Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)
3. NAP. - Dr. Hermann István: A digitalizáció lehetőségei egy vidéki könyvtárban, Pápán.
3. nap Dr. Hermann István: A digitalizáció lehetőségei egy vidéki könyvtárban, Pápán Dr. Hermann István: A digitalizáció lehetőségei egy vidéki könyvtárban, Pápán Dokumentumtermelés a pápai Jókai Mór Városi Könyvtárban Kicsit megtévesztő a cím a szekció előadásai között hiszen a könyvtár a maga hivatali működésével is dokumentumtermelő, létrehozva az irattári, majd megfelelő „érlelési idő" után a levéltári dokumentumokat. Ezek saját történetünk feldolgozása során fontosak, sőt nélkülözhetetlenek lesznek. (Könnyen jelenthetem ezt ki azért is, mert intézményünk fennállásának ötvenedik évfordulójára kolléganőim elkészítették a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár történetét és a sok felmerült probléma közül a fent említek dokumentumok hiánya volt a legnagyobb.) Előadásomban természetesen a hagyományosan, könyvtárosi értelemben vett tartalommal használom a dokumentum és a dokumentumtermelés kifejezéseket. Könyvtárunk mintegy tizennyolc éve kezdett a dokumentumtermelésben jelentősebb aktivitásba. (Ennek okaival most ne foglalkozzunk, de annyit meg kell említeni, hogy a puha diktatúra utolsó rúgásaival még megkeserítette egy-egy „nem tervszerűen" megjelentetni szándékozott kötetünk engedélyeztetését az átkos emlékű Kiadói Főigazgatóságon...) Nyugodtan mondhatom a jelentősebbet, hiszen az elmúlt csaknem két évtizedben közel négyszáz kötetet nyomtattunk ki, amiből csaknem kétszázhoz kiadói szinten is volt valami közünk. Kezdetben is és most is azt valljuk, hogy a könyvtár a településen, társadalmi környezetben él. Az itt élő embereknek, itt működő intézményeknek, civil-, társadalmi- és politikai szervezeteknek a mindennapi élete teszi ki napjaink történetét, amely rövid időn belül ugyanolyan nehezen feltárható múlt lehet, mint a régmúlt idők történelme. Feladata tehát minden könyvtárnak, múzeumnak és levéltárnak generálni és megőrizni a „dokumentumtermelést". Vagyis a jobb és rosszabb adottságú helytörténészeket arra ösztönözni, hogy értelmes apródolgokat gyűjtsenek össze, írjanak meg, dolgozzanak fel. A lehetőségek határain belül pedig próbáljunk meg pénzt biztosítani (szerezni) az elkészült kisebb-nagyobb munkák 85
