „Túrós haluskás szép jó napot! Itt van Zsuzsi néni, meg az ő táncos lábú kecskéje! Táncol, számol, még tejet is ad! [...] jaj, hiszen ezt elhagyta a leikecskéje! De életre kel ám!" Eredeti népi játékokból - ezt hozzuk mi - és a sokaság jókedvéből - ezt hozzátok ti - kerekedik ki a mulatság. A „kecskealakoskodás" ősi hagyományokra épül, amit mindig az adott helyzetben sokat rögtönözve adunk elő, megörvendeztetve a játékban aktívan részt vevő kisebb és nagyobb nézőket. A talpalávalót válogatott zenészek húzzák. Levendulaszínház, Cserkút
