Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-03-24 / 13. szám

3 Szatmár, 1909. márczius 24. HETI SZEMLE“ Katholikus népszövetség értésére adja tag­jainak, hogy a tagok leveleiket ne ezirnez- zók az elnökök vagy a vezérigazgató, vagy a főtitkár nevére, hanem az irodára (IV. Feren- cziek-tere 7). Ugyanis sok zavarra, késede­lemre adhat alkalmat, ha a levelek nem igy czimeztetnek. Az egyes tisztviselők huzamo­sabb ideig távol lehetnek, igy az ügyek in­tézése késedelmet szenvedhet, de egyébként is csak szaporítja a munkát, ha a hibás czim- zés miatt nem az irodában történik a kézbe­sítés, sőt nem is oly bizonyos, hogy a czim- zett minden esetre kézhez vette a küldeményt. Katholikus népszövetség márczius 21-én országos agitatiós vasárnapot tartott. A Szövetség központi irodája felszólította azon helyi szervezeteket, melyek ezidén még nem tettek a taglétszámról jelentést, hogy küldjék be mielőbb jelentésüket a központi irodának a tagok létszámáról, valamint a tagsági dijak beküldésével is siessenek. Ugyanis a kor­mányzó tanács határozata szerint a harmadik füzet már csak azoknak küldhető, akik a folyó évre tagsági dijukat befizették. Irodalom. — művészet, színház. „4 szép gárdista.“ A szombaton este bemutatott premiere nem bir semmi szenzá- cziós sikerre], egészen olyan kaliberű, mint a többi közönséges, mindennapi sikert ért operette. Nálunk is színre kerül háromszor, négyszer, azután elteszik pihenni, hogy egy szezonban egyszer kerüljön színre — kiszel- lözés végett. A darab története a megszokott, járt utakon halad, itt-ott látunk egy-egy gyenge alapon nyugvó újdonságot ugyan, de ezek oly gyengék, hogy nem képesek a né­zőt a sablonból kiragadni s érdeklődését, figyelmét lekötni. A zene a megszokott kere­teken belül mozog, meg-meg üti fülünket egy-egy szép, csinos akkord, hogy aztán újból a terjengős muzsika vegye át birodalmát. Az igázgató nem sokat remélt, de nem is remél­hetett a gyenge darabtól, mert immár pén­tekre zónában adatja elő. A bemutatással különben meglehetünk elégedve. A czimsze- repet Boda Ferencz játszotta meglepő preczi- zitással; örömmel konstatáljuk, hogy Boda egy idő óta úgy játékban, mint énekben nagyon megváltozott, még pedig úgy a maga, mint a színházba járó közönség javára. Já­téka ellen eddig sem volt lényeges kifogá­sunk, de énekével nem lehettünk megelégedve, de most már a hangja, éneke egészen beleil­leszkedik a darab menetébe. A bemutatón szépen énekelt, egy-egy helyen egész művé­szettel. Rónainak van a darabban egy igen hálás szerepe, melyet ki is aknáz alaposan; állandó derültségben tartva a hallgatóságot. Bállá Mariska (Diana), Ferencziné Tibor Lóri (Dorottya) szintén hálás szerepekhez jutottak, énekeik, játékuk újbóli bizonyítéka fényes tehetségüknek, melyben annyi sok estén át gyönyörködtünk. A kar a bemutatón szintén kitett magáért. A rendezés ellen sem szólhatunk. „4 gyimesi vadvirágA szombati pre­mieren kívül az egész színházi hét reprisék- ből állott, melyek közül felemlítjük a „Gyimesi vadvirág“-ot. Géczy István pályadijat nyert hires népszínműve most is szép hatást ért el. A délutáni előadások publikuma kellemesen szórakozott a székely földön játszó darab itt-ott nagyon is szentimentális részletein. Géczynek igazi tehetsége vonul végig az egész darabon. Csura harangozó páratlanul álló eredeti alakja, a nemes, magáratartó Balánka Imre kiemelkedő szerepe, a plébános szépen megrajzolt jelenetei erősségei a kiváló jeles színműnek. Bállá Mariska játszotta a czimszerepet (Magdolna), épp oly kedves ele­venséggel kifogyhatatlan humorral, tempera­mentummal, mint bármely operette pajzán czimszerepét. Szépen énekelt most is; külö­nösen a Szécsi Emíliával (Mária) előadott duette tapsviharra ragadta a közönséget. Fo­dor Oszkár játszotta Balánka Imrét a nála megszokott komoly tudással s képzettséggel. Fábián Gyurkát Érezkövi adta, népszínmű énekeivel sok tapsot aratva. Igen jó volt még Somogyi (Marczi), kinek a humoros énekét sokszor kellett megismételnie. Aitner Ilka (özv. Fábiánná), Peterdi (Rab), Sipos a vőfély szerepekben váltak ki s utóbbi a rigmusaival tapsra is ragadta a hálás karzati publikumot. De már Herczeg Vilmos, Csura harangozó személyesitője meg sem közelítette szerepe kiválóságát. Folyton kiabált, mintha az lett volna a fő feladata. Színházi heti műsor. Ma 24-én, szer­dán : Az ember tragédiája, drámai költe­mény. Páratlan. 25-én, csütörtökön délután: Tatárjárás, operette. Zóna. 25- én, csütörtökön este: Czigánybáró, operette. Páros. Mihályi Ernő, az operaház volt tagjának fellépte. 26- án, pénteken: A szép gárdista, ope­rette. Zóna. Páratlan. 27- én, szombaton: Szép Heléna, operette. Páros. Mihályi Ernő, az operaház volt tagjá- pak fellépte. 