Hetikiadás, 1941. január-december

1941-04-16 / 15 [1527]

KG/l&y. Honvéd. - 1941.április 16. Nincs a világnak még qgy katonás ág a.amely GZZGI a névvel dicsokodhotnék. Amióta a honalapító Árpád hajrázó lovasseregei lcoroszkodtek a Kárpátok hágóin és birtolnikbavett ék azt a földet, amelyet iromár ezorn egy -vonót észtenedeje Magyarországnak nőve znok,azóta a magyar hadsorog támadó hadjáratot nem folytatott azzal a céllal,hogy olvogyo más nép földiét. Az Árpádok korában ki -kicsapott u^yan a magyar hadsereg az ország hatarán tul,de mindig csak azért.hogy megakadályozza az ellenség beözönlcset. Ezok a megelőző háborúk hárították ol az országról és népéről a nagyobb veszedelmeket. Nagy Lajos királ Európa vezető nagyhatalmává tetto Magyarországot ,dc az egyes orszagok koronái ugy szálltak a fejére.hogy hadvozéri képessege ós kormányzó langoszo réven vélték azok a népek olérni saját sorsuk jobbrafordulását. Még a nagy Hunyady Mátyás világratörő torveiben is a védekezés volt az alapgondolatomért az Alduna vidékéről a török részéről f onyogotő voszedolmot ugy akarta csökkenteni, sőt megszűntöt ni, hogy észak fele torjeszti ki .Királyi hatalmát. A mosszo napkeleti pusztákról idevetődött és itt állandó tanyát vert magyarság örökös önvédelmi harcában fejlődtek ki azok a tulajdonságok, amelyek alkalmassá tették és teszik most is különbözonyclvü népekből álló birodalom fenntartására. A honvéd csak kiteljesülése annak a fogalomnak,amoly még az. Ural vidékéről.a Don montérői és a Kárpátok keleti lankám kialakult és széttörhetotlcn egységbe kovácsolod^tt nemzőtnok olongodhetctlen velejárója. Ha végignézzük a'tatár és török elleni haícol:at,ha vizsgáljuk a magyar szabadságért kiontott rengeteg magyar vért,mindig azt Látjuk,hogy a maoyar vitéz,ha támadott isjvédto a hazái. Sokszor fordult ugy a sorunk, hogy idogon t-rdok kénysz őrit ott a harcra.do özekben a nehéz Órákban is büszkén" elmondhat jak.hogy bocsülottol mogálltuk a helyünket. Francia tudós állapította nog rólunk,hogy a magyar barátot és zászlót cserbon soha nem hagyott. Ady jndro, a magyar sors egyik legkeserűbb szavú, lánglolkü költőjo irtö,hogy olyan a magyar,mint amilyennek az ős napkolot álmodta a férfit. Tüzes, soha nem nyugvó, az olcsót tot, gyámolt alant és gyengét védelmező és ha valamiről meggyőződött,akkor elvérzik ogy gondolaton is. Mennyi re igaza volt! A nagy világháborúban - most mar a múltba visGzatonkintvG világosan láthatjuk - a magyar katona igazán csak" virtusból és bocs ülőt bői vorokodett. Hiszen nem kellett nokünk se ha a másé, nem irigyeltünk mi som tormőföldot ,scm f olyóvizot ,som podig kincseket rejtő bércokot más nemzőt őLmeg volt mindenünk olyan mércékben, hogy még vad idogonnek is juttattunk bolőlo telt marékkal, igy tehát nem nyerhet tünk volna még"akkor som, ha a világháború m'rlogo a volt központi hatalmak - Németország ,Ausztria.Magyarország,Bulgária és Törökorsz^ - javára biliont volna is. Mégis kitartottunk - Ady szerint - elvéreztünk egy gondolaton. Más,közönségesebb nemzőt, már szétmállott volna,talán hírmondója ha marad Trianon után,de mi kivészcltük ezt is. Emlékezünk rí : Trianon logkétségbocjtőbb napjaiban Horthy Miklós kormányzó azt mondta:"Türelem az idő nekünk dolgozik". Hát mi tűrtünk. Összeszorított foggal, mag-magbicsakló térddel.do álltuk a sers csapásait. Közben a nagyhatalmi ^ őrület az ogokig csapott körülöttünk,a gyengébb szívűek már-már meginogtak és mi néhányan mar az unalomig hangoztattuk,sz óval és írással belemartuk minden magyarul beszélő lclkébo,hogy lesz még magyar feltámadás. m . így értük meg 1941. nagypéntekjét, a mikor a Trianonban ránk szabadit ott utolsó ország mesterséges hatarát is át'.örto a honvéd sereg. Non tudtunk annyira olosni,ncn tudtak bennünket annyira kifosztani,hogy kitépjék belőlünk a vitézi szellőmet és oz a csodálatos crŐ képesít bennünket immár negyedik éve a megállás nélküli országgyarapitásra,a honved novo,szellc^ no.és vitézségo.hol vérrel,hol vér nélkül szerzi vissza az osi birodalom darar jait. 1