Harangszó, 1938
1938-03-06 / 10. szám
193á. március 6. HAUANÓS2Ó 79. or Kámon, Kiss Lajos Szentgotthárd, ■ reisinger Ottó, Kotsis Sándor, dr. Val- ó Miklós Szombathely, Zergényi János őszeg, Kontsek Lászlóné Mezőtúr, ifj. óth János Zalaistvánd, 60—60 fillér. — lolnár József Celldömölk, 70 fillér. — >r. Vidonyi Sándor Győr, Kluge Pál örmend, Lukáts Árpádné Körmend, zv. Kenessey Jenőné Bonyhád, 72—72 llér. — Prohsza Pál Erdőkürt, 1 P. — ;renn Zoltán Zegerszeg, Emődi Zoltán ecskemét, Odor Kálmán Füzfőgyárte- p, Groó Gyula Győr, Köhler Jolán Bu- ipest, Dákai József Bpest, Szauer Klá- í Bpest, özv. Mód Györgyné Pápa, rimon Györgyné Szigetvár, dr. Farkas lemér Sárkeresztur, Nika Józsefné zombathely, Dadó Erzsébet Pécs, Hem- Gyula Zalaistvánd, 1.20—1.20 P. — ordács András Bpest, 2 P. — Kerecsényi yörgy Körmend, Németh Lajos Zala- >vő, 2—2 P. — Hubert Sámuel Celldö- iölk, 2.20 pengő. Lengyel Ida, nagysimonyi lakos 1937. któber 29.-én elhunyt édesapja emlé- ére 5.20 P-t adományozott a Harangié terjesztésére. A mai ember lelki küzdelmei. Irta: Ajkay Klára. (Folytatás.) 4 Nagy Sándor, a hatalmas hadvezér, i győzelmet győzelemre aratott, és aki kitartás és erély csodálatos mintaépe volt, egy alkalommal kicsiny sereivel csüggedten tartózkodott egy szikvárban, ahová az ellenség beszorította t. A csodálatosan szilárd, kitartó lélek- ek csüggedésében egy hangya volt a legmentője. A hangya nálánál 10-szerie igyobb terhet cipelt. Az óriási teher ár úgy látszott legyőzi a hangya ere- t, amikor kitartásával sikerült neki a 2-ik alkalommal a terhet fészkébe ci élni. Nagy Sándor az oktalan állat ki- rtását látva, lelke mélyén megtelt va- :mi csodálatos energiával. Lelkesedés- 1 kitört a várból és győzött. így tani- itta bátorságra, önbizalomra, akarata ifejtésére a világ legrettenthetetlenebb ősét, a világ egyik legigénytelenebb ■rge, — egy hangya! Ha bennünk nincsen is ily hatalmas íergia, életünk minden szakaszában lé- etünk mi is hősök, ha megvan bennünk kitartás, önbizalom és a szív bátoriga. Aki nyitott szemmel jár a nagy világ- in, az látja, hogy vannak az életben ivartalan örömök, békének és boldog- ígnak olyan túláradó pillanatai, ami- or ízelítőt kapunk a mennyország römóceánjából. Ezt érezzük minden azi jócselekedetünk után. Ezt érezzük nikor egy békülésre nyújtott kezet el idunk fogadni. Amikor egy kis gyerek első lépését tette kitárt karunk lé. Amikor hosázú évek múltán vi- ontláttuk öreg édesanyánkat, aki nem idott meghalni, mielőtt még egyszer ieg nem ölelt volna, minket. Van édenkert itt a földön, amelyek utait mindnyájan bekelandoztuk va- mikor: a gyermekévek boldog paradi- oma. Oh, áldottak a mezők, a rétek, íol labdáztunk, futkostunk. A por, nelyben golyóztunk. A víz, amely papír csónakjainkat vitte. Sajnos, a paradicsomnak varázsát csak akkor ismeri fel az ember, amikor már lement fölötte a nap és megnőttek az élet árnyai. Mi Édenkeresők: a múlt paradicsomát csak romjaiból ismerjük fel. Az ifjúság Éden- kertje is csak akkor lép elő tündöklő sugárözönnel, mikor az Élet óráján a mutató az esti órákat mutatja. Ekkor reszketnek fel az emlékezés aranyködén át a múlt álomképei: a boldog játékok, kedves társak, akik már rég a föld alatt alusszák örök álmukat. Régi dalok muzsikáinak ilyenkor bennünk, amiket már nem dalol senki. Fei- reszket a régi havas karácsonyi esték gyertyafénye, amelynek lángjai csonkig égtek, s amiket az édesanyai kéz már nem gyújt meg többé! Igen, ez volt a gyermekkor csodálatosan szép paradicsom kertje: elmúlt, elsűlyedt mind, mint egy rózsákkal beborított sziget. A nyomor, a gond, a küzdelem roppant nagy folyamában is vannak ilyen áldott kis szigetek. Ezeket a boldogság szigeteket az emberi jóság, szeretet, a segítő jószándék teremtette meg. Arra a fehér függönyös szobára gondolok, ahol az édesanya éjfélig ül és varr. Akinek szívéből sohse fogy ki számunkra a részvét, a mosoly. Azokra a virágos házakra gondolok, amelyekben az utca sarában, — ahol a nyomor kezet fog a bűnnel — kiemeltek egy árva kis gyermeket és napsugaras otthonnal öleltéR körül. Arra a kórházi ágyra gondolok, amelynek szenvedéseit egy kéz gyöngédsége elbirhatóvá tette. Berlin egyik forgalmas utcáján az autóbusz elütött egy szegény rongyos gyermeket. E gyermek haldokolva megszólalt: „mondják meg a tanitónéninek, tiszteltetem.