Hetikiadás, 1941. január-december
1941-02-05 / 5 [1527]
Kezd szemünk előtt szomorú valósággá válni az a sok emlék,amelye részint a két-három nemzedékkel azelőtti idólcből bagvomanyként hal r lo'. -unk.vagy pedig messze idegen országokban jart eaorck uGlearasaaból tiidúnkTEz az áldott magyar föH,amely mindig hüsogeson ^s uobbszöröson visszaad ja* a reá fordított szeretetet us bo lehullatott verő jtékot,most olyan félelmetes erővel bosszulja meg az időjárás rondollenessűgGit,hogy szinte tehetetlenül al-.unk vale„szemben,p.eaig amit a kifinomult emberi'tudás géppel és mesterséges erővel kifejoeni aid, . azt mind csatasorba áll'.-.juk,hogy megállíthassuk a víz romtolő.jwnMHusz és néhány esztendeig szinte az unalomig hangoztattuk,iparkod tuk belemarni nemcsak a magyar , hanem a világ olvasóközönségének lelkébe is azt az igazságot,hogyIkgyarország - Szent István ezeréves birodalma - nemcsak gazdasáa.hanem földrajzi tökéletes egység is,amely bői nem lehet egyes részeket büntetlenül kiszakítani anélkül»n gya másik meg ne szenvedné. A folyók az óriás hegyekből az Alföld félő hompölvögnek és az egész talaj berendezésünk olyan,hogy a legalacsonyabb részen - a Duna-Tisza medencéjében - bonyolódik le a csapadék forgalma. A régi Nagy-Magyar ország jövőbelátó és a korral haladni tudó vezetői a nagy Széchenyi Istvántól kezdve nem egysaar b angozta tták,bogy, szab ár lvozni kell a magyar szent birodalom minden folyóját és csatornázni kel azokat a mélyebben levő helyeket,amelyekről a víz nem tud természetes uton eljutni a nagyobb folyókba. A volt monarchia sokszor 'ekerv nyes' és éselszövényekkel behálózott politikája nem engedte meg a szépen kidolgozott tervek végrehajtását, amiből nem is szárn&zott volna n v . gyobb vészedé lem, ha Trianonban nem darabolják el az országot és az időjárás nem változik annyira szeszélyessé ^mint volt most egy esztendeje. [Ameddig ugyanis a Kárpátok aljdn a magyar vezérlőgondolat ural'' kodo • • , vízrajzi vonatkozásban is mindig meg tudtuk tenni azokat az intézkedéseket, amely ek egységesen,az egész ország szempontjaira szabottan voltak a legcélszerűbbek .de mióta ez az egység megszűnt,azóta a nég? öt felé szakadt,intézksdesek es ugyanennyi célt szolgáló egyéni érdekek megbolygatták azt a vízrendszert is,amelynek átkát a legmélyebben fekvő Duna^Iisza köze'derék,szorgalmas népe sinyli meg. Talán meg ezt is ki tudnánk heverni.ha az előbb emli .ett szeszélyes időjeírás nem tenne annyira próbára a földet. Emlék'zünk még rá válaHbnr.yien^hogy most ?gy éve az az óriási mennyiségű hó és eső,ami rázúdult hazánkra,nem tudott lefolyni,hanem megmaradt a földeken. A talaj beszívta ugyan ezt a neavess éget ,de .a különlegesen nyirko s, esős , kevésbé szeles és hűvös, nyar nem szírit ott a ki olyan fokban, ahogyan szokta,igy azután a talajvíz - hivatalos megállapítás szerint - másfél méterrel ia-asabbra'emelksdett a rendesnél. Ezen a télen alig hullott még valamirevaló hó,a ^von telített föld azonban a hirtelen olvadás következtében keletkezett nedvességet sem tudja be szívni, a minek következik ében a vert falu es vályogból készült házak százai omlanak össze és egész falvakat vesz körül ugy az alattomos talajvíz,hogy csak csónakon lehet nagr kiírnál megkozeieiteni. i A magyar koimány felelőssége tudatában minden emberileg lehetőt elkövet,hogy gyorsan es alaposan segítsen ezen a bajon. Közmunkával es a m.kir. honvédség legénys -gének bevonásával önfeláldozó,soha nem csüggedő munkával menti ami meg lenthető, azonkívül elkészíttette már azokat a terveket,amelyek öt-hat millió pengős költséggel végletesen tisztázzak a nelyzetet. A világszerte megbecsült magyar mérnök es a legelső helyen álló magyar kubikus csodát fog csinálni ezen a sokat szenvedett magyar földön,ilyen vonatkozásban tehát nem lesz okunk agsocalomra.csak attól kell tar tanunk, hogy a megcsúfolt földrajzi egysége ; helyreállítása nélkül lehet W#?.f£'»s a mwiVar.ít nr
