Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-11-01 / 21. szám
1975. XII. évf. 22. sz. Hazai Tudósítások 9.- Milyen "olvasmány" a Vallomások, élvezhető-e a stilusa?- Két stilus réteg váltakozik benne, ez egészen sajátossá és egyedivé teszi a müvet. Az egyik: elsőszemélyes, ájtatos hangvétel, a szerző minden alkalmat megragad, hogy- Szent Ágoston irodalmi példája után - soliloquiákba, azaz Istennel való magányos beszélgetésekbe merüljön. Nagyon mélyről jövő vallásos őszinteséggel, a pietizmus szigorú szellemében elmélkedik bűnei fölött. A másik stilusréteg tárgyilagos, történeti-leiró. Ezekben a részekben tömören és a lényeget megragadva ismerteti az eseményeket. Ám figyelme az események hátterére is kiterjed: részletesen leírja, miképpen sanyargatták a császáriak a magyarokat. Tisztában van azzal, hogy bár ő volt a vezér, a nép felkelésének valóságos okait ezekben a szenvedéseidben kell keresni. Egyébként nem mondhatni, hogy túlértékelné önmagát, sőt. Ha valami sikerült, akkor az Istennek köszönhető, viszont minden ballépésért önmagát vádolja. Mai kifejezéssel, élve: következetes öndeheroizálást végez. De hogy mások ne kövessék a hibáit, minduntalan levonja a tanulságot a fejedelmek okulására. Másik önéletrajzi müvét, az Emlékiratokat nem a vallás és a vallomás nyelvén, latinul, hanem a diplomácia nyelvén, franciául irta, mert általa a francia udvar támogatását akarta megnyerni a levert szabadságharc újraélesztéséhez. Ez - a szabadságharc tárgyilagos krónikája. Ezt Vas István fordította magyarra. A Vallomások első teljes magyar fordítása jövőre megjelenik az Emlékiratokkal, valamint Mikes Törökországi leveleivel együtt a Magyar Remekírók sorozatban. Illyés Gyula: HÁROM KÖLTŐI KATONA-LEVÉL A KEDVESHEZ 1. 2. Miklós Eszékről Violához Bálint Esztergomból Céliához Harcolunk, fagyban. Őrjöngéseitől télnek és szélnek lett egyik felől markomban kardom egyre merevebb, másik felől- hü kezed folyton melegebb! Mert fölöttem két Múzsa tündököl:- ne feledd! -az Istenanya s az Emlékezet! Elhagytalak, hogy elérhesselek: karomba kapjalak! Gyehenna-küldte had ágyufüstjében látok szent Jelet, háttal neked ekképp török feléd, köszöntőm egyre közelébb üdvösségem hivó jelét: megváltó angyal-arcodat! Sándor Segesvár alól Júliának Gyönyörű völgyben fut kocsim. Vidám szemem szép csúcsról még szebb cuscsra száll: csicsergő fecskepár ott rakunk fészket- szabadon röpködni szabad hazán! - ott, ott eresze alatt a nagy égnek, a biztos diadal után ! / Miklós = Zrínyi Miklós (1508-1566) költő, a szigetvári hős; Bálint = Balassi Bálint (1554- 1594) a magyar reneszánsz katonaköltője; Sándor = Petőfi Sándor (1823-1849) a 19. század legnagyobb lírikusa./