“ Egy úr, aki e szavakat hallotta kinyomozta, hol lakik az a tanítónő, aki felé ez az utolsót dobbanó szívecske oly hálás üzenettel fordult. A külvárosi iskola tanítónője nem emlékezett rá, hogy valami különösebb jót mívelt volna ezzel a fiúcskával. Legfeljebb egy alkalommal egy cirógatással és egy kócból csinált babával ajándékozta meg az árva kis fiút. — Lám egy rongyo1: babából, egy törött játékszerből, egy si- mogatásból a fénynek olyan tengere áradhat egy egész emberi életre, hogy be tudja ragyogni még azt a sötétséget is, amely a halál órájában hullott le ránk. Nem a beteljesedett álmokban, vágyakban, hanem a hűségesen betöltött kötelességekben rejtőzik az élet paradicsoma. Ha még meg van bennünk az örülni- tudás művészete, akkor meg fogjuk találni az életben azokat a boldogság-zónákat, ahová csak a jóság és szeretet útlevelével juthatunk el és ahol békét és összhangot talál a lélek. Tanuljuk meg ünnepelni az élet apró perceit, tanuljunk meg a fájdalomból szeretetet csinálni, hiszen szenvedni kell, hogy jókká lehessünk... és sokat szenvedni, hogy még jobbakká lehessünk. Előadásomat egy tünemény elmondásával fejezem be: Napoleon sírja fölött egy kupola emelkedik. Az ablak aranyszínű üvegből készült. Ennek az ablaknak az a csodálatos és elragadó tulaj - donsága van, hogy bármennyire felhős, esős is odakint az ég, ezen az ablakon át nézve mindig úgy tűnik fel, mintha odakint ragyogna a napsütés. Ha úgy érezzük, hogy az életünknek szüksége lenne egy ilyen csodálatos fénytörő ablakra, akkor szereljük fel a mi szívünkre is, amelyen keresztül mindig ragyogás van. Fogadjuk el a mindig felkínált és felénk nyújtott krisztusi szeretetet, amely örökre bearanyozza a mi életünket a kegyelem drága fényével, amely ott ragyogott és ott ragyog örökre a megváltó Krisztus keresztje fölött. A kegyelem e csodálatos ragyogásában ezt olvashatod: „Ember! nem szabad, — nem szabad leroskadni soha!" —= Vége =■— A MAGYAR GAZDA Március ßavl gazdasági teendőit. Mihelyt a talaj enged megkezdendő a talajlazítás és trágyázás. A sárgarépa, petrezselyem, dughagyma, foghagyma vetése és ültetése megkezdődik. A spenót, kel, késői borsó, kala- rábé, fejes saláta, korai bab vetése. Igas állatainkat a fokozott munkára való tekintettel jobb takarmányra fogjuk. A méhesben ügyelünk, hogy méheinknek elegendő tápláléka legyen. A szabadtéri plántálás is megkezdődik a hónap második felében. A tavaszi faültetésnek is március az ideje. A csemetéket ne ültessük mélyre. Terményárak. Búza 20.45—21.40, rozs 18.60—18.80, tak. árpa 15—16.75, sörárpa 17—20.50, zab 16—16.40, tengeri 12.50— 12.75 P métermázsánként. Sertésárak. Az árak változatlanok. Szedett sertés la. 104—105, Ha. 101—- 103, Illa. 95—99 fillér kilogrammonként. Középkorú, magános, evangélikus vallású nőnek könnyű házimunkában való segítéséért családi otthont adnék teljes ellátással. Leveleket Evangélikus Egyház, Gyula, továbbít. 1—2 Helyettes tanári alkalmazást nyerhet az aszódi leánynevelő intézetben szám- tan-fizika-vegytan-torna szakos polgári isk., vagy középisk. tanárnő. YASAWYAGOT, HÁZTARTÁSI és MEZŐGAZDASÁGI FELSZERELÉSEKET, IPARI SZERSZÁMOKAT és KERÉKPiROKÁT 38-52 legjobb minőségben a legolcsóbban vásárolhat PÓS DEZSŐ vaskereskedéseiben Győr, ». Magyaróvár. Mosom. ▲ ntSsjphon v • i S r k i p t 1 ■ •! • t Syír, Mosón As Pos«onym»íj* rés»««-«.
