Házi Tájékoztató, 1928. március-május

1928-04-16 [1903]

P § P á r i s, április- 16. /Magyar Távirati Iroda./ Pertinax az ácho de Parisban a szentgotthárdi nybmozóbizottságról cikkezik. Szerinte a nyomozás, báha megkésett is, többet ér a semminél. Sajnos nem várhatjuk tőle - úgymond - annak felderítését, vájjon a gépfegyverügy a trianoni szerződésnek csupán elszigetelt megsértése-e avagy pedig a katonai újjászervezés rendszeres munkájának egyih'Repizodja. Nem fogunk megtudni semmit a cseh-magyar határon lévő xáxnam^siimlmxkiHnra.msm sátoraljaújhelyi Perkovics-cég üzelmeiről sem. A veronai fegyvergyár szerepét sem ismerjük reg. A lap szerint a megkésett nyomozást- is bizonyára a magyar kormány előzetes beleegyezésével rendelték el, mert nem lehet a népszövetséget kitenni annak, hogy nyomozóit a határon feltartóztassák. Bethlen engedett, mert az optánsügyben aratott diadala után kimélni akarta a népszövetséget* De bizonyosak lehetünk abban, hogy engedékenységének szük határokat szabott. A lap szerint fontos, hogy á főtitkárság megértette, hogy ha az ügyet annviban hagyják, akkor többé nem lehet a^népszövetség áltál a legyőzőttekré gyakorolt katonai felügyeletről szó, valamint arról sem, hogy a népszövetség felelősséget vállalhasson a rajnai lefegyverzésért. A titkárság tehát cselekvésre szánta el magát, de tévedne, ha azt gondolná, hogy egy 'színleges nyomozás, vagy tetetett szertartásszerű eljárás elegendő lesz. P § P á r i s,április 16. /Magyar Távirati Iroda./ A Figaro vezércikkében Ulisse folytat ia támadásait a nénszövetségnek az • optánspörben hozott döntése, valamint az angol-magyar rokonszenv ellen. A tanács - úgymond - 1927. szeptemberében Chamberlain erélyes közbelépésére Románia javára döntött

; 1928-ban pedig ugyancsak az angol delegátus közbelépésére a magyarok javara. A külsC megfigyelő szánára ezt az álláspontváltoztatást Magyarországnak az első döntéssel szemben tanusitott visszautasitó magatartása idézte elő. Ebből az következik, \hogy elegendő a népszövetséggel szembeszállni ahoz, hogy azt a magunk részére hódítsuk meg/A lap kiemeli, hogy Anglia olyan ügyben akarja a döntőbíráskodást Romániára erőszakolni, amely ügyben az sem elvi,- sem-gyakorlati sze>ftpontból nem fogadhatja .el e bíráskodás illetékességát .'A lap megjegyzi, hogy Anglia'valamenynyi állam közül a legkevésbbé hajlandó a sajatníága szuverenitásáról egy nemzetközi bíróság javára lemondani. Anglia ezügyben már kátizben ragadta magához a kezdeményezést, amely pedig inkább Franciaországot illette volna meg olyan ügyben, amely közvetlen a francia biztonságot is érinti, az csak ujabb jele a francia diplomácia általános megbénulásának, amely az atőbbi években tapasztalható. Ha mi átengedjük Angliának a vezetoszerepet, e nek az lesz a következménye, hogy azok "az államok, amelyek eddig Franciaországhoz kapcsolódtak, a jövőben célszerűnek fogják tartani közvetlenül Londonhoz fordulni és Parist mellőzni, A lap szerint Anglia ma^yarbarátságának a Rothermere-kampány csak mellékes tényezője, aminthogy az a boszszuság is

> hogy Románia a külföldi kölcsöne ügyében előnyben részesítette a Francia'Bankot a City bankárjaival szemben-.'izek a tényezők azonban mélyebb rokonszenvvel kapcsolódnak egybe és ez a rokonszenv olyaners, hogy az angolokkal nemcsak az igazságérzetet feledtetik el, hanem'még az önérzetet is. /Folytatása következik./