Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-06-10 / 24. szám

3 8 Z E M L E (24-ik szám.) illetőleg a közoktatásügyi kormány 4120. sz. rendeletével úgy intézkedett, hogy a törvény­hatósági joggal felruházott városok azt vagy saját közegeikkel vagy a városban működő tanerők által végeztethetik. A város az össze­írást ez évben a tanítók által végezteti s az összeírásért 200 koronát a statisztikai ada­tok összeállításáért külön 80 koronát szava­zott meg a közgyűlés. Kazinczy utcsán egész a Bercsényi-ut- czáig, Árpád-utczán a Széchenyi-utczától Rá- kóczy-utczáig keramit utburkolat-épitést ho­zott javaslatba a városi tanacs. A javaslat ellen és mellett sokan szólaltak fel. A vita vége azonban az lett, hogy a tanács javas­latát elfogadták. A keramit Útburkolatot a magyar kerámiái gyár fogja építeni. A költ­ségekre hat évi egyenlő részletekben a vám­bevételekből 38252 koronát szavaztak meg. A Sár- és Nagymocsár-erdőkben az erdővé- dek részére szükséges uj lakóházak építésére előirányzott költséget megszavazták. Ugyan­csak elfogadták a szatmár—udvari útvonal városunk határán elvonuló részének ki­építésére vonatkozó tanácsi előterjeszt is. Budapest főváros átiratát a külföldön lakó s hazánk jövedelmét élvező birtokosok megadóztatása tárgyában pártolólag tudomá­sul vették. A tisztikarból Fodor Györgynek, Markó Kálmánnak, Békéssy Gézának, Pethö György­nek, Erdélyi Istvánnak, Tankóczy Gyulának és .Haján Károlynak a kért 6 heti szabadság időt megadia a közgyűlés. kilenczedik, megkoronáztatásunknak pedig harmadik évében“ stb. (Több főpap és fő- ur neve.) Ugyanily záradékkal erősiti, illetőleg újítja meg II. Rudolf a fenti kiváltságlevelet, miért is mellőzöm azt. Térjünk át most az István király oklevelének elemzésére, mert történelmi és nyelvtani tekintetből véve köz- érdeküeknek tartom. 1. Ki volt az az István király, ki 1262- ben ezen csereszerződést kötötte Nedével ? Nem más, mint Y. István, IV. Béla elsőszü­lött fia. Ámde V. István 1270—1272-ig ural­kodott. Csakhogy a történelem tanúsága szerint IY. Béla a tatárjárás után el lévén foglalva részint az ország újjá szervezésével, részint a szomszédos bajorok elleni háború­val, Istvánt még életében megkoronáztatta s reábizta Magyarország északkeleti részé­nek kormányzását; ezért „ifjú királyinak neveztetett. Tehát ő volt, aki Nedével szer­ződést kötött. 2. Ki lehetett Nede apja, Munkach ? Valószinüleg a 108 törzs egyikének utóda. készséggel teljesitettók az egyesület tagjai, mert alig egy párt kivéve, a két vármegyé­ből csaknem teljes számban jelentek meg a gyűlésen az egylet tagjai. A Kálvárián Bodnár Gáspár egyes, elnök által olvasott szent mise hallgatása után — mely alatt Meder Mihály orgona kísérete mellett Halász József, Mondik Endre szebb nél-szebb énekeket zengedeztek, — a Cze- czil-egylet dísztermébe vonult a tanítóság, hol az ismerősök, jóbarátok a közös talál­kozásból származó örömérzet hatása alatt szívélyes szavakkal, örvendve üdvözölték egy­mást. Pontban 9 órakor kezdődött a gyűlés, melyet főt. Bodnár Gáspár egyesületi elnök rövid elnöki beszéddel nyitott meg. Beszé­dében kifejezte örömét, melyet érez, hogy a tanítóság ily tekintélyes számmal jelent meg. Érdeklődését mutatta ki a tanítóság