Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-06 / 50. szám
6 mókás darabok kellenek, a nagyobb műélvezetet nyújtó erkölcsi és aesthetikai s szépségekkel telt hatalmas művek iránt igen csekély, vagy semmi érzéke nincsen már. íme a jó Ízlés dekadencziája! — Vissza kellene terelni a régi világba, ahol a mulat- tatóval karöltve járta szép, a művelő és lelkesítő, csakhogy a színigazgatók azt mondják, nem lehet, mert a ház mindig üres marad. És van benne valami. „Az ideges nők“ a divatban levő vígjátékok egyik legsikerültebbje, telve szellemes ötletekkel, ügyes fordulatokkal úgy, hogy ez a darab a maga nemében elsőrendű alkotás. — Radnai Zs. és Rónai H. pompás alakok voltak. Jászait is megtapsolták. Rajz és Tisztái igen jót nyújtottak. Ennek a darabnak jövője van, mert sikerült alkotás. Bizonyára műsoron is marad, megérdemli. Pénteken zónában „Koldus diák“ kissé forszírozva van. Tessék nagyobb időközökben adatni, mert bár határozottan szimpatikus operette, jubileumokra még sem pá- lyázhatik. Szombaton és vasárnap „Kukoricza Jónás“ a „János Vitéz“ paródiája, daljáték tánczokkal 3 felvonásban, 5 képben. Egy fórcelmóny, ügyetlen, rósz tákolmány és szörnyen unalmas, üres valami. Csodálatos, hogy Pesten 50 előadást ért. Az egész daljátéknak csúfolt összefüggéstelenség mulat- tatás helyett, mindvégig boszantja az embert. Sok paródiát láttunk már, de még ilyen hallatlanul képtelent még egyet sem. A meséjéről, belső értékéről, a mi nincs — természetesen beszélni sem lehet. A mi az előadást, illeti, arról már mondhatunk kritikát és pedig azt, hogy jobb ügyhöz méltó igyekezettel iparkodtak megjátszani hálátlan szerepeiket a színészek. Harkányi Gizella szépen énekelt és mint mindég kedves volt és énekével a tapsokra reá szolgált. Tisztain sokat kacagott a közönség. A Szőreghy Jónását jó zsidónak nem mondhatjuk. — Jánosi Vilma, Rajz írónké és Tihanyi táncza coreográfiai remeklés volt. IRODALOM. Megrendelési felhívás a Magyar Vértanuk Könyve czimü diszalbumra. A Magyar Vértanuk Könyve az 1848— 49-ikiJszabadságharc alatt és utána 1850, 51, 52 és 1853-ban történt borzasztó kivégzéseket mind leírja és legnagyobbrészt szemtanuk egykorú rajzai és festményei nyomán készült — az ereklye-muzeumban levő — képekkel illusztrálja. A kivégzéseket, nők és isKolásgyermekeknek az osztrák katonák által történt megkorbácsoltatását stb. 63 egész oldal nagyságú képpel és 12 színes mülappal illusztrálja, ezenkívül 164 arczkó- pet ad az elítéltekről. Ennél kegyeletesebb, meghatóbb és rettenetesebb munka magyar nyelven nem jelent meg. A könyv szerzője dr. Kacziány Géza tanár, ki müvét gróf Kreith Bélának, az erekiye-muzeum alapítójának ajánlja. Nyomtatja Vas József, ki az egész első kiadásnak jövedelmét az 1848—49-i Kossulh- muzeum fentartására ajánlotta fel. A munka tartalma: Száz magyar vértanú. — A legelső áldozatok. — Tízezer ártatlan áldozat. — A pozsonyi Tizenhárom. — Vértanuk Világos előtt. — Vérfürdő Világos után. — Golgotha. — Az élő halottak. — A kötél korban. A könyvben látható nevezetesebb képek: Tizenegy vértanú. — Az aradi Tizenhárom. — Az ereklyemuzeum vértanú-szobája. 3 kép. — Czuczor Gergely budavári börtönében. — Kufstein vara. (Gr. Teleki Blanka albumából.) — A zalathnai magyarok le- gyilkolása. — Vértanúink kéziratai. — Gr. Batthyány Lajos kivégzése. — B. Perónyi Zsigmond felakasztása. — B. Jeszenák János és Csány László kivégeztetése. — A székesfehérváriak kivégzése. — Ormai ezredest a legelső fára akasztják. — Rázga Pál felakasztása. — Hg. Voronyieczky, Giron és Abancourt halála, a kivégzés. — B. Perónyi, Szacsvay és Csernyus kivégzése.