Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

Ambrus Zoltán: A könyvtár és társadalmi kapcsolatai.

Van egy másik vonatkozás is, azok a meghatározottságok, amelyek bizonyos értelemben idejétmúltak, ma bizonyos értelemben újratermelődnek. Gondoljanak a nemzeti és etnikai kérdéskörökre. Természetesen itt nem ennek a robbantásos és egymást kizáró megjelenésére, hanem kulturális diszkrimináció formájában történő megjelenésére kell utalnom. Gondoljanak arra, hogy Belgiumban a két nemzet között milyen kulturális ellentétek feszülnek, annak ellenére, hogy sem a jólétben, sem a hagyományokban igazán jelentős eltérés a vallonok és a flamandok között nincs. Vallási területen is hasonló dolgokat tudunk elmondani. Ez itt, Kelet-Európában különösen érdekes, ahol törésvonalak vannak az ortodoxia és római katolikus vagy a nyugat-európai kereszténységhez jobban kötődő vallások között. Gondoljanak Erdélyre, ahol a kulturális szembenállás az bizony vallási köntösben, és nem csak rejtetten, hanem nyíltan is megjelenik. Az osztályellentétek vagy osztálymozgások a hagyományos marxi vagy korábbi értelmezése természetesen most egymásfajta dimenziót kap, de az újburzsoázia megjelenése, amely nagyon pregnánsan megfogalmazza a saját maga kulturális identitását és elvárásait, igényeit is, igénytelenségeit is, egy nagyon fontos elem a mi munkánk megítélésében és értékelésében. Vegyük ehhez hozzá a következő meghatározottságot, azt, hogy a regionális átrendeződés, globális értelemben, európai és magyar vonatkozásokban is hihetetlen mértékben felerősödött. Európa olyan globális hatalommá szerveződik, az együttműködésnek egy új formájává, amit Európai Uniónak nevezünk, mely nem csak gazdasági, hanem kulturális értelemben is képes felvenni a versenyt Amerikával és az Ázsiával. Nagy kérdés, hogy egy nemzeti alapon szerveződő sokszínű kulturális kínálat, a tömegesség szintjén képes e versenyre kelni a globalizált termékekkel. Magyarországon a korábban jellemző, viszonylag egyenletesen „elosztó" társadalomból, a társadalmi termékeket szabadabban felhasználó új formában természetes módon új feszültségek is keletkeznek. Az, hogy Szabolcs, Békés, Hajdú-Bihar és mondjuk Veszprém és Győr megye közti különbségek hihetetlen mértékben megnőttek, (foglalkoztatásban, a szolgáltatásban, az útviszonyokban, az emberi, társadalmi kapcsolatok átépítésében, a jövedelemben, a korfában és mindenben) megint más módon ad lehetőséget arra, hogy elgondolkodjunk a könyvtárakról és a könyvtárak szerepéről. Hiszen új követelmények, eltérő követelmények fogalmazódnak meg, nincsenek sablonok, átvehető módszerek. A könyvtárak társadalmi szerepének megfogalmazásánál használtunk egy olyan felosztást, hogy nevelő könyvtár, szolgáltató és tájékoztató könyvtár, és hozzájött a szociálisan elkötelezett, a hármat egy kicsit egymásba gyúró értékrend. De kik maradnak ki ebből a könyvári szolgáltatásból? Ha ezt számba vesszük, akkor nagyon könnyű rájönni, hogy egyes társadalmi csoportok hozzájutnak mások ki maradnak a könyvtári szolgáltatások köréből.. Egyötödös társadalomról is szokás beszélni, ami azt jelenti, hogy a kulturális értékekkel szabadon hozzávetőlegesen a társadalom egy ötöde tud élni. 37