Harangszó, 1930

1930-06-08 / 23. szám

XXI. évfaiyaM. 23. szám. 1930 június 8 Alapitól» K API B £ L A 1810-bra. LaptuUJdonos: Onflintfill Lotliar-SxOTStitB. ll Qmxáaoi Lither-flxS.ft- • aég hlratalo* lapja. Kéziratok, elófixttial dijak ia reklamációk a HARANGSZO aasrkeastá kiadóhivatalának Saombathelyre (Vasvm.) küldendők. Klöflsaláat elfogad «Inden evana. Isikéi« áa laalíó. tftgjeletlk mlüdei minit. Te magas ég, üdv haxája, Zendülj meg pünkösd napjára. i* er kesild* kiadóhivatal SZOMBATHELY Vas vármegye. nókkladóhlvatal t .Luther-Táriaaá*' könyv karaakedáae Budapaal, vm„ SaantUrályl-u. il/a. 1 „HARANGSZO“ alfifiaetial ára negycdivre írtál. Félévre 1 P 40 I. Caoportoa küldéaaal llP/v-oa kedveimény. Amerikába ágévá évre l dollár; aa utódállamokba negyedévre 1 P II fill. Pünkösdi ajándék. Efezusi 1. 1, 13. „Hallottá­tok az igazságnak beszédét, üdvösségetek evangéliomát, amelyben hittetek is, meg- pecsételtettetek az ígéretnek ama Szentleikével...“ R z örökké ajándékozó Isten, erős ígérettel az ő Szendéikét ígéri minékünk. Pünkösdi ünneplésünket ez az isteni Ígéret boldog örömmel s fénnyel szórja tele. Nagy ajándék várakozik reánk... Isten az ő Szent- leikét küldi hozzánk... Vájjon tud- juk-e mi igazán értékeim ezt a pünkösdi ajándékot?... Tudjuk-e, hogy a Szentlélek az a belső világosság, mely az emberi lélek mezőit egyedül képes meg­világosítani : ő az értelemnek és a bölcseségnek Lelke... Ő az élet­nek a lehellete, amely bennünket, a bűn szomorú élő-halottait egye­dül tehet igazán élőkké. A pün­kösdi Lélek magából az Istenből szakad ki... és minden életnek forrása .. Azután gondoljuk meg: milyen esendő, gyenge emberek is vagyunk mi; akaratunk vagyon a jóra, de végrehajtani nem tudjuk azt... nos, a pünkösdi Lélek, erő a magasságból, Lelke az erőnek, amely minket ingadozó nádszálakat — acél-emberekké tehet; megerő­sít, megtart a szeretetben, a békes- séges tűrésben... megerősít szen­vedésnek idején, halálnak óráján. És itt van a mi szegény, bűnös szívünk... sóvárogva várja azt a csodás hatalmat, mely megtisztítja a rettentő tehertől, amely ismét templommá, az Isten lakóhelyévé szenteli... És a pünkösdi Lélek elvégzi ezt a csodát... égi tűzet gyűjt a mi közönyös, kihűlt szí­vünkben, a hitnek, a szeretetnek, az áhítatnak, az imádságnak tüzét. Hát nem éppen ezekre van nekünk szükségünk! ? Azután a pünkösdi Lélek a ví­gasztalásnak Lelke... megnyugtat, felüdít nyomorúságok és aggodal­mak idején... ü az örömnek Lelke, mely itt a földön, a halál árnyéká­nak völgyében egyedül fakaszthat édes örömöt... hatalmas, győzhe­tetlen pártfogónk, aki diadalra ve­zet ... bátorságunk, aki elveri szí­vünk remegő félelmét... egyszó­val : a Pünkösdi Lélek a maga áldott gazdagságával a Krisztus igazi hősévé avat, tanítványává tesz... az igazságnak beszédét, az üdvösségnek evangéliumát meg­pecsételi a mi szívünkben... Isten ezt a csodát akarja végrehajtani rajtunk a pünkösdi Lélek erejével! R égen volt, régen. Majdnem 2000 év pergett le az idő homokján amaz első pünkösdvárás óta. 2000 esztendő! — véges ember szemé­ben végtelen idő. A szárnyaló kép­zelet sem igen tudja átfogni, olyan roppant nagy a távlata. Mennyi minden lett, mennyi minden elmúlt ennyi idő alatti Népek születtek és népek enyésztek el. Birodalmak támadtak és birodalmak omlottak össze. Megváltozott a földnek fe­lülete. Sivatag lett, mi egykor Éden volt. Tenger hulláma tarajos ott, hol egykor pázsit zöldéit. Szigetek emelkedtek ki a mélységből és szigetek sülyedtek a mélybe. Ős­erdők csendjét zakatoló vonatok dübörgése veri fel, ingoványok helyén munkás kéz ekéje hasit termő barázdát, a kéklő magasság­ban gépmadarak szállnak. Válto­zott az ember is. Más a nyelve, hajléka, Ízlése, ruhája. Más a szük­séglete, reménysége, vágya. Más Mennyei Atyám, Uram, Istenem! teljesítsd be rajtunk a te szent Ígéretedet... nekünk is add a te Szentlelkedet 1... „Isten Lelke, buzgón kérünk, Légy mindenkor hű vezérünk! Tedd templomoddá szívünket, Világosítsd értelmünket. A jót te munkálod bennünk, Oktass, hogy a hitetlenek, S gonoszok el ne szédítsenek, Benned csak tebenned bízunk. Szent világ, mennyei fényünk, Add tündököljön ösvényünk Igazságod fáklyájától, (ívj a vétek hálójától, Irtsd ki a tévelygéseket, Terítsd meg a vak népeket; Add, hogy a Krisztust ismerjék! És az egész földön tiszteljék. Nyújts erre, nyújts segedelmet...“ a műveltsége, tudománya, művé­szete. A szíve és a lelke azonban — óh a legbensőbb mivoltában ma is a régi még! Bűnös, önző, erőtlen csüggeteg. Isten lelkének világossága, Isten lelkének ereje, Isten lelkének vigasza kell neki. Sok lélek nem tudja, nem érzi, vagy nem eszmél reá, hogy ama Vigasztaló gyámolítására szorul. Csak annyit tud, hogy ami van, nem jó, hogy valami hiányzik, hogy másnak kellene lenni a világ­nak, az embernek, másnak kellene lenni neki magának is. A kegyes lelkek tudják, hogy mi nélkül szűkölködik a világ és a szív. Égi fényre, égi békességre, égi szeretetre van szükség. Lelkűk­ből felszakad azért a fohász: — vágyón, remegőn, de a meghall- gattatás bizpnyosságával — Jövel Szentlélek Gr Isten! — A világ vár, de nem tudja: mit, — a hívők pünkösdöt várnak. Amen. * Pünkösdvárás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom