Harangszó, 1928
1928-04-29 / 18. szám
XIX. évfolyam. IS. szám. 1928. április 29. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa: a Dunántúli Lutüer-Szővetséo. Az OrazÚKOS Lnther-Szőret- ■ég hlrataloa lapja. Kéziratok, előfizetést dijak és roklamációk a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Szentgotth&rdra (Vasvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkéss és tanító. Megjelenik minden vasárnap. Istenem, Istenem I Ki segít, ha Te nem ? Szerkesztő•kladóhlratal: SZENTGOTTHÄRD. Vas vármegye. Flőkktudőhlratal s .Luthor-Társaség“ könyvkereskedése Budapest, vm., Szentkirályl-u. 51/a. A „HARANOSZO“ előfizetési ára negyedévre 1 P 28 f. Félévre 2 P 40 f. Csoportos küldéssel 10»/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár ; az utódállamokba negyedévre 1 P 00 fill. Méltóságunk. I. János 3 . e. „Aki őbenne marad, egy sem esik bűnbe; aki bűnbe esik, egy sem látta őt, sem meg nem ismerte őt.* N agy a mi reménységünk arra nézve, hogy minden elmúló, meghervadó örömünk, egykor örökkévaló örvendezéssé változik. De ha ez a reménység él bennünk, akkor már itt alant, a hervadó örömök világában is szentül kell élni, mint Isten-gyermekeinek. Az Isten- fiúság gondolata sehogy som fér össze a bűnös életmóddal. Ha a „Miatyánkat“ imádkozzuk, akkor az „Atyának“ dicsőség és hódolat jár ki, nem pedig szégyen és pi- ronkodás. Aki a „Miatyánkat“ imádkozza, annak az Atya lábnyomaiba kell lépni, hogy az Istengyermekének élete, becsülete, jelleme, egész egyénisége hirdesse mindenütt az Isten szeretetét, jóságát, tisztaságát és szentségét... Oh te megkeresztelt Testvérem, Isten gyermeke, tartsd mindig szem előtt a te nagy méltóságodat!... Egy fejedelmi ivadék, vagy ami még több: az Isten gyermeke, nem érezheti magát jól a bűnök fertőjében! Nem lehetünk nyomorúlt szolgái a test kívánságainak; nem ragadhat el minket sem az elbizakodottság, sem a haszontalan hivalkodás ; nem lehetünk sem köny- nyelmű hivalkodók, sem a büszkeség fiai; távol legyen tőlünk minden gonosz indulat, minden bűnös érzés — hisz újra mondom: Isten gyermekei vagyunk... Mindezektől őrizz meg bennünket szerető mennyei Atyánk és taníts meg minket arra, hogy néked engedelmeskedve igazán és szentül éljünk e jelenvaló világban! így nyerjük el egykor mennyei örökségünket, s így jutunk el abba az örömbe, mely soha el nem múlik! Keresztyének vagyunk... tehát tudunk arról a nagy szeretetről, mely a kereszten életét adta oda a mi megigazulásunkért. Nos, ez az önfeláldozó szeretet őrizzen és tartson vissza bennünket minden gonoszságtól és könnyelműségtől; ez az önfeláldozó szeretet legyen minékünk védőpajzsunk minden bosszúállás és erőszak ellen, és legyen minékünk biztatónk, segítőnk minden jóra, szépre és nemesre ! Az édesanya szeretetének elgondolása hány megtévedt gyermeket visszarántott már a bűn kárhoza- tos útjáról, vagy megerősített és győzelemre segített a kísértések pergőtűzében is... mi pedig gondoljunk arra, aki úgy szeretett minket, hogy az élete sem volt drága, hanem odaadta magát a mi A közelmúlt nagy háborúban német részről oly dicsőségesen szereplő Mackensen tábornagy élet- történetét tanulmányozva, figyelmemet különösen az a jelenet ragadta meg, mikor az akkor még gyalogsági tábornok, hadtestparancsnok, hadbavonulása előtt, 1914 augusztus 6-án, vagyis ugyanazon a napon, amelyen 44 évvel azelőtt a wörthi csatában, a Sauer patak hidjánál a tűzkeresztségen átesett, az Urnák szent vacsoráját abban a tudatban vette fel, hogy vagy győzni fog, vagy becsülettel meghal. Fogadalmat tett tehát, melyet szilárd akarattal, férfiasán mindvégig be is tartott. A dicsőség szárnya felkapta a nevét és a magasságba emelte, jutalmul pedig váltságunkra, hogy törekedjünk már itt alant szent életre, amely nélkül senki sem láthatja az Urat! ... „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők az Istent meglátják“... Uram! Vezess engem a te utai- don!... „Te fiad vagyok, oh Atyám ; Add, hogy e név illjék is rám, És legyen dicsőségem. Nálad nélkül csak tévelygők, A vétkekben elsülyedek, Légy magad segítségem. Segélj, vezérlj, Hogy kedvedet, szerelmedet érezhessem, S kegyelmedet megnyerhessem. E világnak küzdelmiben Maradjon tiszta én szívem, Bűn útjára ne térjek. Add, hogy hozzád emelkedjem, Buzgón arra törekedjem, Hogy elnyerjem a mennyet. Kezed vezet Míglen végre dicsőségre hozzád jutok És vég nélkül vigadhatok.“ Amen. * többszörösen előlépett és a legnagyobb kitüntetésekben részesült, melyek egy katonát érhetnek. Sikereinek titkát egyedül otthon imádkozó édes anyjának irta meg, így pl. a tannenbergi, ill. lodzi csata után így ír: „Nagyon parányinak érzem magamat csapataimnak minden dicséretet megérdemlő teljesítményeivel szemben. Ők azok, kik eredményekről beszélhetnek; a szeretet Istene pedig az, aki a gondolatokat vezérli és a cselekedetekhez szerencsét ád. Néki legyen dicséret, dicsőség, tisztelet és hála.“ A gorlicei áttörés után 1915. május 2-án: „A mi Urunk Istenünk teljesítse kívánságaidat és váltsa valóra Ünnepi hangulatban. Irta : nagymegyeri vitéz Raics Károly ny. altábornagy, a m. kir. honvédség protestáns egyházszervezetének főgondnoka.
