Hetikiadás, 1933. január-december
1933-07-03 / 28 [1519]
28.sz. 1933.július 4. # 3.oldal. /3gy honvédbrvos napláji&ól, folyt* ./ 1915 június 14. Bosszantó már ez a helyzet.Tőlünk jobbra ós balra akadálytalanul jutnak előre az ezredek,rcsak nekünk kell szinte lépésről -lépésre Karcolná és minden gránát az ezredparancsnokságot kerülgeti. Hat sebesültünk van, 1915. június ,15. Borzasztó! - telitalálat érte az ezredparancsnok ságot.Meghalt uz ezred segédtiszt ós három telefonis-ta ,megsebesült az ezredes ur is,akinek az volt a szerencsije,hegy kissé távolabb ellenőrizte lovának patkolását • 1915. iunius 16. Az ezredes ur nem akar hazamenni.Fel kötött karral jár - kel... Ebcsont beheged - vetette oda nevetve,ami kor ón is biztattam a haza utazásra. - Gábort is megszidtam. Tel jeson elhanyagol. Nem tudom, hol csavaros: ? ÍJost ebódután azzal a váratlan kérdéssel állt elém; Instállom szépen,hogyan lehet táviratozni "pötyögtetóssel"?- Hlyen "pötyögtetessél"? - mosolyogtam*Hát ugy, hogy a postás az ujja bögvével pötyögteti azt a kis kart az asztalon, azután a gépe j&jong hol hosszabbat,hol rövidebbet.- Az a lorse-táviratozás. Miért kérdezed? - Hát csak ugy eszembe jutott.Itt a faluban is volt posta - toldotta meg. 1915. június 19. Gábort szinte alig látom.űrákig kerestetem, ha akarok tőle valamit.- Igaz,hogy most nyugalmasabb napjaink vannak, igy tejját több időm van magamnál is törődni. Hol tekeregsz örökké?!- reccsente ttom ra,mire ártatlanul azzal faldl|aa ezrednél. - De mi az ördög szüksége van az ezrednek épen rád?- Kindig akad valami.., -Nem tetszik nekem ez a viselkedés. 1915.június 20.Éjjel kettőkor kerestem Gábort, Tűvé tették érte sz egész környéket,nem találták. Biztosan megint az ezrednél ólálkodik. Bosszúsa fordultam a másik oldalomra,ami kor lélekszakadva ront rám János,a lovász. -Instállom alázatosan a főorvos urat,a Gábor..*- ím. vaja a Gáborral?!- ugrottam fel. -iv'eglepte a disznót - találta meg a szót az együgyű ember,de engem annál jobban felizgatott. -Milyen disznót lepett meg? Besz U j te boldogtalan!- ráztam meg a vállát.-Hát azt az ormos tErt, azt az izét,aki nem értett magyarul,- dadogta ügyefogyottan.- Hol van?- kiáltottam vissza ra és rohantam az ezredparancsnokság felé. Könnyen megtaláltam,mert a félhomályban is nagy tömeg nyüzsgött körülötte. G-ábor bent"a korcsma közepén áll f áa magyaráz az ezredes urnák. Udabb ^rácz szomorkodik Összekötözött kézzel, iáat honvéd fogja a vállait.' ..Hagy nehezen kihámozom a beszá.bői,hogy az ón derék G-ábor om miért kerül t engem annyira az utóbbi időben? Állandóan meráczot tartotta szemmel,mert gyanús volt ncki.-JLázatosan jelentem ezredes urnák,már napok óta figyeltem. Nem mozdultam a sarkából. így láttam aat is,hogy ez a bitang éjszakánként fel kel t, gyertya t, v agy lámpást, gyújtott,azután az ablak közelébe telte ós a kezét eléje tartotta, ,mog elvette. Hol hosszabb,hol rövidebb ideig tartotta ott. Jó tiz percig is eltarthatott egy ilyen hadonászasa.ibst azután megcsiptem.Gondoltam,ez nem lehet rendes dolog.A A gazdám is azt mondta,hogy igy luhet táviratozni .-Az ezredes ur megölelte a iiut,en meg azon melegében bocsánatot kértem fcőle,hogy me szidtam és meg is gyanúsítottam.-Jxráczról kisült,hogy orosz kém. Főhadnagy,aki véletlenül' megtalálta ,szegény í/arácz iratait es magához vette,horcy könnyebben dolgoznassek.Kivégzése előtt azt is bevallótta,hogy az ő jeladásaira tudta az orosz tüzérség pontosan az ezredpartnesnoksag helyét.
