Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)
Sándor Tibor: Bevezető
BEVEZETŐ Országjáró tanácskozássorozatunk 2003-ban Budapesten került megrendezésre. A vendéglátó Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár számára ez azért volt különösen is megtisztelő és örömteli esemény, mert egybeesett az intézmény saját évfordulóival: száz éve hozott döntést ugyanis a székesfőváros közgyűlése a város könyvtárának megalapításáról, és éppen kilencven éve jött létre annak helytörténeti részlege, a Budapest Gyűjtemény. Oly sok jó hangulatú, tanulságos találkozó után minden törekvésünk arra irányult, hogy e jubileumi konferencia is kellemes emléket hagyjon a résztvevőkben. Az előadókon ez biztosan nem múlott: mint azt a következő oldalakon közölt szövegek tanúsítják, a három nap során számos magas színvonalú, gondolatébresztő referátum hangzott el. A konferencia ezúttal a közélet autonóm intézményeit, a civil szervezeteket, egyesületeket helyezte vizsgálódása középpontjába. E témán belül három fő kérdéscsoport körvonalai bontakoztak ki. Az egyiket az egyleti élet helytörténeti, historiográfiai vonatkozásai alkották. A másodikat az a szerep, amit a könyvtár a helyi társadalomban, illetve a helyismerettel foglalkozó könyvtárosok a helyi értéktudat és a közösségi cselekvés megerősítésében játszhatnak. Végül azok a szemléleti változások is terítékre kerültek, amit a helybeliség fogalmának átértékelődése jelenthet a globalizáció és az és az új információs technológiák térnyerésének korában. Különösen ez utóbbi témához adott átfogó értelmezési keretet Csepeli György szociológus, informatikai államtitkár Globális és lokális című nyitóelőadásában. Felvázolta az információs társadalom kialakulásához vezető út antropológiai, szociálpszichológiai és kommunikációelméleti összefüggéseit, felvillantva azokat a kihívásokat, esélyeket és veszélyeket is, amelyeket e folyamat az újabb generációk előtt megnyithat. A mai kultúraközvetítők egyik fontos feladata e folyamatban, hogy minél többet mentsenek át a hagyományos tartalmakból a közös emlékezet elemeit tároló új médiumokra. A magyar könyvtárosok számára is több évtizedes munkát jelenthet a nemzeti kultúra digitális transzformációja. Ezen az átalakításon a helyhez kötődő, de mindeddig oda is kötött, elszigeteltségben maradt ismereteknek, forrásoknak, adatgyűjteményeknek is át kell menni, így a „lokalitáshoz bilincselt tudás kiszabadításában" komoly szerep jut a helyi kezdeményezéseknek is. Ehhez az állam pénzügyi forrásokat, alkalmazási szabványokat és egységes informatikai platformot a Nemzeti Digitális Archívum program keretében kíván biztosítani. A könyvtárak és a helyi civil szervezetek együttműködési lehetőségeiről tartott előadásában Ramháb Mária is hangsúlyozta a helyi öntevékeny szervezetekre vonatkozó kiadványokkal, adatforrásokkal kapcsolatos szolgáltatások jelentőségét. E tevékenységnek valamennyi helyi civil szerveződésekre ki kell terjednie. A szorosabban vett együttműködési kapcsolatokban azonban kifejezetten tanácsos jól definiált rendezőelvek mentén válogatni a lehetséges partnerek, célok és módszerek között. A kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatónője számos megszívlelendő gyakorlati tanáccsal látta el a hallgatóságot. Bízunk benne, hogy előadásának itt közreadott írásos változata is sokak hasznára válik. 7
