Harangszó, 1927
1927-04-24 / 17. szám
1927. április 24 HARANQSZÓ. 143 pék számára rendelt üdvösség világosságul log szolgálni mindeneknek, az egész pogányságnak (Lukács 2.80 —82.), amikor mindeneknek egyetlen pásztoruk lesz a Krisztus, akinek nevére minden térd meghajol, mennyeieké, földieké és föld alattvalóké, amikor .minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Ür az Atya Isten dicsőségére I“ (Filippi 2 . ío—n.) Ezek között ott lesz-e te is? boldog juhockája az egy akolnak és egy Pásztornak 1 uyuia. Szilárd János emlékezete. Szilárd János, domonyi ev. lelkész, a pestmegyei felsó esperesség nesztora, f. éri március hő 23-án, 75 éves korában jobblétre szenderfilt. Mulasztást követnék el, ha e nemes férfiénak életlefrását legalább röviden, e becses lap hasábjain nem közölném. Született Balassagyarmaton (Nó- grád m) 1852 március hő 1-én, hol édesatyja igen vallásos, jőmődu posztőkészftó iparos volt. Elemi iskoláit szülőhelyén, — s mert kitüoó tanuld volt, az 1—2-ik gimnáziumi osztályt is otthon, mint magántanulő végezte. Innen Selmecbányára ment az ev. liceumba, ahol öt évig járt; a 8 ik osztályt azonban Miskolcon végezte az ev. főgimnáziumban, s mint maturandus és a Gencsi családnál mint nevelő, itt szerezte meg az érettségi bizonyítványt. A theologia három tanévét Pozsonyban látogatta, azután egy évet a jénai egyetemen töltött. Innen visszatérvén hazájába, 1875 február 2-án a híres Szeberényi Lajos lelkész oldala mellé segédlelkésszé avattatott fel, majd principálisának halála után egy ideig mint helyettes lelkész, a pozsonyi magyartőt egyházat adminisztrálta. Ezután segédlelkészi minőségben Pilisre ment az ugyancsak hírneves Sárkány Sámuel akkori főespereshez ; néhány hőnapi ittműködés után 1876 év őszén Bényére távozott rendes lelkésznek. Még ezen év nov. 29-én házasságra lépett volt főnökének, Szeberényi Lajosnak Ilma leányával. Bényén alig három évet töltött, mert 1879-ben elfoglalta a pozsonymegyei felsőszeli-i egyház papi állását, ahol 1888 február 16-ig működött. Ezen napon cserélte fel helyét a domonyi papi állással, 39 évig hirdetvén itt Istennek szent igéjét, nagy buzgőság- gal vezetve egyházát. A bényeiek szíves emlékükben tartották fiatal s törekvő papjuk nevét; a felsőszelii egyház mindig jőlesó érzéssel fogadta üdvös ténykedéseit. Domonyi paposkodása idejében buzgalmának eredDesewffy Arisztid. Dombormű az aradi vértanuk emlékszobrának talpazatán. ménye: a papiak, iskola felépítése, zsidói leáuyegyházában iskola és tanítói lak építése. Ugyancsak nemes fáradozásának gyümölcse, hogy szerzett egyházának Glück Frigyes kormányfőtanácsos illusztris személyében egy oly vallásos, buzgó, szerető lelkű felügyelőt, aki saját költségén űjíttatta meg s igazán széppé, értékessé varázsolta a domonyi templomot, tornyot, ellátva azt harangokkal, órával. Jól sáfárkodott a lelki kincsekkel. Mint családapa minden reggel maga köré gyűjtötte népes családját könyörgésre, s ha akadt vendég, azt is hívta körébe, mondván, hogy papi hajlékban van. Az ő barátságos hívására a felsőszeli-i papiak igen gyakran látogatott volt pozsonyi theo- logusoktól, akiket oktatott 8 a templomban többször meg is prédikáltatott, hogy szívják lelkűkbe a vallásos élet tiszta s áldásos levegőjét és készítsék elő magukat a reájuk váró szent hivatásra. Mikor Budapesten szembajával a gyógyintézetben tartózkodott, vallásos lelke sugallatát követve istentiszteletet tartott a betegeknek. Legutóbb pedig ugyancsak Budapesten a kórházban, meljnek hosszabb ideig volt lakója, meglátva az azon kórteremben súlyos betegen fekvő fiatal hitsorsosát, egy baranya- megyei evang. ifjút, azonnal szerezteti ostyát, bort, — pohár helyettesítette a kelyhet, kórházi köpenye a papi köntöst, — s ő, szintén súlyos beteg, oda vánszorgott az ifjú ágya mellé és vigasztaló igékkel felszolgálta neki az úrvacsorát, melynek élvezése után az ifjú megnyugodva sorsában, másnap az Űr kezébe ajánlva lelkét csendesen elszunnyadt. 1925. május 10-én lelkészkedésének, — 1926. nov. 29-én pedig házasságának 50. évfordulóját ünnepelte, utóbbi alkalommal utoljára áldotta meg betegen híveit. Többet nem volt a templomban. Bár betegsége tavaly husvétkor kezdődött, de papi teendőit azért szeptemberig elvégezte. Nyolc gyermekkel áldotta őt meg az Isten. Gyermekei: Irén, Petrovits Vilmos páhi i ev levítatanító neje, Zoltán, ezredes, a világháborúban többször tüntetve ki magát, vitézzé üttetett; Maigit, Fehérkuti Béla domonyi volt tanító özvegye; Jolán, Martinka Oszkár pénzügyi tanácsos neje; Miklós, néhai Stromp László pozsonyi theol. tanár veje, ki mint gyóni lelkész fiatalon elhalt; Ilona, Szeberényi László szarvasi főgim. tanár özvegye; Gyula, balassagyarmati vallástanár és Ilma, Stolmár László budapesti községi iskolai tanító neje. A pestmegyei nagy esperességben több tisztséget töltött volt be, de mindig jőlesó érzéssel emlékezett vissza arra a 30 esztendőre, melyen át mint dekánus működött, ügyszeretettel vezetvén a vizsgákat. Érdemes itt megemlíteni, hogy papi jubilálása alkalmával a domonyi lelkész jövedelmének gyarapítására fél millió koronás alapítványt tett. Temetése márc. 25-én, nagy közönség részvétele mellett ment végbe. Blatniczky Pál főesperes megható beszéde, Margócsy István acsai lelkész liturgá'ása, Noszkő István rákos- keresztúri lelkész s esp. főjegyző síri beszéde, Liptay Lajos kiérd, főesperes s galgagyörki lelkész szívhez szóló imája és Botyik József domonyi földmíves egyháztag szívből jövő szavai, valamint a Hegedűs Pál kántortanítő által vezetett zsidói vegyeskar megható énekke, gyászdala után az anyaföldnek adtuk pihenőre az őszintén megsiratott testvér porhüvelyét Lelke, porsátorától való elválásának utolsó perceiben, úgy a maga, mint a fél századon át vele szeretetben élő hitvestársának, jó fiainak, áldott lelkű leányainak unokáinak megnyugtatására, akiket oly határtalanul szeretett s a kik őt is szerették, hűségesen ápolták : ezen vigasztaló szavakat suttogta: »Hová mennék, Uram, é Te lelked elől és a Te orcád elől hová futnék? Ha a menybe megyek ott vagy; ha a koporsóba vetem az én ágyamat, ott is jelen vagy. Ha olyan szárnyaim lennének, mint a hajnalnak, és a tenger túlsó határainál laknám is: oda is a Te kezed
