Hetikiadás, 1931. január-december
1931-09-22 / 38 [1517]
A közvélemény részéről régóta kívánták,hogy a szanálás és az ország gazdasági ós pénzügyi helyreállítása érdekében tett intézkedések között gondoskodni kell arról is, hogy az országból kivitt tekék visszakerül jenek, A kimenekült tőkék ügyében az országos 33-. s bizottság meg is szavazati a kormánynak azt a rendeletet,amely intézkedik az iránt,hogy a 200 pengőnél több valutát és az 1000 pengőnél több külföldön elhelyezett „tőkét szeptember 30.-ig be kell jelenteni.Aki a.bejelentés alá eső külföldi értékeinek felét az államnak„három évre 5 $ mellett kölcsönadja, az értékeinek másik fele része tekintetében mentesül a rendszabályok alól. A,bejelentés anyaga adótárgyak nyomozására, adóalap nyomozására ós adó kivetésére nem használható fel. Aki nem tesz eleget a rendelkezésnek,azt két„hónapig terjedhető elzárással,nyolcezer pengőig terjedhető pénzbüntetéssel„és elkobzással büntethetik. .. A kormány rendelkezésével kapcsolatosan munkatársunk „ beszél •j •• etést folytatott Orffy Imre dr. országgyűlési képviselővel,a 33-as országos bizottság tagjával, aki a következőket mondotta: - Határozottan az a véleményem,-több véleménnyel szemben,,hogy a külföldi t^kék bejelentésére vonatkozó rendelkezésnek meg lesz a jótékony hatása. Hogy ezen a cimen nem fogunk tul sok valutát kapni, annak csak az az oka,hogy a külföldi követeléseink összege nem nagyon jelentős. Nagyon jól megalapozottnak tartom a szakköröknek azt a véleményét,hogy e valuta összege nem haladja meg a száz millió pengőt. Németország példája mutatta,„hogy a legszigorúbb büntetések,-mint például tiz éfi fegyházbüntetés,:- kilátásba helyezése sem „vezet eredményre,amiért is szerencsésnek tartom a rendeletnek azokat az intézkedései t,, amelyek alkalmasak arra.hogy a külföldi követelések, főként a valuták beszolgáltatása ne legyen az illetőre nézve súlyosának Vros • -Szen az oldalon látom a beszolgáltatás valószínűségét.A külföldi valuták tulajdonosaitól,akik valutájuk féle összegének erejéig valutakamatozási kötvényt kapnak .másfelől a fele valutával szabadon ronaelkez hétnek, joggal elvárhatja az állam és a közvélemény, hogy valutájukat tényleg be is szolgaitassák. -Különösen,azoktól kell ezt elvárni,akik valutájukat nem a legutóbbi időben,tehát a közvélemény által jogosan elítélhető célzattal szerezték. A 33-as bizottság további munkájáról ürffy Imre a kövétkezőket mondotta: 4'i,a bizottság tagjai,nem örülünk annak,hogy kénytelenek voltunk a közvélemény széles r.ütegeit érzékenyen érintő azokkal az intézkedésekkel foglalkozni elsősorban,amelyek az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célozták. Sajnos azonban,„ez eloi nem térhettünk iü,de most már kívánatosnak tartjuk,hogy ez„a,rau ka minél, előbb lezárassák ós sorea kerüljenek a gazdasági helyzet szanálását célzó második feladatnak megoldási módjai,amelyek az állampolgárokat hivatva lesznek kárpótolni azokért az intézkedésekért, amelyek terhükre eddig,történtek. -Remélem ; hogy ez még szeptember végén, a 33-as bizottság eddigi munkaütemének gyorsításával be fog_ következni. Epen ezért célszerűnek tar„tanám„azt is,hogy a bizottsíg a legfontosabb gazdasági kordé ek rendezésóig állandóan együtt maradna, dac ár a annak,hogy ugy a kormány,mint a bizottság tagjainak teljesítőképességét az eddigi, idegfeszi tő és" nagy felelősséggel jíro munka nagyon igénybe vette. -A gazdasági problémákkal kapcsolatosan az a kérdés,vajjon készitsen-e a 33-as országos bizottság gazdaságpolitikai programmot olyanfor mán,hogy ahhoz igazítsuk fcülpoltikai orientációnkat,vagy az adott külpolitikai helyzettel számolva gazdaságpolitikai terveinket is e szerint próbáljuk alkalmazni. Nem könnyű a feladat s „ azt hiszen,hogy e kettős munkának állandóan érintkezésben kell lennie és párhuzamosan kell foglalkoztatni a kormányt ugy a bel-, mint a külpolitikai tevékenység terén. "*Ma is szentül hiszem,amit eddig is vallottam,hogy a magyar nep ellenállóképessége hihetetlenül nagy és hogy a nagy szenvedések es nélkülözések dacára is a leglényegesebb nemzeti erő csorbitatlansága mellett fogja el orrá a gazdacági helyzet megj avulásának idej ét,amelyet már aránylag rövid időn belül várok. -A szenvedések ideje alatt a magyar államnak és a társadalommá: „kari tativ uton mindent el kell követnie az inség elháritására.Az Ínségesek ellátására, megindult nagy mozgalom sikerében szintén bizom,miután annak ugy erkölcs i,mino anyagi feltételeit biztosítottnak latom.Annak a meggyőződésemnek, hogy„nincs messze a javulás ideje,indoka az,hogy a világ számottevő hatalmainak kormányai belátták az emberi szolidaritásból eredő ós sürgős intézkedések szükségességét. 2.54
