Hetikiadás, 1940. január-december
1940-09-18 / 38 [1526]
Maevar lovagiasság . 1940. szept. 18, A Túljutottunk az erdélyi területek visszatér estiek örömünnepe in, mos t már a munka hétköznapjait éljük.Még visszhangzik az ország azoktól a megnyilatkozásoktól,amelyek az ünnepi pillanatokban a munka napjaira tartalmaztak iránymutatást. A visszatéréssel kapcsolatosan nemzetiségeink gyarapodtak és ez a kérdés jelentőségében növekedvén,előtérbe került. Az ors zággyara-oitó kormányzóéit a felszabadult területeken lelkesedés se 1 ünn epeitek, s zózat ában utalt arra,hogy amig a magyar örökös harcokban vérzett, pusztult közben beszivárogtak idegen elemek,ho.í mert ellenség elől kellett menekülniük.hol mert itt reméltek boldogulást.Őseink nemcsak befogadták őket,hanem minden szabadé ságjogot megadtak nekik.Elnyomatásról ebben a hazában nem panaszkodhatott joggal senki, még is ez szolgáltatott hazug ürügyet arra, hogy meg csonkit sák hazánkat. A szomorú emlékekre fátyolt boritunk. Ezután arról "szólt, hogy a munkából vegyék ki részüket a nem magyar anyanyelvűek is,mert aki kifogásra nem ad okot,az boldogulhat nálunk is. Velük szemben a megbékélés szelleme és a jó bánásáód fog érvényes ülni,mert ugyanezt a sorsot varjuk a^batárokon tul maradt testvérek részére is.Valljuk uryán.hogy erős megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve,de hisszük ; bogy kálváriájuk haladéktalanul végetér. Hisszük, mert enélkül a magyar-román viszony jobbra fordulás a lehetetlen volna,de hisszük ezt a Magyarországon élő románság érdekében is. A kormányzói szózat "mély hatása az erdélyi románokra sem maradhatott el. A miniszterelnök ugy beszelt róluk,hogy ez a nép jó,öregje visszavárt, fiatalabb ja meg fogja tanulni,hogy a magyar haza a legigazabb, a legjobb anya. Némelyek vétkeztek ellene, e vétkeket megbocsát juk és jó,de szigorú szülők is leszünk. Ugyanerről a k'rdésről más helyen azt mondta a kormányelnök,hogy a magyar kormány az idegen nemzetiségűekkel igazságos,méltányos*emberi es nemzetiségi politikát akar követni .olyan politikát >amely európai,azaz felvilágosult és modern és magyar,azaz méltányos és igazságos is egyszerre. A legszélesebb körben biztosítjuk számukra a jogi és politikai egyenlőséget, nyelvük szabad használatát a magánéletben.iskoláikban ,s kulturális intézményeid* ben. Magyarország ezekért a szabadságokért természetesen jogsai és faltétlenül megköveteli a nemzetiségeknek a magyar államhoz való igaz hűségét s jóakaratú közreműködését. A magyar lovagiasság ós békeakarat szép példája ez a magatartás, amelynek értéket növeli,hogy az állásfoglalás két évtizedes erdélyi magyar" üldözés után történt és akkor,amikor a fel nem szabadult területekről a románok által kiüldö öttt 25.000 magyar menekült gyűlt össze Kolozsvárott és a román uralom alatt maradt maeyarság is üldözésről panaszkodik. Ha viszonosság nem érvényesülne,revizió ala kellene venni a magyar álláspontot.Reméliük,ho y erre nem kerül sor. A román miniszterelnök legutóbbi intézkedése talán végre rendet teremt. Ugyancsak a nemzetiségi kérdésről szolt ruszin vonatkozásban Kozma Miklós,Kárpátalja uj kormányzói biztosa. Kijelentette: Kárpátalja sorsa,épp ugy,mint bármely más országrészé, a magyar sors függvénye, el jövendő autonómiája azt a célt szolgálja,hogy a ruténtöboségü országrész minél több együttérzéssel és termékeny harmóniában végezze nemzeti munkáját a magyarsággal együtt. Kárpátalja népének hűségében nem kételkedik,de ha mégis akadnak egyesek,akik a legelemibb állampolgári kötelességekről megfeledkeznek,vele találják magukat sz-Tuben.A közigazgatástól szakszerű,gyors és a. léleknélküli bürokráciától mentes,cselekvésekben megnyilvánuló müköaést kivan s azt,hogy a tisztviselők beszéljék a nép nyelvét. A ruténséf nagy barátjának,Egán Edének jol bevált módszere utján kivan haladni, s Kárpátalja népének érdekében jó munkát akar végezni, j\ fenti ki jelentések,amelyeket tettek és tények támasztanak alá,úgyszintén a né art népcsoport ügyében kötött egyezmény azt bizonyítják,hogy & ixűmzűtiségekkel szemben teljes mértékben érvényesül az ősi magyar lovagiasság szelleme és boldogok lennénk,ha a határokon tul élő magyarság is hasonló elbánásban részesülne.
