Harangszó, 1941

1941-04-06 / 14. szám

1Ö41. április 6. HARANCSZÓ 113 Evangélizáció. A felsőszeli egyház- községben március 23—31-ig volt evan­gélizáció, Szarvason pedig folyik az evangélizáció, melynek szolgálatát Har­mati Béla lelkész végzi. A külön össze­jöveteleken és istentiszteleteken vitéz Sréter Ferenc, Takács János lelkészek, Molnár Margit diakonissza testvér, Fre- nyó László tanár és neje és Péterfia Zol­tán gimnáziumi tanár szolgálnak. A Balaton-délvidéki missziói egyház- község március 23-án tartotta első szám­adó közgyűlését dr. Kiss Ödön fel­ügyelő elnöklete alatt. Herter Márton pénztáros előterjesztése után bemutat­ták az egyházkerületi közgyűlésnek a Balaton-délvidéki missziói egyházköz­ség megalakulását tudomásul vevő ha­tározatát. A közgyűlés Fábián Imre tol- na-baranya-somogyi egyházmegye fő­esperesének támogatásáért köszönetét mondott. Kötcse. Az evangélikus kisgyüleke­zet március 16-án műsoros délutánt rendezett Horváth Pál tanító vezetése melett. Az ünnepi beszédet Békés Jó­zsef s. lelkész tartotta. A műsor többi számát énekek, szavalatok, szavalókóru­sok és színdarabok alkották. Adomá­nyokból befolyt 45 pengő az újonnan beszerzendő harmóniumra. HATÁROKON TÚL Svédország. A északi államok egy­házai konferenciát tartottak Sigtunában, amelyen 7 dán, 9 finn és 22 svéd ki­küldött jelent meg. A norvégek csak táviratot küldhették. A tárgy volt: A mai helyzet követelései az igehirdetés­sel és a lelkipásztori munkával szemben. Finnország. A finn lelkészek számára továbbképző tudományos tanfolyam lesz tavasszal Lapuában. Ezen előadást fog tartani Eidem svéd érsek is. -— A „Ko- timaa“ Dedinszky Gyula kiskőrösi lel­kész tollából cikksorozatot kezdett „Ké­pek a magyar evangélikus egyház éle­téből“ címmel. A jugoszláv kormány 100.000 dinárt adott új evangélikus templom építésére Belgrádban. A telket a város adta. A német katolikusoknak új egyházi énekgyüjteménye jelent meg. A könyv­be felvett 140 ének közül 30 kimondot­tan evangélikus. Luther-énekek is talál­hatók benne a szerző megnevezése nél­kül. Gerhardt Pálnak szintén szerepel néhány éneke rövidített formában. A németországi evangélikus egyház a visszatelepülőkkel kb. 200.000 hívet nyert. Ugyanennyit gondol nyerni a Besszarábiából, Dobrudzsából visszatele­pülőkkel. Lortz német katolikus teológus Lu­therről írt könyvet. Nagy feltűnést kel­tett tárgyilagos szemléletével. Luther ebben a könyvben már többé nem „ma­kacs eretnek“, hanem hívő, igazságot kereső személyiség. 0LVA S D TERJESZD - I , TÁMOGASD A Haraníszot! KÜLÖNFÉLÉK Érdekes apróságok. Filmfelvevő ké­szülékkel megállapították, hogy egy má­sodperc alatt a dongó 240, a méh 220, a házilégy 160 szárnycsapást végez. A rovarok mögött a madarak messze el­maradnak. Hány hangya él egy hangyabolyban? Egy svájci tudós Délamerikában tanul­mányozta a hangyák életét. Rendkívül érdekes adatokat gyűjtött a természet- tudomány számára. Így például meg­számlálta, hogy egy hangyabolyban 37 ezer 600 hangya él. Ezenkívül közel 12 ezer lárvát talált a bolyban. 38-szor ugrott le egy napon ejtő­ernyője segítségével egy délamerikai pilóta. Reggel 7 órakor kezdte az ug­rálást és este 6 óráig folytatta, bár nap­közben hatalmas vihar tört ki. Az a pénz! Besztercebánya közelé­ben egy falusi gazda eladta a tehenét és az árát az asztalra tette. Mire visz- szatért a szobába, a pénznek hült helyét találta, mert ötesztendős fia a cifra pa­pirosokat a tűzbe dobta. A gazdát olyan dühroham fogta el, hogy fejszét raga­dott és kisfiának mind a két kezét le­vágta. Felesége a borzalmas látványra elájult és legkisebb gyermekét, akit ép­pen fürdetett, a forró vízbe ejtette. Mikor a gazda eszére tért dührohamá­ból, annyira elkeseredett, hogy kiment a kamarába és felakasztotta magát. A cipőrendelet végrehajtása megje­lent. Eszerint városokban a polgármes­ter, községekben a közellátási bizottság bírálja el, melyik igénylő milyen utal­ványt kap. Új lábbeli készítéshez, vagy talpaláshoz igénylendő utalvány piros színű. Kereskedőknél és iparosoknál kész bőrtalpú lábbeliket zöld cédulán igénye­lik. Havonta 100.000 cipő'- és talp-utal­ványt adnak ki Budapesten. A hadikölcsönök letétbe helyezésének idejét április 30-ig meghosszabbították. Emléktábla-visszahelyezés. Nagyká­rolyban a románok 1922-ben eltávolí­tották azt az emléktáblát, amely Révai Miklós a nagynevű nyelvújító és Erdősi Imre a branyiszkói hős emlékét örökí­tette meg. Az emléktáblát most ismét a régi helyére helyezték. 32 beteggondozó intézet kezdte meg működi' ■ rt erdélyi részeken. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ Születés. Kósa Pál rákoskeresztúri lelkészt és nejét Isten fiúgyermekkel ajándékozta meg, aki a László Csaba nevet kapta. Eljegyzés, özv. Kurz Sándorné, sz. Terplán Emilia leányát, Kőszegvári Sá­rikát eljegyezte dr. Durkó Dezső szé­kesfővárosi röntgen-orvos Kispest. (Min­den külön értesítés helyett.) — Szabolcs Géza szekszárdi oki. áll. számvevő el­jegyezte Scherer Katalint Balatonlellé- ről. — Vaskó Lenke felsőszeli tanítónő, okleveles polgári iskolai tanárnő és Sass József deáki jegyző, Sass József móric- hidai nyugalmazott tanító és Buthy Ilo­na fia, jegyesek, Halálozás. Sokoray Bálint kisbabóti birtokos, presbiter s vármegyei törvény- hatósági bizottsági tag 85 éves korá­ban meghalt. A megboldogultban édes­apjukat gyászolják: Varga Béláné áll. tanító neje, Sokoray Bálint hántai lel­kész, Sokoray Mihály kisbabóti birtokos. — Feltámadunk! SZERKESZTŐI ÜZENETEK B. Gy.-né. Hálásan köszönjük az el­beszélést. Sorkerültével fogjuk hozni. Kérdezett ügyben semmit sem tudunk. Szíveskedjék közvetlenül megkérdezni. — K. 1. Kőszeg. Az elgondolást jónak tartjuk. Fogjuk sorozatosan hozni. Töb­bit is kérjük. — K. Gy. Nyáregyháza. A kért füzeteket nem tudjuk küldeni. Már elfogytak. — M. L. Alsódörgicse. A postát sürgessétek. Tőlünk időben el­megy a lap! — Többeknek! Ha valaki baptista lesz, 5 éven át tartozik még az elhagyott egyháznak adót fizetni és minden terhét hordozni — Egy olvasó. Olvasóink nagy nyilvánossága előtt he­lyet adunk annak a gondolatának, hogy „minden gyülekezet templomáról, eset­leg egyházi épületeiről is képes-lapokat adjon ki“. A Harangszó nyomdája ter­mészetesen a legkedvezőbb ajánlattal áll rendelkezésre. MAGYAR GAZDA A fák metszése. Ritkítsuk meg a fák koronáját, hogy kilombosodott állapot­ban is elegendő levegőhöz és napfény­hez jusson. A keresztül növő ágakat tár volítsuk el, a sebhelyet sebkátránnyal kenjük be. A dió- és a gesztenyefát nem szabad alakító metszésben részesíteni. Sőt a cseresznye- és a meggyfát is csak az ültetés után metsszük vissza; a má­sodik esztendőben csak akkor, ha sza­bálytalan koronát nevelne. Az alma, körte, szilva és a kajszi barack már éve­ken keresztül igényli a metszést. Az al­ma-, a körte- és a szilvafákon 8—10 ol­dalágat kell egymás fölött és mellett ki­nevelni, ami csak 3—4 év alatt lehetsé­ges. Utána már ezeket a fákat csak rit- 1 ,ó metszésben kell részesíteni. Az őszi­barackfát azért kell metszeni, mert csak az éves vesszőn hoz termést. Az éves vesszőt pedig csak úgy fejleszthetjük, ha a hajtásokat minden tavasszal erőssé­gükhöz mérten 4—5 rügyre visszamet- szük. A tavaszi faültetést akkor kezd­jük, ha a talaj már felszikkadt. A göd- rözést már elvégeztük a megelőző őszön; a nyers, frissen gödrözött földben rosz- szabbul ered a csemete. A kisgazdák féláron kaphatnak ken­dervetőmagot. A földmivelésügyi minisz­ter a háziipari kendertermés fokozása céljából a Magyar Háziipari Központ útján 500 métermázsa kendervetőmagot oszt ki 50 százalékos kedvezmény mel­lett, 60 pengős áron olyan kisgazdáknak, akik saját háziszükségletükre rostken- dertermeléssel kívánnak foglalkozni. Az ilyen kisgazdák forduljanak a Magyar Háziipari Központhoz, Budapest, ÍV., Eskü-út 6,

Next

/
Oldalképek
Tartalom