Harangszó, 1932
1932-10-16 / 42. szám
1932 október 16. HARANGSZÓ 337 bér helyezkedhetett el e padokban, hány sajgó szív kérhetett itt vigasztalást? A történelemben különféle erők tusakod- nak, de mindenütt ott rejtőzködik Isten akarata, mely Isten végső tervei szerint formálja ki az embert... Az egyház jövője kicsiny vagy nagy gyülekezetek életében dől el. A templomépitö ősök nemcsak a maguk célját nézték. Amely gyülekezet önmaga fölé, önmaga elé és önmaga köré nem tud nézni, az megássa a saját sírját. A jövendő fénye tűnjön fel előttünk. Téged hívlak nemeskéri gyülekezet. Öleljétek át ezt a sokat szenvedett egyházat és mondjátok: „édesanyám!“ A püspök minden szivet hálaadásra indító beszédje után díszközgyűlés következett. Gőcze Gyula lelkész imádsága után Dr. Ajkay István gyülekezeti felügyelő mondta el tartalmas, a múltra gondosan visszatekintő megnyitóját. A mi ünneplésünk az alkotó szellemnek szól, mondta a gyülekezet felügyelője. Egyházszeretet, hithüség és áldozatkészség álljon előttünk. Ezt követőleg Gőcze Gyula lelkész terjesztett elő ünnepi deklarációt. Az ünnepi díszközgyűlésen köszöntötték a gyülekezetei: D. Kapi Béla püspök az egyházkerület, Dr. Kiss Jenő egyetemi tanár a theológiai fakultás, Dr. Pottyondy vármegyei főjegyző a vármegye, Dr. Cillinger járási főszolgabíró a járás, Baross Sándor kath. tanító a kath. egyház, a kozségbiró a község, Vértesy Zoltán lelkész Magyarboly, Mikolás Kálmán az egyházmegye, Rupprecht Antal a valamikor hozzátartozó gyülekezetek nevében. Az ünnepélyt közebéd követte. Az ünnepélyről azzal az érzéssel távoztak az emberek, hogy Isten a legnagyobb üldöztetések között is gondoskodik védett helyekről, ahol áldás és bé- keség kíséri azokat, akik imádkozni akarnak. Fiilöp Dezső. A magyar tanítók atyja. Ezt a kitüntető nevet egy ev. tanítónak ajándékozta a magyar tanítóság: Péterfy Sándornak. A nemescsói születésű tanító, aki a tanítóképzőt soproni képzőnkben végezte el, a nagykanizsai, a győri, majd a budapesti Deák-téri gyülekezetnél működött, ahonnan az Erzsébet Nőiskola, majd a budapesti óvónőképző- intézet hivta el tanárának, majd igazgatójának. Nyugalomba vonulása után 1913. aug. lO.én halt meg s Budapesten a kerepesi temetőben díszsírhelyen várja a feltámadást. A magyar tanítók atyjának díszes nevét azonban nem ritka ivelésü pályájáért kapta, hanem a szívéért. Nagyon sokat dolgozott a tanítóság egy táborba tömörítésén s a magyar tanítógyermekek jóléti intézményeiért. Az ö munkájának eredménye az Eötvös-alap, a Ferenc József Tanítók Háza, a Péterfy leányotthon, a keszthelyi Rákos István interná- tus és a kolozsvári Tanítók Háza. Az ö emlékét akarta hálás kegyelettel megörökíteni a Győr városi és Győr vármegyei általános tanító egyesület. Kérésére a városi tanács Péterfy Sándor útnak nevezte el az új győri ev. fiúiskola előtt elhúzódó útat, a tanítóság pedig díszes emléktáblát helyezett el az iskola falában. A leleplező díszközgyűlésen, október 5.-én képviseltette magát minden hatóság, az összes egyházak, a közép- és elemi iskolák, az országos tanítószövetség, a mosoni tanítóegyesület, sőt a család is Péterfy Sándor két élő nővérének leányaival. A díszközgyűlésen Farkas Gyula elnök megnyitója után Benedek Vince, a győri ev. elemi iskola nyug. igazgatója, Péterfy Sándor jó barátja mondott megható emlékbeszédet, majd Péterfy Sándor utódja, Rákos István kir. tanácsos, az országos szövetség és az Eötvös-alap elnöke, Weltler János a győri ev. elemi iskola igazgatója, Kiss Sámuel, a Gyóni Géza Irodalmi Társaság tagja és Karsay Jolán, a Mária Dorottya Egyesület elnöke tették le megbízóik nevében a kegyelet adóját. Az emléktáblát magát Farkas Gyula elnök leplezte le, az ev. egyházközség nevében dr. Hőfer Vilmos felügyelő vette át. Koszorút helyezett rá a család, az ev. egyház és iskola koszorúját Strasser Sándor iskolaszéki elnök, az Eötvös- alapét Sólyom János alelnök, a moson- megyei általános tanítóegyesületét Haller János elnök, az orsz. ev. tanítóegyesületét Benedek Vince, a ref. egyházét és tanítóegyesületét Vizváry Miklós igazgató, a győregyházmegyei ev. tanító egyesületét Garan János igazgató helyezte el. Nemescsó és Sopron levélben küldték el megemlékezésüket. A díszközgyűlés előtt szeminárium