Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

V. A VENDÉGLÁTÓ MEGYE BEMUTATKOZÁSA. - Zimányi Katalin: A Lévay József muzeális könyvtár kincsei.

katalógus is biztosítja. (Csak néhány címmel érzékeltetném a legfontosabbakat: a Magyar Hírmondó, Magyar Museum, Orpheus, Mindenes Gyűjtemény, Élet és Literatúra, Athenaeum, Társalkodó, Budapesti Szemle, Századok, Történelmi Tár, Nyugat, Magyar Csillag összes évfolyama kézbe vehető.) A magyar nyelv és irodalom tanulmányozásához ritkaságok, első kiadások, szöveggyűjtemények és fakszimile sorozatok állnak rendelkezésre. Rejtőzködő értékekre is bukkanhat a kutató, amint az Szilágyi Ferenc irodalomtörténésszel megtörtént, aki Csokonai Vitéz Mihály eleddig ismeretlen versére, a „Posonyi Tsuda Módi"-ra talált rá egy kéziratos kötetben. A történelem szakos egyetemi hallgatók ókori stúdiumaikhoz csak ebben a könyvtárban találják meg a római birodalom történeti forrásait: Herodotos, Livius, Julius Caesar műveit. A 19. századi német kutatási eredmények németül állnak rendelkezésre, míg a magyar történelmi tanulmányokhoz elsősorban latin nyelvű az irodalom: Bethlen Farkas, Katona István, Haner György, Schwartner Márton, Horányi Elek, Bél Mátyás művei. A magyar nyelvű 19. századi történetírás is szinte teljességgel képviselve van: Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Szalay László, Thallóczy Lajos, Fraknói Vilmos, Márki Sándor, Pauler Gyula stb. műveivel. Szinte teljesek az állományban az e században megjelent forráskutatások eredményei: az oklevél- és okmánytárak sora, gazdag a memoár-irodalom, a filozófia, pszichológia, etika, esztétika és vallástudomány anyaga is: Senecától Leibnizig, Pálóczi Horváth Ádámtól Horváth János Keresztélyig van választék. A pedagógiai kutatások segédanyagául szolgál a 3500 darabból álló iskolai értesítő különgyűjtemény, amely szintén megjelent kötetkatalógus-sorozatunkban. Külön említést érdemel a több mint 1200 kötetből álló Régi Magyarországi Nyomtatványtárunk. 2 kötetes nyomtatott katalógus tárja fel ezt a különgyűjteményt. 1945 előtti helytörténeti gyűjteményét a könyvtár az iskolai értesítőket leszámítva elsősorban az ajándékozóknak, így Lévay Józsefnek köszönheti. Lévay a vármegye közigazgatásában dolgozott, először mint jegyző, később alispán. Magánkönyvtárában gyűjtötte a Miskolc városára vonatkozó kiadványokat, pl. a városi szabályrendeleteket. A városban élő szerzők pedig a könyvtárnak ajándékozták dedikált könyveiket. A helyi nyomdatermékek 1840-től rendszeresen bekerültek az állományba. A könyvtár ma is gyarapodik, bár szerény mértékben. Segéd- és kézikönyveket, modemeket ma is veszünk, valamint antikváriumokból pótoljuk a hiányokat. Mindezen dokumentumok nem kölcsönözhető, védett értékek, legtöbbször egyetlen példányban, s ezek bizonyos körét az Országos Széchényi Könyvtár nyilvántartásai számára jelenteni kell, mint a nemzeti vagyon egy részét. Ezek az ősnyomtatványok, az antikvák és az RMK ill. RMNy darabjai. A Lévay Könyvtárban megvalósult a minden szempontú feltárás. A bekatalogizálás folyamatos. Cédulakatalógusaink között a megszokott, obligát tartalmi szempontokon túl a megjelenés helye, ideje, a nyomdász neve és a dokumentum nyelve szerinti katalógusokat is szerkesztünk, egy-egy teljesen feldolgozott állományrészről pedig kötetkatalógust adunk ki. A számítógépes feldolgozást pedig ebben az évben kezdtük meg. Miskolc városában élénk helytörténeti, helyismereti tevékenység folyik évek óta. Intézményi háttérül szolgál a Herman Ottó Múzeum, a megyei Levéltár, a megyei és a Városi Könyvtár. A Lévay Könyvtár munkatársai elkészítették cédulakatalógusok formájában a miskolci nyomdatermékek katalógusát, a miskolci szerzők életrajzi katalógusát és bibliográfiáját, Lévay élete és művei bibliográfiáját. A város könyvtárosai pedig összefogással, együttesen kicédu86