Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-10-27 / 44. szám
9 HETI SZEMLE Szatmár, 1909. október 27. ledett az elvei megvalósításáért kezdett nem szellemi harczba is. Különben, hogy nem tudott visszahúzódni a forradalom zivatarai közül, az az ő kalandor természete mellett egészen természetes. Annak az embernek, aki hányt-vetett életében mindig a törvények és a rend lábbaltiprásával ment előre, aki czéda. személyekért elhagyta családját és szeretői pénzével kezdte meg a lázitás szervezését, a ki milliomos létére nyomorban engedte tengődni leányát s aki utolsó órájában elzavarta maga mellől a papot, annak a nyughatatlan vérű embernek, annak a született forradalmárnak nem lehetett páholyból nézni a maga katonáinak verekedését. A lázadás azonban nem sikerült. Hiába kürtölte tele a világot a zsidó és szabadkőműves sajtó a spanyol trón összeomlásának hírével, a spanyol kormány és nemzet megemberelte magát, leverte a forradalmat, most pedig végez a lázadókkal. Öngyilkos politikát követne, ha azok közül csak egyetlen egynek is megkegyelmezne, akik bizonyára nem kegyelmeztek volna sem a királyságnak sem a királynak s az életre való képtelenségét s az önfentartás ösztönének hiányát bizonyítaná, ha kieresztené kezeiből azokat, akik csak uj alkalmat várnak, hogy élőiről kezdhessék, a mi most nem sikerült. Spanyolország belső békéjét, a létezésének alapját képező nagy eszméket, alattvalói és királya életét védelmezi Ferrer és czinkostársai kivégzésével. A forradalom borzasztó pusztításait nem teszi jóvá ezeknek kiomló vére, de legalább gondolkodóba ejti azokat, akik ezután is a Ferrer taposta gonosz utón akarnának mielőbb eljutni Spanyolország s általában a keresztény államrend sírjához. Lázadókat, gonosztevőket, gyilkosokat s gyilkosságra felbujtókat minduntalan kivégeznek a világ különböző államaiban és hogy minden kivégzés nyomában nem támad olyan zaj, amilyet most Ferrerért ütnek, ennek Ferrer szabadkőmives volta az oka. Ferrer életével valósította meg azokat az elveket, melyeket a legtöbb szabadkőműves csak páholya sötétjében mer hangoztatni, cselekedeteiben valamennyi testvérnek életelvei, prog- rammja öltöttek testet. Az ő parancsára templomokat rabló s apáczákat gyilkoló részeg banditák a világ valamennyi szabadkőműves testvérének utópisztikus álmát valósították volna meg. Valamennyiöknek törekvésein, valamennyiknek világnézetén rést ütöttek azok a golyók, melyek Ferrer testét leikétől megszabadították. Ez a kapcsolat az oka annak, hogy a magyar közönség legtöbb hírlapjából egy igaz véleményt sem olvashat a Ferrer ügyről. Ez az oka annak, hogy a spanyol forradalmárnak, a gyilkosok és rablók vezérének védelmére Budapesten kiállanak a szabadkőműves páholyok s méltóságos vezetőik s együtt üvöltenek a máskor lenézett szocziáldemokrata csőcselék demagóg heczeze- lőivei. Ferrer kivégzése erélyes és azt hisz- szük eredményes lépés volt a fölforgató szo- cziáldemokrácziával s a háttérből dirigáló szabadkőművességgel szemben s az egész világ felforgatói most azért röffennek össze és a spanyol kormányt s az egész világ keresztény társadalmát azért próbálják terrorizálni, hogy elvegyék a kedvét a további erélyes védekezéstől. Reánk, magyarokra nézve különösen azért tanulságos ez a Ferrer-ügy, mert ismét igazi valóságában mutatja be sajtónkat. Válságos helyzetekben tűnik ki az emberek igazi jelleme s az intézmények valódi természete. Most, amikor az istentelenség s hazafiatlan- ság védelmezése szabadkőműves érdek, egyszerre egy táborban és talpon vannak még azok is, akik máskor istenes szemforgatással vagy hazafias frázisokkal szokták maszlagolni a nemzetet. Aki ma Ferrert védi s a Ferrer- ügy következményeként klerikálizmust s bosz- szut emlege', azt jó lesz erről a tulajdonságáról is megjegyezni s olyan lapot, a mely ebben a szellemben hadakozik, okos keresztény ember a maga, családja, hite és hazája iránt való kötelessége megsértése nélkül egy napig sem tűrhet meg házában. gdA válság; nincs megoldva. Az Ő Felsége előtt tartott minisztertanács nem hozta meg a kívánt megoldást. Meghallgatta a miniszterek javaslatait, de a döntést fentartotta későbbi időre azon kívánságának adván kifejezést, hogy a pártok a különben is súlyos helyzetet ne tegyék szándékosan még súlyosabbá. A pártvezérek most tanácskozásokat folytatnak saját pártjukkal, s