ezáltal abban az irányban, hogy szivesen jött tanulni, hogy reá irányítja figyelmét az újabb paedagogiai vívmányokra. Rövid szavakban visszapillantást vetett, vonatko­zást tett ama}körülmónyre, miszerint a vallás­os közokt. m. kir. miniszter sem óhajtja, hogy a tanítói egyesületek minden évben közgyűlést tartsanak, 2—3 évben elégséges­nek tartja, ilyenkor aztán nem sablonos egye­sületi folyó ügyekkel foglalkozzanak, hanem az újabb paedagogiai vívmányok felett esz­mét cserélve, önképzésükön annál nagyobb eredmónynyel munkálkodjanak. A miniszter bocsátott is ki ily szellemű rendeletet, mely­hez mi is alkalmazkodva 1902-ben közgyű­lést nem tartottunk. Ezután Mondik Endre e. titkár olvasta fel titkári jelentését. „Öröm és lelkesedés szállhatta meg kedves kartársaimat — úgy­mond — midőn e közgyűlésre szóló meghí­vót vették kézhez, melyben egyházmegyénk kegyelmes főpásztora, nekünk tanítóknak pá­ratlan jóakarónk, a tanítóképzés nagy mes­terének mintha csak eme szavaival szólana hozzánk : „Valamint senki másnak nem ad­hat olyasmit, mivel maga nem bir, úgy senki sem fejleszthet., nevelhet és képezhet, ki önmaga is a fejlődésnek és képzésnek hiá­nyával. A tanitó azon mértékben és fokban hat másokra nevelőleg és képzőleg, ameny- nyiben magát a nevelésben és képzésben részesíti és csak addig képes valóban ne­velni és képezni, amig saját igazi nevelésén és képzésén munkálkodik.“ A titkári jelentésből kiemelendök : 1) Van az egyesületnek 6 tiszteletbeli, 10 alapitó — 17 pártoló és 127 rendes — összesen 160 tagja. A kegyelet hangján szólott a jelentés dr. Csánk István volt fényi — és Oáspárdy Rudolf volt fehérgyarmati plébánosokról. Az első mint alapitó tag különös érdeklődéssel viseltetett egyesületünk iránt, ebből kifolyó­lag 200 korona alapítványt tett egyesületünk helyett az „Eötvös-alapra. Az utóbbi mint­egy kiválóan munkás esp. tanítói kör veze­tője érdemel emlékezést 2. ) Az egyesület vagyona 1902. óv vé­gén készpénzben s népbanki betétekben 1573 korona 52 fillér. 3. ) Az egyesület könyvtára 240 kötet­ből áll. 4. ) Az elmúlt 2 óv folyamán 8 választ­mányi gyűlés tartatott, melyen az egyesület folyó ügyei lettek tárgyalva. 5. ) A két év alatt segélyben részesültek Duchnovszky Antal volt királyházi tanitó 16 korona, özv. Ludeser Jánosné 30 korona, Szinnyei Gusztáv 40 korona. 6. ) Nagyválasztmány 1901. julius 9-én tartott gyűlésében a következő pályatótelt tűzte ki: I. Minő irányelveket és módszert kell a tanítónak a katekizmus és biblia tanításában követnie, hogy munkája ered­ményes legyen és a hivatásos hitoktatók ta­nításának színvonalán álljon.“ E tételre 2 munka érkezett, melyek közül a biráló-bizottság Ítélete alapján egyik munka sem volt érdemes a pályadijra. II. Tétel : „Az alkotmányos életre ho­gyan készítheti elő az iskola a leendő hon­polgárt.“ Érkezett 3 munka, jutalomra érde­mes volt egy munka, melynek szerzője Biró Dezső vitkai kántor-tanitó. III. Tétel: „A nő szerepe a tanitó csa­ládi életében.