Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

Mándli Gyula: Vác egyesületi életének múltjából.

1881-ben több régészeti előadás hangzott el városunkban, köztük az előbb említett is. 1881. július elején a választásokat ünnepelve a Lőházban búcsúzik Freysinger Lajos a Vdczi Közlöny éléről és helyébe lép egy új ember, ifj. Varázséji Gusztáv. Apja 48-as honvéd, a zsidó kereskedői polgárság érdekkörébe tartozó Kereskedelmi Bank pénztárosa, a család viszont katolikus. A szép reményekkel induló 27 éves Varázséji Gusztáv az egyetem történelem és földrajz szakának elvégzése után kerül a városba, ahol a helyi társasági élet lelke lesz. A Közlöny körüli fiatalok alkotják a bálok rendezőit, az egyletek törzstagjait, a téli felolvasóestek előadóit és közönségét egyaránt. Meghatározza az újság szellemi környezetét, hogy mely szerzők publikálnak a lapban. Varázséji egyetemi és a budapesti társasági életben szerzett kapcsolatait felhasználva szerez írásokat jeles publicistáktól, néhányan közülük: Ábrányi Emil (költő, irodalmár), Benedek Aladár (költő, újságíró), Brankovits György (író, lapszerkesztő), Farkasfalvy (Findura) Imre (a Statisztikai Hiv. könyvtárnoka, Vác történetírója), Gáspár Imre (hírlapíró, több fővárosi lap belmunkatársa), György Aladár (a Hon munkatársa), Karcsú Antal Arzén (ferencesrendi házfőnök, a város történetirója), Kulcsár Ernő (Nemzeti Hírlap szerkesztője), Reviczky Gyula (költő), Rudnyánszky Gyula (költő, hírlapíró), Szabó Endre (az Üstökös szerkesztője), Tóth Béla (hírlapíró), gr. Vay Sándor. Régészeti pályafutását megalapozza, hogy az egyetemen Rómer Flóris tanítványa volt, s tartja mesterével a kapcsolatot. Varázséji és Szinte Gábor több ásatást végeznek a város területén: Pogányvár, Bolhavár, Hétkápolna földjéből jelentős mennyiségű leletet mentenek meg. Ifj. Varázséji Gusztáv régészeti és történelmi tárgyak gyűjtésével kezdeményezte és alapozta meg a váci múzeumi egyesület létrehozását. Korai halálakor / 1887 / több mint 3.000 db muzeális tárgyát leltározták. Varázséji elképzeléseit a - szintén muzeális anyagokat gyűjtő - Freysinger közjegyző és Csávolszky József kanonok valósította meg. 6.1. A váci Múzeum és Régészeti Bizottság 1887 novemberében kibővített iskolaszéki ülést hívott össze és ezen megalakították a Váci múzeum és régészeti bizottságot, amelynek Csávolszky lett az elnöke. A bizottság célul tűzte ki a további helyi emlékek gyűjtését, a helytörténeti és közművelődési ismeretek bővítését, felolvasások (előadások) tartását, kiemelve, hogy Varázséji gyűjteményét tovább kell fejleszteni és múzeumban elhelyezni. A Váci Múzeum Egyesület előfutáraként tartjuk számon ezt a bizottságot, mely céljául és feladatául a város alapos megismertetését; a nevezetességek megmentését; a közművelődés előmozdítását és mindezekhez megfelelő propaganda /sajtó/ biztosítását tűzte ki. Felhívást tettek közre a múzeum gyarapítása érdekében, s pénzszerzés céljából színdarabokat és hangversenyt rendeztek. Velük indult meg a városban a régészeti és múzeumi mozgalom, ami néhány évig tartott. 1891 szeptemberében a pest vármegyei Gazdasági Egyesület ipari és mezőgazdasági kiállítást szervezett Vácott, amelyhez csatlakozott egy Mű- és Régészeti Kiállítás megrendezése is, amelynek gondolata az ismételten felmerült múzeumalapítási elképzelésből született. Az előkészítésben a legtöbb munkát Csávolszky József kanonok végezte. A főpap 1873-ban került a váci püspökségre, végigjárta az egyházi hierarchia ranglétráját Hí)