is volt, melyen Varga Béla tanító tartott előadást és mintatanítást. így a leleplezésen az egész vármegye tanítósága is résztvehetett. Az új utcatábla a győri evangélikus- ság Rába felöli frontján, a Horváth Adorján szobrászművész által alkotott emléktábla az ev. elemi iskola falában, a leleplező díszes közönség, mind hódolat a magyar tanító előtt. Nekünk pedig csendes büszkeségünk, hogy a magyar tanítók atyja evang. tanító volt s hogy erre a szép ünnepségre úgy is nézhetünk, mint hódolatra az ev. tanító előtt. KIRCHNER ELEK. Régi papi nemzedék sarja. A mucsfai papiakon három nemzedéken át Kirchner volt a lelkész, az apa, fia s majd az unokája. Ez az unoka volt Kirchner Elek. Az ö leánya is, meg az unokája is papné s világi pályán elhelyezkedett gyermekei is mind élénk résztvesznek az egyház életében. Igazi ároni család. Ő ugyan felcserélte a szószéket az orgonával, amikor a mucsfai Ielkészi állásról eljött Győrbe karnagynak, de muzsikáért rajongó lelke pap maradt mindig. Korálkönyvünkben egész sereg dallam hirdeti Isten dicsőségére végzett zeneszerzői munkásságát. Mind jellegzetes magyar dallamok. A klasszikus zene terén is számottevő alkotásai voltak. Ezek egyikét nemrégiben adták elő a győri zeneiskola művész tanárai. Harmincöt évig volt a győri gyülekezet karnagya s az egész városban kifejtett zenei munkássága elismeréséül a győri ének- és zeneegylet örökös tiszteletbeli karnagyának, a győri zeneiskola pedig örökös tiszteletbeli igazgatójának választotta meg. Nyugalomba vonulása után Celldömölkre költözött fiához s itt halt meg okt. 5.-én csendes elaluvással életének 81., boldog házasságának 51. évében. Hitvese, négy gyermeke s kiterjedt rokonság gyászolja, közte László Miklós püspöki titkár és Takó István pécsi lelkész is. Okt. 7.-én temették el a celldömölki templomból. A temetést D. Kapi Béla püspök végezte Zsolt. 57, 7—9. alapján mondott gyászbeszéddel. A sírnál Tu- róczy Zoltán szólt a győri gyülekezet nevében, majd Bácsi Sándor celldömölki lelkész áldotta meg. Elment, de a dallamai itt maradtak. Ajka elnémult, de mi tovább énekeljük az énekeit. Vesd le, Pápa, a gyászruhát! Templomavatási ária 1786-ból. Irta: SzakonyiJózsef. Közli: D. PayrSándor. Gyurátz Ferenc, mint kezdő lelkész, nemcsak a híveivel, hanem gyülekezetének a múltjával is hamar megismerkedett. Már 1873-ban megírta a kuruc világban keletkezett pápai gyülekezet történetét. A régi jegyzőkönyvekben találta meg ezt a szép áriát is, melyet a régi pápai templom felavatásakor, 1786. nov. Lén énekelt a szerző, vagy valamelyik kántor-tanító. Gyurátznak annyira megtetszett ez a régies, de mégis eléggé élénk és gördülékeny verses emlék, hogy a pápai Egyházi Évkönyvben (1878) külön is közölte. Gyurátz-emlék ez is. Ne engedjük elveszelődni. Ma már alig lehet a régi Évkönyvet s benne ezt a szép áriát megtalálni. Az áriákat nagyobb ünnepi alkalmakkor ahhoz értő jelesebb kántortanitóink magánosán, mint szóló éneket szokták a templomban vagy temetéseken a halottasháznál énekelni. Ez a pápai ária kiváló példája az efféle régi papi és tanítói termékeknek. Ennek az írója bizonyára Szakonyi József, az akkori kiváló pápai lelkész volt, aki a régi dunántúli énekeskönyvbe is írt énekeket (409. és 425. sz.). Tanítója Pápának akkor még nem volt. Az egész ária a rövid sorokkal és jó rímekkel ügyesebb verseidre vall. Versmértéke nincs meg régibb énekesés korálkönyveinkben sem, tehát eredeti dallamra énekelhette az illető magánénekes. Hiszen eredetileg a dallam volt az áriákban a födolog, nem a szöveg; de később a kántorok szebb koráldalla- mokra Írták és énekelték az áriákat. Szakonyi József, az ária írója igazi papi nemzetségből, ároni házból való. A család Szakonyból származik, de nemes Szakonyiak laktak Pápán már a kuruc világban is, kik még a piacon épült régi pápai templomba jártak. Énekirónk nagyatyja, Szakonyi András volt Pápán. Apja Szakonyi Ferenc dabronyi lelkész, ki (1715) Pápán született, Ö maga dabronyi születésű (1746—1811). Anyja, Jó- zsa Mária, a bibliában jártas, nemes, művelt lélek volt. Nagynénje, Kurály- Szakonyi Mária Pápán (1763) a soproni iskolára 400 forintot hagyott. Öccse, Sz. János főbíró volt II. József korában s vele együtt (1791) a pesti zsinat tagja.
