Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-08 / 2. szám

Szatmár, 1908. január 8. plébániai, iskolai és egyébb egyházi javakra nézve is ezentúl kevesebb kiadást jelentene az egységes biztosítás, amiről adatszerűén is meggyőződtünk. Ezekből az adatokból nyilvánvalóan ki­tűnik, hogy a biztositó intézetek az Iskola­egyesület szervezetében létező egyházmegyei köröket és plébániai csoportokat oly szerve­zetnek ismerték fel, amely szervezet a bizto- sitásoknál alkalmazott ügynöki teendőket kellőleg megoldani tudja s igy ezt az eszmét, amely már különféle formában felvettetett, Egyesületünkkel éppen ezen szervezetnél fogva könnyen megvalósíthatónak s igy az eszmét a kivitelre teljesen idő és alkalom- szerűnek ítélték meg, amiből sem a biztositó felekre, sem a biztositó intézetre semminemű nehézség elő nem fordulhat. Haszna a bizto­sitó feleknek az olcsóbb biztosítási feltételek és az a tudat, hogy a kath. népoktatási in­tézetek szükségletének fedezésére 200—250 ezer korona évi oly jövedelem gyűl össze, amelyet eddig nem az Egyház élvezett. Az az őszinte lelkesedés, amelylyel az Iskola­egyesület magasztos céljait szolgálni az ügy­vezető igazgatóság vállalkozott, arra indítja, hogy mély hódolattal esedezik Főmagasságod kegyes színe előtt, méltóztassék bölcs belá­tása szerint a nagymélt. püspöki kar tanács- kozmánya elé vezérelni ezen ügyünket, ha­tározná el a nagyméltóságu püspöki kar, hogy az eszmét elvben elfogadja és magas szavával utasítja az Országos Katholikus Is­kolaegyesületet, hogy azt megvalósítsa. Hó­doló tisztelettel megújítva legalázatosabb ké­résünket stb. Ügy értesülünk, hogy a nagymélt. püs­pöki kar f. hó 19-én tartott tanácskozásán már foglalkozott is az ügygyei; ez a körül­mény csak arra buzdíthatja az Iskolaegye­sület ügyvezető igazgatóságát, élén Giess- wein Sándor apát-elnökkel, hogy a részlete­sebb adatok egybegyűjtésével teljes képét tárja fel az eszme megvalósítására vezető módozatoknak. Ily módon tényleg elérhetjük azt a kedvező helyzetet, hogy már a közel jövőben tekintélyes összeg áll a kath. nép­oktatási intézetek fejlesztésére és fenntartá­sára az érdekelt tényezők minden újabb megterheltetése nélkül, s az az összeg, amely eddig mint a talajvíz észrevétlenül szétfolyt, ezentúl egy patakba terelődve hatásosan szolgálja majd a kath. iskolák védelmét. Adja Isten ! Ä Széchenyi Társulat. Az 1880-iki népszámlálás alapján feldol­gozott statisztikai adatok megdöbbentő képét mutatták hazánk közművelődési állapotainak : a magyarság térvesztésének. Szatmárvármegye társadalma, történelmi hazafiságához híven, most is, a feltárt hely­zeten segítendő, a panaszkodás teréről a tettek mezejére lépett. tíerenezei Kováig Lajos, Csomay Imre, Tabajdy Lajos, Yozáry Gyula, Böszörményi Károly, Domahidy Ferencz, Ujfalussy Sándor, gróf Teleky Sándor, Dr. Schlauch Lőrincz, Isaák Dezső, Jandrisits János, Jákó Mihály, törökfalvi Pap Zsigmond. gróf Dégenfeld Jó­zsef, Lehótzky János, Sarmaságh Géza, Szeőke Bálint, Rácz István s több jeles hazafinak együttes elhatározása alapította meg e czélból az első magyar kultur-egyesületet, mely 1882. deczember 28-án „Szatmármegyei Széchenyi- Társulat“ név alatt életbe is lépett. Hazánk dísze, Dr. Schlauch Lőrincz egy­kori biboros-püspök, már az első alakuló gyű­lésen félre nem érthető világos magyarázatát adta a Széchenyi-Társulat czéljának eme ki­jelentésével : „Nincs jegesedési pontunk e hazán kívül. Felvirulásunkra többet mondok: fennállásunkra minden egyes karra, minden egyes szellemi erőre szükségünk van. Egyet nélkülözni szerencsétlenség, egyet is ellökni bűn volna.“ A Társulat czéljául a) a magyar állam eszméjének általános elismerést és érvényt szerezni és az ehhez való ragaszkodást erő­síteni, b) a magyar érzelem gyarapítása és szilárdítása mellett a magyar nyelv ismeretét az idegen ajkú lakosok között terjeszteni tűzte ki. A czél tehát ki volt tűzve, az alakulás végrehajtva, de mint mindenhez, úgy ehhez is pénz és pénz kellett. Domahidy Ferencz, Böszörményi Károly, berenczei Kováts Lajos, Finánczy Gyula, Szeőke Bálint és Bélteky Albert együttes buz­galmának sikerült rövid időn belül 18 alapitó tagot 2440 írttal, 7 pártoló tagot 70 írttal, 260 rendes tagot 445 írttal összetoborzani, akiknek tagsági dijai összesen 2955 forintot képviseltek. Szatmár vármegye közönsége pe­dig áldozatkészen óvenkiut 200 frtot ajánlott fel a Társulat czéljaira. Az alap tehát meg volt. A kitűzött czél elérését a Társulat a következőkkel iparkodott elérni: 1. A tanítók képzettségének előmozdí­tásával, valamint az olvasni tudó nép szellemi táplálása végett hazafias irányú könyvek ki­osztásával. 