a megállapodást később fogják a király elé terjeszteni. Mintán a király kijelentette, hogy az alkotmányosság útjáról letérni nem akar, csak két megoldás lehetséges: vagy a többségből nevez ki kormányt, vagy kisebbségi kormányt alakit, de ebben az esetben a képviselőválasztásokat is el kell rendelnie. Erősebben tartja magát az a vélemény, hogy, ez utóbbi fog bekövetkezni. Miniszterelnöknek ez idő szerint gróf Andrássy Gyulát emlegetik. A keresztényszoczialisták szervezkedése. Vasárnap este a keresztény szoczi- alisták a Józsefváros egyik vendéglőjében népes értekezletet tartottak, amelyben dr. Giess- wein Sándor országgyűlési képviselő beszédének hatása alatt kimondották a VTII-ik kerületi keresztényszoczialista pártszervezet megalakulását. Az uj szervezet elnöke Apsay János lett. Vasárnap délután Kőbányán volt látogatott gyűlés, amelyen Koller József elnökölt, Pándy József, Pösz József és Janik Jádezgeti a sírokat! Mennyi égő gyertyát helyez azokra a nyugvó helyekre. De nem látta senki sem imádkozni. Vagy talán nem akarták látni. Ki kérdezi azt: imádkoztál-e? Senki, de senki sem! Még a fiú sem kérdezte önmagától. Talán a nagy világ zajában el is feledte az imádságot, melyre pedig jó anyja olyan nagyon megtanította. De ő minden halottak estéjén csak ment, ment, ha gyalog, ha zord időben, csak ment. Megtakarított pénzéből vitte a koszorút, gyertyákat, szedte a virágokat! Van-e ennél jobb, hálásabb fiú a világon ? * * * Halottak estéje közledett. Útra kelt tehát a fiú, mint máskor, annyi éveken át. Az idő zord volt, mintha csak a tél most tette volna a föld határára lábát. Szél sivitott véges-végig a természeten. Még a koszorút sem tudta megvenni, mint máskor; gondolta, majd ott inkább alkalmatosabb lesz. Ment, ment végig a hosszú országúton, daczolva a kegyetlen széllel. Útja közepén nagyon megfázott. Osszerázkódott, mintha a szél egész testét követelné. A távolban egy házat pillantott meg. Siettette lépteit, mert azt hitte, hogy ott melegre talál. Kissé meg is akart pihenni. Előtte állott a rozzant kis ház. Valamikor, a jobb időkben kerülőház lehetett. Most teljesen el volt hagyatva. Ajtaja bedőlt, csak úgy oda van támasztva. De azért csak benyitott. Szivetrázó kép tárult szemei elé. Egy gyenge gyermek vívódott a halállal. Anyja kétségbeesve térdelt a haldokló gyermek mellett. Kiaszott emlőjét nyújtja a gyermek szájához, az mohón kapja, de csakhamar visszahull az emlőről. A fiú szeme könybe borult. Oda hajlik a beteg gyermekhez és látja, hogy az szegényke az éhséggel küzd. — Asszonyom, — mondotta, — hiszen ez a gyermek éhen hal. — Három napja, hogy nem ettem, nem tudom tovább táplálni. A fiú azonnal vándortarisznyájába nvul. Előveszi azt a kis erősítő italt, ami még az üvegben volt, aztán odanyujtja az asszonynak. Ennivalója is volt, megkisérlé a gyermeket is etetni. Lassan-lassan éledezni kezdenek mind- ketien. Aztán ember után nézett, hogy segítséget hozhasson. Találkozott egy jószivü föld- mivessel, akinek igy szólott: — Jó ember/ Nézze, itt van minden pénzem. Fogadjon szekeret és vigye a legkö- lebbi községbe e szerencsétleneket. Nekem még utam van, estére a városba kell érnem. És odaadta minden krajczárját. * * * * A nap meg leszállóit. A fiú sietett . . . Hiszen neki estére ott kell lennie. Még minden esztendőben ott volt, hát most hogyan maradna el? De szive nehéz volt . . . Nincs semmije... Se koszorúja, sem gyertyája, még egy szál virágja sincs. Egy-egy pillanatban mintha elkapta volna rósz szelleme. Miért is fosztotta meg magát utolsó k rajczárj ától ? . . . Mig igy gondolkozik, pompásan kivilágított temető előtt találja magát. Mily tündé- ries fény ... A halottak országa tüztenger- ben úszik. Az emberek nagy tömegekben sietnek a temető felé. Az áradat őt is besodorja. Megállóit . . . Szive egyszerre nagyot dobbant. Minden síron virág, minden fej fán koszorú ... csak ő nemjadhat kedves halottainak semmit... Aki igazán finom, kényel- mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, az forduljon bizalommal YujaJánosü» Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt czipö-raktárában csakis valódi finom borból a már is világhírű hazai gyárakban készült czipö- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olosóbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű czipök és csizmák is készülnek.