— Rulikovszki Kázmór kivégzése. — Kancsur András agyonlövése. — A kufsteini magyar rabnők. (Gr. Teleky Blanka albumából. Teleki Blanka szobája és sétája. — A rabnő otthona és szi :labörtöne. (Gr. Teleki Blanka albumából.) — A fogoly honleány rajzai. (Gr. Teleki Blanka albumából.) — Az arad Tizenhárom az auditor előszobájában. — Damjanicsra kerül a sor az akasztásnál. — Kivégzés után oda bocsátják az aradi népet. — A temetés. Leveszik tábornokainkat a bitófákról a német hóhérok és meztelenre vetkőztetve temetik az akasztófák alá ásott gödrökbe. — A hóhérnak adott bizonyítvány. — Az olmützi magyar foglyok. — Gr. Kreith József levele Kufsteinből. — Theresienstandti képek. — A foglyok feleségeinek látogatása. — Munka és üdülés vasban. — A kaszárnya; a rabnők sétája. — Jubál, Sárközy és Noszlopy kivégzése a pesti fereoczvárosi temető mellett. — A marosvásárhelyi vértanuk kivégzése a város melletti postaróten. Színes mellékletek: Csány László és b. Jeszenák János a bitófán. (Czimkép.) — Az aradi Tizenhárom együtt a bíróság előtt. — Nansbarth Antal és Szik- szay János agyonlövetése. — Maderspaknó megkorbácsolása. — Rázga Pál, mint Krisztus urunk a keresztjét, maga viszi bitófáját a szamár hegyre. — Az aradi kazamaták ban, 4 kép az aradi foglyokkal. — A négy aradi vértanú agyonlövése. — A kilencz aradi vértanú felakasztása. — Vértanú-ereklyék és a hóhér eszközei. — A pozsonyi kis diákok megbotoztalása. — Gasparics Kilit, ferenczrendi szerzetes, vértanú az akasztófán. Dr. Kacziany Géza tiz évi tanulmány és kutatás után irta meg e könyvet. Nem túlozott. Nem volt rá szüksége. A legnagyobb higgadtság és objektivitással irta le az összes vértanuk történetét. Nem magyar az, aki osztrák-párti tud lenni e könyv elolvasása után is. A könyv áradisz- kötósben 6 kor. 80 fill. Az 1848—49-i múzeum javára készültek díszpéldányok is 10 és 20 kor. árban, amelyek igen finom, vastag papírra vannak nyomva és nagyon díszesen — selyem- és bőrkötésben — kiállítva. Megrendelhető a „Heti Szemle“ szerkesztőségétől egyszerű levelezési-lapon is. Gazdátlan nyeremények. A legutóbb kiadott hivatalos kimutatás szerint a Jósziv szorsjegyeknól 16600 db. olyan nyeremény van, a melyért még nem jelenkez- tek, nyilván azért, mivel e sorsjegyek tulajdonossal nem tudják, hogy sorjegyük ki van már huzva. így van ez a többi sorsjegynél is és mivel ezek a nyeremények elévülnek, mondhatni, hogy sok millióra menő vagyon pusztul el azért, mert a sorsjegybirtokosok nem elég gondosak és nem járatnak megbízható sorsolási lapot. Ennél- fegva, a kinek „sorsjegyei“ és egyébb értékpapírjai vannak, arra nézve rendkívül fontos egy megbizhaló sorsolási lapnak a ____H ÉTI SZEMLE (49. járatása . Ilyenként ajánlható a „Pénzügyi Hírlap“, melynek sorsolási mellóklapját a „Pénzügyi Utmutatató“t a nagymélt. m. kir. belügyminiszter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a nagymólt. m. kir. pénzügyminiszter mint szakértelemmel és pontosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlotta A lap előfizetői a januári számmal ingyen kapják a „Pénzügyi és Tőzsdéi Évkönyvet, a mely sok hasznos tudnivalón kívül tartalmazza a kezdettől fogva az 1905 év végéig kihúzott, de kifizetés végett bemutatni elmulasztott sorsjegyek, kötvények és záloglevelek hiteles kimutatását, úgy, hogy e könyvből bárki azonnal megláthatja, kivan- e sorsjegye huzví, vagy nincs. A „Pénzügyi Hírlap“ előfizetési ára egy évre, a „Pénzügyi Dtmutatóval és a Pézügyi és Tőzsdei Évkönyvvel együtt 5 korona, amely postautalványon küldendő be a kiadóhivatalba, VII. Kerepesi ut 44. szám. „Pázmány-sajtó“ (Püspöki nyomda) Szatmár. szám.) _____________ Ny ilttér.*) Karácsonyi szükségletét mielőtt beszerezné ne mulassza el az újonnan berendezett „Korona bazár“-t Deák-tép^7 sz. megtekinteni, a hol nasty választék van uj különféle törhetetlen gyermek játékokból. Hinta lovak darabja 3 korona. Baba kocsik . „ 1-50 „ !! BABÁK !! 20 fillértől 16 koronáig. Tisztelettel Schön Mór. Iroda-áthelyezés! Ezennel van szerencsém üzletfeleimet és ismerőseimet értesíteni, miszerint közel 30 év óta------- ' V, , Fürdő-utcza 4. szám alatt létezett hirdetési irodámat a ház lebontása folytán f. é. november hó 1-én Budapest, Y., Mérleg-utcza 12. sz, alá helyeztem át. . " Kitűnő tisztelettel Eckstein (Elek) Bernáth hirdetési irodája Budapest, V.. Mérleg ntcza 12. szám ___ Telefon 36—24 — Fia tal ember polgár családnál — lehetőleg közel a Deák-térhez, —kosztot és kvártélyt keres. Cim a kiadóhivatalban.
