Hetikiadás, 1926. július-december
1926-12-14 / 50 [1510]
A nemzetek szövetségének egyik albizottsága, amely :aar. két - éve foglalkozik a naptár-reform kérdésével, "befejezte munkáját és jelen. tését be fogja terjeszteni még-az idei ülésszak alkalmával. Az albizottság ugyan általánosságban is foglalkozott a^kérdéssel, de legelső célja mégis^az volt, hogy a húsvét időpontjának kérdését rendezze. Rengeteg mennyiségben érkezett a bizottsághoz válasz' : azokra a kérdőivekre, melyeket erre vonatkozólag szétküldtek a világ minden tájékára, elsősorban természetesen a különböző keresztény felekezetekhez, _de ^az.után minden testülethez, sőt magánszemélyhez is, akinek a véleményét ebben-a kérdésben meghallgatásra érdemesnek Ítélték. 4> bizottság a maga részéről a beérkezett anyag . feldolgo,SÜ után azt fogja javasolni, hogy a húsvét dátumát április második vasárnapjára tegyék, tekintet nőikül azonban arra, hogy ez a vasárnap hányadik napja lesz a hónapnak. Sokkali nehezebb u volt a bizottságnak az általános naptár-reformot illetőleg. A különböző vélemények, tervek tarka csoportja, amelyek a legváltozatosabb ötletekkel óhajtják megoldani a mostani naptárrendszer fogyatkozásait, óriási munkát adtak, mielőttx a bizottság tagjai valami végleges, határozott formába öntött reformjavaslathoz tudtak ju^ni. Hosszú tárgyalások után végre is abban állapodott meg a bizottság, hogy két naptártervezetet fog a nemzőétek szövetségének közgyűlése elé terjeszteni, anélkül, hogy a kettő közül bármelyik mellett Is állást foglalna a maga részéről.Az első javaslat szerint az ővet^négyTj egyenlő negyedre osztanák és mindegyik negyedben két' harmincnapos hónapot követne egy hanaiucegynapos hónapA fennmaradó 365. nap vagy úgynevezett nzárő-nap" lenne január elseje előtt vagy pedig az egyik negyedben kát harmincegynapos hónap lenne, A szökőévben szintén a harmincegynapos hónapok száma'szaporodnék. A második javaslat sokkal radikálisabb,' Eszerint az észten— dőben 13 huszonnyolcnapos hónap lenne és igy a hét napjainak dátuma állandósulna . A 365, nap igy is föiösi számú maradna és azt elneveznék évnapnak, vele kezdenék az esztendőt és ez a nap nem is kapna nevet a hét mostani napjainak nevei közül. Szökőévben két ilyen nap előzné neg a rendes polgári év kezdetét. A bizottság utolsó ülésszakán természetesen a különböző /faagy keresztény fedezetek is hivatalosan képviseltették magukat és igen hosszú idő óta most történt meg először, hogy a római szentszék, az ökonomikus patriarcha és az anglikán egyház legnagyobb méltóság,,, a canterbury-i érsek megbízottai ugyanannál az asztalnál tárgyaltak együtt. Érthető azonban, hogy a keresztvén egyházak meglehetős hűvösen fogadták az egész reformtervezetet, de különösen a bonyolult húsvéti kérdésnek ilyen üzleties izü elintézését, A Vatikán képviselője, mint a Szentszék hivatalos álláspontját bejelentette, hogy a rónai katholikus egyház csak akkor hajlandó a maga részéről ehhez vagy.bármi hasonló naptárreformhoz a maga beleegyezését adni, ha ez az egyetemes kereszténység egyöntetű óhaja lehne.