2. A tanítók buzgalmának felkeltése és fokozása végett jutalmak kitűzésével. 3. Szegény iskolák tanszerekkel való ellátásával. 4. Szegény gyermekek részint felruhá­zásával, részint tankönyvekkel való ellátásával. 5. Óvodák és menhelyek szervezésével az ifjú nemzedék megvédése és az iskolára való előkészítésével. 6. A magyar nyelvet nem ismerő, irni- olvasni nem tudó felnőttek részére esteli tan­folyamok szervezésével. A nép szellemi állapotának tüzetesebb kutatása felderité, hogy nálunk a népnevelés elhanyagoltsága mellett még sokkal magasabb állami érdekek forognak koczkán s a társa-, dalmi működés ily törekvések ellenében ma­gára hagyatva sek részben tehetetlen, ha magasabb hatóságok nem támogatják műkö­désében, ha anyagi erő fogyatékosságával czélt nem érhet. Ily helyzetben lépett fel Károlyi István gróf a nemes ügynek lelkes apostola. Ivimondá a jelszót, hogy a hazafias közművelődésnek előmozdítására minden ember kivétel nélkül köteles vagyoni helyzetéhez mért arányban áldozni, kimondd a 1%-os önkéntes pótadó eszméjét, melyet az 1885. évi október hó 8-iki ^ ____ „HETI SZEMLE“ vá rmegyei közgyűlésen tartott nagyszabású beszédének hatása alatt a vármegye közön­sége egyhangú lelkesedéssel szavazott meg. A társulat most már biztos jövőnek néz­hetett elébe. Akkori vezetői helyes érzékkel a kisded­óvás utján iparkodtak a magyar szót, a ma­gyar érzelmet a gyermekek közvetítésével a családba bevinni. Erre fektette működésének fősulyát. Lassú, de czéltudatos munkássággal 109 nyári gyermekmenhelyben készítette elő nemzedé­künk zsenge virágait a magyarság felé való vonzódáshoz, a magyar nyelv elsajátításához'; 24 éven át évi átlagban 7500 gyermeket szá­mítva közel 250000 gyermek részesült a tár­sulat által nyújtotta áldásban. Ez volt a Társulat 25 éves története. A magyar társadalmi és politikai élet­nek a partikularizmus a jellemvonása. A ma­gyar nemzet számra nézve most ugyan na­gyobb, mint valaha volt,'de szaporodása nem áll arányban a többi európai nemzetek meg­növekedésével. Minden más nemzet sovinisztább nálunk, holott nekünk lenne a legnagyobb szükségünk ilyek érzelmekre. A magyar faj szuprematiáját nem külső esemény biztosította, hcnem a magyar faj értelmi, gazdasági ereje és a magyar állam­eszme öröklött jogai. Vármegyénk magyar­ságának földrajzi elhelyezkedése oly szeren­csés, hogy csak a hegyes-völgyes vidékein levő részein kell a nemzetiségekkel megküz- denünk. Az alföldi részen lakó magyarság tömör­sége Szatmár-Németi szab. kir. város kultu­rális fejlettsége adja meg azon szilárd alapot, melylyel e küzdelmet czélirányosan folytat­hatjuk. A társadalmi erők tömörítése, a Schul- verein, Astra stb. nemzetiségi kultur-egyesü- letek intenzív és sovén munkálkodásainak példái, társulatunk jelenlegi elnökének szemé­lyisége fogja a társulat jövő történetét irányí­tani, mely hogy dicsőségteljes legyen, engedje meg a magyarok Istene. Faragó, társ. jegyző. 3 HÍREK. Uj szentszéki tanácsos. Firczák Gyula munkácsi püspök ifj. Komjáti Rabár János magyarkomjáti lelkészt szentszéki tanácsos­nak nevezte ki. Aljegyzői kinevezés. Az igazságügy­miniszter Földes Ervin ilosvai kir. járásbiró- sági joggyakornokot az alsóvereczkei járás­bírósághoz aljegyzőnek nevezte ki. Igazgatói megbízatás. Rihász István rahói áll. elemi iskolai tanító a rahói állami iskolánál az igazgatói teendők vezetésével bízatott meg. Félévi vizsgálatok. A papnevelő in­tézetben a félévi vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: Január 9.-én Agazatos hittanból, lü.-én Egyháztörtónelem- ből, 17*-én Erkölcstanból, 18.-án Szentirási tanulmányokból, 24.-én Neveléstanból, 25.-én Bölcseleti előtanból. Mindennemű üveg-, gorczellán-, lámpa- és tüköráru legjutányosabban beszerezhető az újonnan berendezett ©regiiss és Chrapáry ^ üzletében Szatmár-Németi, Deák-tér 2. szám, (a városház mellett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom