Harangszó, 1940
1940-10-06 / 40. szám
312. HARANGSZÓ 1940. október 6. Apró történetek. SxéUely diákok fiösietie. Arad körül történt, de nem 1849-ben, hanem 1920-ban. Rengett a föld már Erdélyben. Láng csapott fel nyugat felöl: a temesvári összeesküvés híre. 40 diák van a felkelők között. A vád: Bánát megszervezése, Cli-Arad, Módos, s más helyeknek a felkelésbe való bekapcsolása, a magyar sereg átkelésének előkészítése a Tiszán. Negyven diák! És a román törvények szerint a lázadásért halálos ítélet jár a 16 évesekre is! Erdély lélekzetvisszafojtva várja a döntést. S talán új aradi martír lett volna a 40 diákból, ha a külföld közbe nem lép s a hadbíróság a diákokat fel nem menti. Ex is Qősiesség. A megszállás első éveiben egyik erdélyi városban éjjel letépték a szigu- ranca román zászlaját. A gyanú a szemközti gimnázium diákjaira esett. Megjött az ultimátum: Elő a tettest, különben bezárják az iskolát! Senki sem jelentkezik. Az utolsó órában előáll egy hatodikos kisdiák, akit azonnal a szigu- rancára vittek. Megverték, bebörtönözték, s csak hetek múlva került vissza betegen az iskolába. Bizonyítványáért, holmijaiért jelentkezett. Miért tetted ezt? — mondta szomorúan az igazgató. Az ilyen esztelenség nem menti meg a magyarságot. Miért tetted fiam? — Nem én tettem igazgató úr —• szólt csendesen a diák. — Nem te tépted le a zászlót? — döbbent meg az igazgató. Hát ki? — Nem tudom. Nem tudod? Az igazgató szava elakadt. Hát akkor ... miért jelentkeztél? A diák arca kigyult és elsápadt megint: Hogy be ne csukják az iskolát! OLVASSUKA BIBLIÁT Mindig többéi. Október 6. A buzgóságból. Zsid. 6:11. Nem hiába int egyik szép egyházi énekünk eképen: Szívem buzogj hálákat. A buzgóság az emberi léleknek állandó mozgását jelenti. Azért ahol az emberek buzgólkodnak, ott szívvel-szájjal dicsőítik az Istent, törvényét kedvelik és megtartják. A buzgóság megszűnése egyenlő azzal, mint mikor a forrás vize elapad. Ha a kutak kiapadnak, ha a szívek nem buzognak, megszűnik az élet és sivataggá válik körülöttünk minden. Minél több a buzgóság, annál mélyebb a hit és bizonyosabb a reménység. Szívleljük meg a szent ige intését: Mindvégiglen tanúsítsunk buzgóságot! Október 7. A hűségből. Máté 25 :21. Nagyobb épülethez több anyagra van szükségünk s ha több a földünk, annak a megműveléséhez is nagyobb erőt kell igénybe vennünk. Nem úgy vagyunk azonban a hűséggel. Akármilyen kis körben, vagy akármilyen előkelő polcon is állunk, a hűséget nem mérhetjük fokok szerint, azt mondva, hogy itt elég ertnyi, ott pedig többre van szükség. Egyformán,. mindenütt bizonyságot kell tennünk arról, hogy híveknek találtassunk. Azért kicsihez, nagyhoz, szegényhez, gazdaghoz szól az intés: Légy hív mind halálig! ____ O któber 8. A kitartásból. Jelenések 3:11. Tartsd meg, amid van! Ez a figyelmeztetés megszívlelésre méltó abból a szempontból is, hogy azokat a földi javakat, mikkel az Isten megáldott, ne tékozoljuk el. De még inkább akkor, ha a lelki jókra gondolunk. Isten a ke- resztségben gyermekeivé fogadott, evangéliumában kegyelméről biztosított, több vagy kevesebb tálentumot mindnyájunknak adott. Mennyivel inkább kell ezeket megtartanunk! De hogy tartjuk meg, ha nem vagyunk kitartók, ha meglankadunk, ha engedünk a csábításnak, s nem merünk szembeszállni a gonosz támadásaival? Azért mindig több legyen a kitartásból, hogy megtartsuk és senki ne vegye el a mi koronánkat. Október 9. A megbocsátásból. Máté 18:21—22. Péter azt hitte, hogy ha arra a kérdésre: hányszor lehet ellene az ő atyafiának vétkezni és neki megbocsátani, azt a választ adja, hogy hétszer is, akkor elment addig a határig, amiért az ő Urától elismerést és dicséretet fog kapni. Hogy Jézus még többet fog követelni, hogy a hetvenhét ízben való megbocsátást kívánja, arra gondolni se mert. Pedig, ha eszünkbe vesszük, hogy Istennel szemben tengernyi a vétkünk és Isten azokat megbocsátja nékünk, akkor meg kell azt értenünk és gyakorolnunk is kell: Mindig többet a megbocsátásból is. Október 10. A békességtűrésből. Efe- zus 4:2. Az élet iskolájában a két legnehezebb tantárgy a békesség és a tűrés. Egy tárgynak is vehetem s akkor ezt mondom, meg kell tanulnunk békessége- sen tűrni. Ez a tantárgy az élet iskolájának minden osztályában fel van véve. S a legkönnyebben megbukunk belőle, mert elfelejtjük, hogy azt jól csak akkor tanulhatjuk meg, ha nagyon komolyan vesszük. Az apostol alázatosságot, szelídséget s egymásnak szeretetben való elszenvedését kívánja s hozzáteszi a hosszlitflrést. De minden hiábavaló lenne, ha Isten nem lenne a békességtűrésnek Istene (Róm. 15:3), aki erőt ád nekünk, hogy mindig több legyen bennünk ebből az erényből is. Október II. Az áldozatból. I. Sámuel 15:22. Izráel népe azt hitte, hogy mentül több véres és égő áldozatot mutat be az Ürnak, annál könnyebben engeszteli ki az Istent. Ilyen körülmények közt a gazdagoknak nem volt nehéz a feladatuk. De Isten más, több áldozatot kíván. Ez pedig az engedelmesség és a szófogadás. Ebből pedig a szegény sokszor többet áldozhat. Azért aki engedelmes az Űr szava iránt, az többet áldoz s az a legkedvesebb is Isten előtt. Október 12. A szerétéiből. Efezus 3 :19. Mindig többet akarunk az élet örömeiből, pénzből, vagyonból. Mi lenne a földön,. ha a mindig többet elve érvényesülne a szeretetben, ha többet adnánk, ha többet kapnánk a szeretetből? Ha megismernők a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét? Ha előttünk lebegne az apostol figyelmeztetése: Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek. Róm. 13:8. Akkor beteljesednénk az Istennek egész teljességéig. Azért több szeretetet, hogy minél gazdagabbak legyünk s hogy általa másokat is meggazdagítsunk. Lie. Fizély Ödön. KARCOLATOK „Leteszem koszorúm ..." Dr. Breyer István győri római katolikus megyéspüspök temetésén D. Kapi Béla vezetésével a győri evangélikus egyházközség küldöttsége is résztvett. Nem csupán illendőségből, hanem szívünk mélyéig érzett őszinte részvétből. Dr. Breyer István fenkölt gondol kozású, apostoli egyszerűségű, aranyszívű főpap volt. Szeméből felénk is mindig a megbecsülő szeretet jósága tekintett. Amikor győri lelkésszé-választa- tásomkor tisztelgő látogatást tettem nála, többek között ezt mondotta: „Szőlőmívesek vagyunk mind a ketten. A szőlőnk nem ugyanaz, de a földünk szomszéd. S jó nekünk egyik szőlőből a másikba átátnézni, kezet fogni s jómunkát kívánni ..." Legyen áldott emlékezete! Legyen hatékony a példája! Letesszük koszorúnk sírjának halmára!! Szabó József. HETI KRÓNIKA Az elmúlt hét legnagyobb eseménye Németország, Olaszország és Japán szövetségkötése. Ez a hármasszövetség biztosítja a világ új és igazságos elrendezését — írják a lapok. Spanyolország rövidesen csatlakozik Berlin—Róma— Tokió egyezményéhez. — A spanyol belügyminiszter Rómába ment, hol Gibraltár és a Földközi tenger sorsáról döntenek. — Anglia elleni támadás fokozott erővel folyik. Egy nap alatt 101 repülőgépet lőttek le a németek Anglia felett. — A hármasszövetség megkötése Angliára súlyos csapást jelent. — Ciano olasz külügyminiszter, ki Németországban volt fontos megbeszéléseken, hazautazott. — A bolgárok befejezték Dél-Dobrudzsa megszállását. — Kolozsváron november 1-én megnyílik az egyetem. —- Erdély visszatért részében továbbépítik a posta-, vasút- és autóbuszközlekedést. — Szerdán tanácskozásra ül össze a magyar képviselőház. — Főméltóságú asszony hétfőn rádiószózatot intézett a nemzethez Erdély megsegítéséért. Bombák estek a bétheli szeretetin- tézményekre. Németországnak, de az egész világnak a közvéleménye nagy meglepetéssel vette a hírt, hogy Németország legnagyobb szeretetintézményé- nek, a Bodelschwing által alapított Bét- helnek, hol több ezer beteg van, egyes épületeit az angolok éjnek idején bombázták. Tizen meghaltak, sokan megsebesültek a betegek közül.
