Házi Tájékoztató, 1940. július
1940-07-19 [1937]
Ba D/Vii Róma, július . 19./Magyar Távirati Iroda/ A Bopolp di Koma és a Stampa. budapesti tudósítója szerint Románia eddig még semmi olyan szándékot nem árult el, hogy diplomáciai kezdeményezést akar vállalni, .« Széfiából érkozott hírek szerint a szófiai sajtó cáfolja, hogy Jugoszlávia közvetíteni akar Románia, Magyarország és Bulgária között. Ez a cáfolat helytálló lehet Bukarest es Szófia"' viszonylatában, de ami Bukarest és Budapest viszonyát illeti, egészen bizonyos, hogy a jugoszláv kormány nagy diplomáciai tevékenységet ío jtott ki, amely azonban eredménytőlennék bizonyult. Az a benyomás alakult ki egyébként, hogy a jugoszláv közvetítési kísérletet Bukarest sem nézte jó szemmel, A június vegei válságos napokban, amikor a szovjetorosz előrenyomulás azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy Románia teljesen összeomlik, meglepetéssel lehetett megállapítani, hogy a magyarok és Bulgárok melleit a jugoszlávok is katonai ' intézkedéseket hoztak és néhány hadosztályt vontak össze a Bánát ama részének határán, amelyet a samt aermaini szerződés Romániának itélt. mint emlékezetes, 1919-ben a Bánát felosztása alkalmával erős f őszül ts.ég volt Románia és Jugoszlávia között. Ba D/Vi Róma, iulius 19,/í/hgyar Távirati írod"/ A xopolo di Roma belgrádi tudósítója szerint a jugoszláv belpolitikai helyzetről csütörtök ostc némileg kedvezőbb hírek érkeztek. Politikai körökben hangoztatták, hogy a miniszterelnöknek-ugy latsziksikerült legyőznie a horvátok ellenségeskedését a tervezett reformokkal szemben és kedvező megoldást sikerült'"'találnia a kormány átalakítására is. Mindamellett Cvetkovics mégf'nem nyerte meg végleg a csatát a régi világ embereivel szemben. Ez a régi világ azonban/síulRTS7Lógna) csapást kapott. A miniszterelnök rendeletére a rendőrség házkutatást 1 tartott a belgrádi nagy szabadkőműves páholyban, ahol sok iratot lefoglaltak és elszállítottak, A sajtéban is némileg nagyobb megértés kezd megnyilvánulnimaz olasz es a nemet hirek irányában', & Má/Dn Gu /Az üniversül cikke a székelyekről. Folytatás*/ „ . L A székely^ a román és a szász krónikások irta történelem szomorú fen özeteket tartalmaz a székelyek tekintetében. A lap idézi ezután Bertha magyar történész feljegyzéseit és azt irja, hogy a székelyek mj nem íelejtettek el azt a vérfürdőt, amelyet akkor rendeztek közöttük" a magyarok, amikor Mihály vajda táborán ott'ütöttek rajta, ahol a székelyek álltak es amikor valósággal legázolták őket. A székelyek a magyar elnevezést sokáig egyenértékűnek tartották az ellenséggel. Ezért mindig külön éltoka ingvaroktól, akikkel különben semmi érdekközösségük nom volt. Jó viszonyban éHek azonban mindig a románokkal, akik az egyesülés után földet is adtak ne kik s biztosítottak szabadságukat és jogaikát. G Má/Dn Gu B u_ k a r_e s t a július 19. /Magyar Távirati Iroda/ _ . . . , • A;(Hitlor-ifiúság' német ifjúság "szervezet Romániában a Dambovicai-hegyekbon ket nyári tábort állított fel.