28- án, vasárnap délután: Sárga csikó, népszínmű. Zóna. 28 án, vasárnap este: Hoffmann meséi, operette. Pá atlan. Mihályi Ernő, az operaház volt tagjának fellépte. (M—n.) HÍREK. Uj miniszteri tanácsos. Ő felsége a király Rónay Antal miniszteri tanácsosi czim- mel felruházott főerdőtanácsost, az ungvári erdőigazgatóság vezetőjét miniszteri tanácsos­nak nevezte ki. Igazgatói kinevezés. A vallás és köz­oktatási miniszter Szaghmeiszter Gyulát a nagy­károlyi állami polgári fiúiskolához helyettes igazgatónak nevezte ki. Hymen. Sajó Dezső vetési körjegyző jegyet váltott Nagykárolyban Kacsó Károly műszaki tanácsos, főmérnök lányával, Mariska kisasszonynyal. Kiküldetés a zárdakert ügyében. A zárdakert átvágásának ügyében a püspök' ur Ö Méltósága Pemp Antal praelátus-kano- nokot, a zárda superiorját küldötte ki, hogy a tárgyalásokat a várossal megkezdje, me­lyeknek folyamán történt megállapodások az egyházmegyei hatóság jóváhagyása után vál­nak érvényesekké. Annyi bizonyos, hogy ezen a város által óhajtott megállapodás csakis teljes rekompenzáczió mellett jöhet létre. A rekompenzácziónak pedig nagyon sok min­denre kell kiterjednie, hogy elfogadható le­gyen. Csak egyre mutatunk reá : a megma­radó mocsaras kertrészt használhatóvá kell tenni, mit a város csatornázásáig aligha lehet megkísérlem. Feltöltötték már több alkalom­mal, sőt magasabbra, mint a kert felszíne, de pár év alatt teljesen elsiilyedt. Ez pedig élet- szükséglet a zárdára az átvágás esetén. Tanári kinevezés. A vallás és közok­tatási miniszter Szász József beregszászi ál­lami főgimn. helyettes tanárt eddigi állomás­helyén, Orbán Gyula budapesti V. kér. állami főreáliskolai helyettes tanárt az ungvári kir. hath, főgimnáziumhoz rendes tanárnak ne­vezte ki. Egyházmegyei hír. Lapunk egyik közelebbi számában hirt adtunk arról, hogy a püspök ur Ü Méltósága Bart Mihály mező­teremi és Patay István kálmándi segédlelké­szeket kölcsönösen áthelyezte. Ezen intézke­désen utóbb változás történt, mert Ő Méltó­sága a híveknek és a plébánosnak alapos okokkal támogatott kérelmére Bart Mihályt meghagyta előbbi állomáshelyén, Patay Ist­vánt pedig Fehérgyarmatra helyezte segédlel­késznek. Kitüntetett tanító. Az Országos Kath. Magyar Iskola Egyesület, az egyházmegyei tanfelügyelő előterjesztésére, Szvitetszky Emil nagybereznai róm. kath. tanítót a magyar nyelv tanításában kifejtett buzgalmáért könyv- jutalomban részesítette. Gyászhir. Részvéttel értesülünk, hogy Szentmihályi Lajos paposi lelkész édes atyja rövid szenvedés után elhalt. A mélyen suly- tott család gyászjelentése a következőképen szól: „Alulírottak mély fájdalomtól megtört szívvel, de az Isten akaratán megnyugodva tudatjuk, hogy a felejthetetlen férj, a legjobb atya, nagyatya és sógor id. Szentmihályi Imre, a felső-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat nyugalmazott tisztviselője folyó évi márczius hó 16-án éjjel fél 12 órakor, életének 74-ik évében, miután a betegek szentségeiben pél­dás buzgósággal részesült, rövid szenvedés után jobblétre szenderiilt. A megboldogult­nak kihűlt teteme folyó hó 19-én délelőtt 10 órakor fog a paposi róm. kath. temetőben nyugalomra tétetni, az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 20-án délelőtt 9 óra­kor fog bemutattatok Az örök világosság fé- nyeskedjék neki! Papos, 1909. évi márczius hó 17-én. Id. Szentmihályi Imrénó szül. Mi- hálkovich Mária, mint neje. Özv. Herberth Alajosné szül. Mihálkovich Erzsébet, mint sógornője. Szentmihályi Matild és férje Cza- páry Bertalan, Ifj. Szentmihályi Imre és neje Daubner Jolánka, Szentmihályi Lajos, Szent­mihályi László, Szentmihályi Mariska, Szent­mihályi Ilonka, mint gyermekei. Czapáry Margitka és Czapáry Irénke, mint unokái. Nyugalomba vonulás. Leffter István, a szatmári törvényszék érdemes irodaigazga­tója, harminczhat évre terjedő hosszú, buzgó és sikeres szolgálat után nyugalomba vonult, magával vivén elöljárói becsülését s tiszttár­sai szeretetét, valamint a társadalom és tár­sasélet rokonszenvét. A munkácsi megyéből. Oláh Péter alsókalinfalvai lelkész felmentetett a tiszakir- vai javadalom elfoglalásától, Véghső Mihály érpataki helyettes lelkész ugyanoda parochus­CSAPD LAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). /\ KISÍR ANGII PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák Miöunnmiu run papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr­Cziraádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. /\ Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és tinóm kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. s z a bó- mester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom