Hazai Tudósítások, 1972 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1972-09-01 / 17. szám
1972. IX. évf. 17. sz. Hazai Tudósítások 9. ISMÉT: LILA AKÁC Székely Istvánnal Budapesten A 30-as évek egyik legnépszerűbb, ha ugyan nem a legnépszerűbb filmrendezője,Székely István, ismét Magyarországora látogatott. Ezúttal nemcsak a régi barátok, a régi sikerek színterének felkereséséről van szó, hanem arról is, hogy az idős mester uj filmet forgat, a Budapest filmstúdió számára. A kiválasztott mü: Szép Ernő "Lila akác" cimü kisregénye, amelyet annakidején,a 30-as években.már egyszer filmszalagra vitt. Mi indokolja, hogy visszatér régi sikeréhez, és 1972-ben újra megfilmesíti a Lila akácot?- Szép Ernő müvét olyan finom irónia, elegáns témakezelés jellemzi,ami máig sem hagy nyugton és valószínűleg nem mellékes az a körülmény sem, hogy a magyar irodalom egyik remekművével állunk szemben. 1934-ben egyszer már filmet készítettem belőle, ami az akkori évek lehetőségeihez képest szép sikert aratott, s ami még a mai magyar filmtörténészek tanúsága szerint is az egyik legsikerültebb munkám. Akkor jómagam nem is annyira filmes, mint inkább kezdő iró voltam, aki közvetlen barátságban állt Karinthy Frigyessel, Szép Ernővel. Emlékszem, egyszer a Zeneakadémián \z "írók Színháza" cimü műsorban együtt léptünk fel Nagy Lajossal, Szép Ernővel, Karinthyval.- Mi az az uj, amit mondani akar filmjével?- A forgatókönyvet ma már az uj Ízlésvilághoz illesztettük. Müller Péter azt kereste meg, hogyan találhatjuk meg a mai néző szivéhez vezető utat, mi az, ami korunkban is aktuális ebből a kedves olvasmányból. Az az érzésem, hogy az uj könyv sokkal közelebb áll az eredetihez, mint a régi. Ezúttal csak két hőse lesz a történetnek, egy banktisztviselő, - titokban költő - fiatalember, áld egy idősebb asszonyba szerelmes, s nem jön rá, hogy ugyanakkor a mellette lévő fiatal lány érte eped, szerelmes bele. Amikor hősünk észreveszi tévedését, már késő. A régi filmet ma már szentimentálisnak tartom. Ezúttal az Íróval is ellentétben, erősebb, határozottabb lányt állítunk a fiú mellé, aki nemcsak titokban szenved és sir ...- Az első változatban a kitűnő Mihály István forgatókönyv-iró betéteket irt a filmbe a nagyszerű Kabos Gyula kedvéért, aki itt mint nőimitátor és impresszárió lépett fel. Azt azonban tudni kell, hogy Kabos pótolhatatlan. Kabos csak egy volt! Éppen ezért ezt a részt mellőzzük a filmben. Helyette inkább a lélekrajzra koncentrálunk, megpróbálunk kevésbé harsány színekhez folyamodni. Kevesen tudják azonban, hogy a filmnek valamikor két vége volt. Az egyik, az eredeti, csöppet sem volt happy end. A budapesti bemutató után azonban a producer, Guttmann bácsi rájött, hogy igy lehetetlen a filmet vidéken eladni és forgalmazni. Hetekkel később,azok után, hogy a budapesti premier megvolt, uj finálét forgattunk, amiben természetesen a fiú elveszi a lányt, és mindenki boldog. Ma is emlékszem a végső jelenetre, a fiú nagynehezen, késve kijön az utolsó pillanatban az állomásra, de ez induló szerelvényről még sikerült leszednie szerelmét ...- Milyennek ítéli filmjeit 40 év távlatából Székely István?- Nagyon sok filmet csináltam. Pontosan ez lesz a hatvanegyedik egész estét betöltő játékfilmem, de ehhez még hozzájön negyvennégy TV-játék is. Mint mindenhol, voltak ebben jók is és rosszak is. Az elmúlt években Angliában, Olaszországban, Mexikóban és természetesen Hollywoodban forgattam. Ebből a periódusból a magyar nézők utoljára a "Szerelem parancsszóra" cimü müvemet láthatták. Én most remélem, hogy a találkozás, az uj találkozás a megváltozott magyar filmmel jó órában jön létre.
