Házi Tájékoztató, 1930. április-június
1930-05-03 [1910]
T § P á r i s, májuö 3, A Quotidien a béke Ügyének súlyos veszélyeztetését látja az olasz iiadihajó-épitkezésekben, /MTI/ T „ J § r ,i ífj m £J£s 2«^ a QZ a í Távirati í rod f/, A ík vue des Monde s legújabb szamában Albert Pingaud nos szabó tanulmányban foglalkozik azokkal a tárgyalásokkal, amelyek 1915wben Románia beavatkozását a vil.-ígháboruba megelőzték, Bratianu már 1914 október elsején ügyes taktikával biztosította a maga számáraSadjonov orosz külügyminiszternek azt az igéretét, hogy Románia megkapja a románoklakta területeket akkor is, ha csupán semle 6 es marad. Ezek az igények Románia tényleges beavatkozásához mar sokkal nagyobb árat fűztek; stratégiai és gazdasági szempontok c imén az etnográfia határán messze túlmenő területi követeléseket támasztott Bratianu, amelyek megadása sértette volna az oroszokat ás a szerbeket is. Magyar területen az általa megjelölt vonal északkeleten nem érintette a rutén vidékei, de Vásároanaménytól kezdve egyénes, irányban haladt Szegedig, onnan, pedig a Tisza majd a Duna folyását követte, úgyhogy az ageáz -Danát Romániának jutott volna. Az orosz háborús anyag rohamos fogyása és az oroszok 1915 évi májusi vereségeinek következtében az-antant kénytelen volt megígérni Románia követ élései nok teljesítését. Ekkor merült fel az a gondolt, hogy a szerbeket, akiknek területi igényeit az olasz beavatkozás ellenében tett ígéreteken már ugy is tűimen te k Horvátország hozzácsatolásával fogják kárpótolni. Bratianu 1915,augusztusában vitte először tervét minisztertanács elé. A kormány tagjai, akik addig nem volta v beavatva a megbeszélésekbe. Varsó elestének hatása alatt visszariadtak a beavatkozás kockázatától és így kénytelen • volt belenyugodni abba, hogy n ománia későbbre odázza el be av átkoz ás át.
