Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)
Élesztős László: A millenniumi helytörténeti mozgalom - a századforduló helytörténeti kézikönyvei
illető 300 példány átadása után 1901 őszén még 100 példány a szerző nyakán volt, s féláron sem tudta értékesíteni. Nem csoda, hogy Borovszky kénytelen volt üzletemberként viselkedni, levelekkel bombázta Csanád vármegye és Makó város vezetőit, hogy további példányokat vegyenek át tőle.) A monográfia végül is 8600 forintba került, amelyből a Csanádmegyei Történelmi Társulat 2238 forintot tudott összegyűjteni. A nyomdaköltség 1500, a szerző utazási költsége 1000, az elkészült kötetek kiküldése 1500 forintot tett ki. Borovszky munkájának elismerését jelzi, hogy e monográfiájáért az MTA levelező tagjává választotta. Ami a tartalmi kérdéseket illeti, csak egy megjegyzés: Borovszky tervezete Tagányi intencióival szemben - a vármegyetörténet kronologikus feldolgozására, az egyházi anyagra, az archontológiára fektette a fő hangsúlyt. A Borovszky Samu szerkesztette "valódi" millenniumi sorozat: Magyarország Vármegyéi és Városai "Egy lelkes és bátor írói gárda óriási munkára vállalkozott. Megírja Magyarország történetét és jelenkorát vármegyénkint, városonkint, olyan terjedelemben, olyan részletességgel, a minőre nincs példa a gazdag külföldi irodalomban. Ez is legyen dicsősége Magyarországnak." Jókai Mór írta e sorokat az ünnepi alkalomra tervezett könyvsorozat, a Magyarország Vármegyéi és Városai (Magyarország monographiája). A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája első, a honfoglalás ezredik évfordulója évében megjelent kötete (Abauj-Torna vármegye és Kassa. Bp., Apollo Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1896) előszavában. A Sziklay János (1^4. kötet) és Borovszky Samu (1-20. kötet), majd - Borovszky halála után - Csánky Dezső (21. kötet, 1913) szerkesztette, a maga nemében valóban egyedülálló, de sajnos - az ország 63 akkori vármegyéjét tekintve - csonka sorozat a kortársak és az utókor szemében is a nagy millenniumi "országleltár", azaz a Magyarbirodalom ezredvégi állapota megörökítésének reprezentatív művelődéstörténeti munkája. A sorozatban 1896-1913 között 21 vármegye leírása jelent meg 24 kötetben - ebből a fiumei kötet természetesen nem tekinthető vármegyei monográfiának. A sorozat célját és az egyes kötetek tartalmi felépítésének summáját a sorozat néhány kötetében, így a Vasvármegyéxó\ írott kötet élén elhelyezett hirdetés így foglalta össze: "Hazánk megismerése hazafiúi kötelességünk. Ismernünk kell a multat, mely a magyar nemzet fennállásának és jövő hivatásának forrása: ismernünk kell azt az erőt, mely Magyarország földjében, népének szívósságában, munkásságában, életrevalóságában rejlik, hogy számolni tudjunk a jövő feladatok megvalósíthatásával. Magyarország múltjának és jelenének teljes képét óhajtja adni a «Magyarország Vármegyéi és Városai» (Magyarország monográfiája) czímü munka. Nemcsak a müveit emberre nézve elengedhetetlenül szükséges ismeretek kútfője tehát e mű, hanem kiválóan nemzeti feladatot teljesít, midőn fokról fokra feltárja a magyar olvasó előtt Magyarország összes kulturális munkásságának minden jelenségét, hogy lássuk, mik voltunk, mik vagyunk, minő szellemi és anyagi tőkével foghatunk a jövő évezred munkájába. A «Magyarország Vármegyéi és Városai» czímü nagy műben az olvasó meg fogja lelni a megyék, városok, községek történelmi, földrajzi, földtani, természetrajzi, képzőművészeti, néprajzi, statisztikai, hadügyi, közgazdasági stb. adatait; a kulturális: nevezetesen a közigazgatási, vallás és közoktatás-, igazság- és egészségügyi intézményeknek és viszonyoknak minden érdekes részletét, a régi családok genealógiáját, a közlekedési viszonyok, a városok és vidékek leírását. 53
