Házi Tájékoztató, 1943. szeptember/2

1943-09-28 [1982]

A Atonescu helyettes miniszterelnök rádióbeszéde a ^áinmhatahai egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából. R -o- Bl/Wa2 Bttka'r o s t, szeptember 28./0riefit Radio/ A román'rádióállomások hétf n este megemlékeztek a háromhatalmi egyezmény aláírásának harmadik évfordulójáról. Ebből az alkalomból Antbnescu Mihály egyetemi tanár, helyettes miniszterelnök és külügyminiszter beszélt a rádióban és kifejtette a nap jelentőségét: A nagy Sómét Birodalom - mondta egyebek között Ribbentrop Őexcellenciája beszédével /a mai napot a háromhatalmi egyezmény bőséges elemzésének szentelte. Felesleges dolog tehát elismételni az erkölcsi természetű slveket, vagy az altalános politikai megfontolásokat, amelyeket a Német Birodalom külügyminisztere kifejtett, igy arra szőritkoz -nk, hogy emlékezetbe idézzükjA' / milyen szellemben csatlakozott Románia ehhez az egyezményhez*. Románia 1940-ben az európai sorsok, az inváziók és az imperializmusok utjának kereszteződésénél ott állott egyedül, magára hagyatva, mcg nen értve. A legcsekélyebb provokáció nélkül, ainden jogos ok nélkül és ellentétben az 1929. február 9.-án ée 1933 július 3»—án vállalt formális kötelezettségekkel a szovjetunió kormánya elfő ialta és hatalmába kerítette BeseZarábiát, Bukovinát és a mi Moldovánkhoz tartozó egyik területrészt, A mi tragikus elszigeteltségünkben ezeknek a területeknek keletről való invázióia odáig juttatta á dolgot, hogy a román nemzet elvesztett más határokat is. Ennek okait abban kell keresni, hogy a keleti támadás ellen le— hetetlen volt védekezni anélkül, hogy veszedelembe sodorjuk egész nemzeti lé tankot • ... . ' ••. % a délkeletet, sőt magának-Európának egyensúlyát* Egyedül, magunkrahagyva s amikor Í94Q-ben csapásokat szenvedtünk, - a mai nemzedék, Antpnescu tábornagy es mi mind, akik vállaljuk a felelősséget a románság sorsáért, nem maradhattunk egymásba'icnt karokkal, amikor a románok milliói külföBre szakadtak tőlünk, hogy igy váru e az órát, amikor azután egész nemzeti lényünket kioltják az inváziók, amikor a mi földünket, amelyért meghaltak a vajdák ós királyok küzdöttek, megszűnik Európa földje lenni s elveszti történelmét és becsületét. Mert tudatában vagyunk annak, hogy itt a Kárpátok ivében a Fekete-tengernél és a Duna mellett, bár kicsinyek vagyunk és • szerények , ml vagyunk a civilizáció régi intézményeinek egyik támasztó ive ás ennek vagyunk őrizői a Duna torkolatánál* Miután emlékezetbe idézte Európa e határőrvidék! népének küldetését, amely Romániára háramlik, a helyettes miniszterelnök igy folytatta* „ A mi földünk Európa földje is és az a vér, amelyet a századok folyamén kiontottunk,gyakorta Európáért is ömlött ki, bármilyen drága'árat is fizettünk mi érte. Az .1940. óv nyarának kegyetlen és igazságtalan megpróbáltatásai közepette Antoncscu tábornagy a mi nemzeti létünket és Surópai küldetésünk történelmi folytonosságát *rra &z egyetlen alapra helyezte rá, amely 1940-ben gátat je. lentott a keleti expanzió ellen és tényezője volt az összetartásnak a biztonságnak, amelynek köszönhetjük, hogy társadalmi rendünket /.9 i—és a társadalmi osztályok egyenshlyát fenn lehetett tartani és az élet nyugalmát,az emberi és tulajdonjogokat meg le-^" hetntT; vád^nl * 7^1**. SrKír* /