Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)
Monostori Imre: Kortárs magyar írók, kortárs magyar alkotások és a könyvtár.
annak, amit az ő munkássága hozott a magyar próza megújulásában. A nyolcvanas években új esztétikai irány vette kezdetét a magyar regény történetében: „az új beszédmódok és nyelvi magatartások" megjelenése és megszilárdulása a modern értékek mintegy kötelező kritériumaként. Az évtized „vezető" írói felülvizsgálták az irodalom elkötelezettségéről és válaszoló kényszeréről addig kialakult kánont, és megalapozták a kérdező, a nyitottságra épülő regénypoétikát. A szövegek egyértelműsége helyébe a szövegek pluralizmusa lépett, s a hatvanas-hetvenes éveket jellemző, a ,,hatalom-erkölcs-társadalom(történelem)" dimenziók helyett ezek az új regénytörekvések a világ töredékességében teljesebb, de mégis bizonytalanabb képét kívántak adni (például Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba; Nádas Péter: Emlékiratok könyve; Grendel Lajos: Éleslövészet; Lengyel Péter: Cseréptörés; Temesi Ferenc: Por; Szabó Magda: Az ajtó) A kilencvenes éveket a magyar prózában a „posztmodern" uralja. Ennek a sokat emlegetett irányzatnak és alkotói módszernek lényeges elemei: a szabadon idézhetőség másoktól, a „mintha" cselekvés és az álarcoskodás. Itt természetes a „párhuzamos világok egyidejűsége". „A posztmodernnek a puzzle szabályai szerint történő restaurátori munkája nem azt célozza, hogy pontosan idézze meg az eredetit, hanem hogy a megfelelések minél bővebb választékát nyújtsa." Az e korszak (évtized) reprezentáns nagy regénye Esterházy Péter Harmónia Caelestise de valószínűleg (még? már?) más irányba mutat három ugyancsak ekkortájt íródott fontos regény: Bodor Ádám Sinistra körzete, Jókai Anna Ne féljetek]^ és Závada Pál regénye, a Jadviga párnája. Választási preferenciák az olvasóknál Gereben Ferenc nemrégiben megjelent összefoglaló, összegező tanulmányának 7 reprezentatív vizsgálatai szerint- erre ajelenségre korábban már utaltunk-Magyarországon a „legutóbb olvasott" könyvek között a magyar szerzők aránya egy korábbi korszakbeli (1978-as vizsgálat) 58 százalékáról 2000-re 40-re esett vissza. Ugyancsak e tanulmányban szemlélhetjük, hogy a „legutóbbi olvasmányok" szerzői élmezőnye (a felnőtt olvasók körében) 2000-ben a következő volt. 1. Danielle Steel, 2. Robin Cook, 3. Lőrincz L. László (alias Leslie L. Lawrence), 4. Jókai Mór, 5. Moldova György, 6. Wilbur Smith, 7. Vavyan Fable (alias Molnár Éva), 8. Hedvig Courths-Mahler, 9. Dallos Sándor, 10. Stephen King. A legkedvesebb - magyar és nem magyar - írók Magyarországon 2000-ben a következők voltak: 1. Jókai Mór, 2. Robin Cook, 3. Moldova György, 4. Danielle Steel, 5. Mikszáth Kálmán, 6. Szilvási Lajos, 7. Petőfi Sándor, 8. Lőrincz L. László, 9. Gárdonyi Géza, 10. Berkesi András. A legújabb könyves népszavazásféle a „Nagy Könyv"-akció százas listáját böngészve - a kortárs magyar írók helyezéseire kíváncsian - azt láthatjuk, hogy 2005 tavaszán a megnevezhető 50 magyar regény közül 14 volt kortárs magyar. Ezek (cím szerinti 7 Gereben Ferenc: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon. In: Könyvtárosok kézikönyve. IV. köt. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest, 2002. Osiris, 32-34. p. 31