“ Beküldetett 2 munka, egyik jutalomra érdemes, szerzője Vagányi Kálmán felsőbányái főtanitó. Az első tételre főt. Zahoránszky István egyházm. könyvelő ur tűzött ki 4 drb. cs. és kir. aranyat, mely adományért a titkár indítványára a közgyűlés mély báláját és köszönetét jegy­zőkönyvében fejezi ki. 7. Az egyesület esperesi tanítói körei közül, mint kiválóan munkás és buzgó kört fölemlíti a titkári jelentés a nagykárolyi és fe­hérgyarmati köröket, a titkárnak indítványára Tanítói gyűlés. A szatmár-ugocsamegyei róm. kath. nép­tanító-egyesület f. hó 3.-án tartá XX. köz­gyűlését Szatmár-Németiben, melyen mintegy 80 tanügybarát s tanitó volt jelen. Tekin­télyes szám, mely amellett bizonyít, hogy egyesületünk tanitó tagjai átérzik az egyesü­lés^ gyülósezés nagy fontosságátéshorderejót, a gyűlésen jelen volt vendégek pedig meg­mutatták, hogy a mai társadalmunk előkelő tagjai elismeréssel vannak a tanítóság mun­kája specialiter a tanítóknak egyesületileg végzett működése iránt. Mint vendégeket szerencsénk volt tisztelhetni: nagyságos és főtisztelendő Hehelein Károly prépost-kano­nokot, nagys. és főt. Szabó István pápai ka­marás, püspöki iroda-igazgatót, Nagy Károly kir. s. tanfelügyelőt, Palády Lajosné áll. isk. tanítónőt, Mihály Ferencz-, Kótai Lajos-, Pa­lády Lajos, Székely József szatmári, Marosán Kornél aranyosmegyesi áll isk. igazgatókat, Ember Sándor szinérváraljai áll. isk. tanítót s több vidéki plébánost. A püspök ur magas óhaját s akaratát Nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy az ő őse kapta Munkácsot az ország felosztásakor s innen vette nevét. De az sem lehetetlen, hogy épen ő tőle kapta nevét Munkács, mint pld. Koplentől Kaplony stb. 3. Kik lehettek azok a „vendégek,“ a kik Kyralhazán laktak valaha? Nem mások, mint a kunok, kik a tatárok elől menekülvén, természetesen a határon kaptak lakhelyet. Azonban később részint megölettek, részint az ország belsejébe a mai Nagykunságba menekültek. 4. Lássuk most az okmányban előfor­duló régi magyar neveket; mert nem érdek­telen, hogy 1262-ben hogyan beszéltek és Írtak a magyarok. „Ystegen“ most Veszte- gőnek neveztetik s mellékfolyója a Batárnak s Gödényháza közelében ömlik ebbe. „Ogo- guer“ Ogogvér, mert a régiek a v helyett u betűt s cs helyet ch-t használtak. „Kus- lemackar“ tehát K . . mocsár, mint a szöveg is igazolja. így lesz szintén „Zarazmachar“- ból Szárazmocsár. De néha th t is cs-nek mondja, mint pld. „Nagymathar“ Nagymo­csár. „Kenduracton“ valószinüleg kenderáz­tató, mert mocsaras viz volt. „Egur“ Éger mocsár, mert sok égerfa nő benne, mai nap is. „Homuspathok“ most Rákospatak, de régi neve valószinüleg Hamispalak volt, minthogy rakonczátlan kis patak. „Kereklap“ Kerekláp Ámde mi lehet a „Ziphygh“ ? A szöveg ér­telme szerint hegyet jelent; tehát hygh —• hegy, hegy. Minthogy pedig némely vidéken a szép helyett szipet mondanak, tehát a Ziphygh nem más, mint Széphegy. „Thornia“ Tárná. „Hely“ helység. „Longh“ erdő, mely még 30 év előtt részben létezett, de most már kivágták. Mindezen magyarázatokat megerősítik az Ugocsát jól ismerő birtokosok, kiktől ezen nevek jelentősége iránt tudakozódtam. Vajha a vidéki nemes urak, kik régi okmányok birtokában vannak, ezeket ne- engednók a moly és penész által elpusztit- tatni, vagy megrongáltatni, hanem nyilvá­nosságra hoznák, mert sok rejtett kincset tartalmazhatnak. A jelen czikkely közlője is szivesen vállalkozik azok lefordítására, vagy lemásolására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom