Harangszó, 1926

1926-01-03 / 1. szám

6 HARANQSZO 1926. január 3 nyára sokakat fog vonzani a Petőfi-szín- házba jan. 6-án. Kapi Béla püspök előadásán kívül még közreműködnek Kalmár Edéné bpesti hangversenyénekesnő és Kutas Kál­mán a zalaegerszegiek költő-papja Azon­kívül lesz még egy 1 felvonásos színdarab is, amelynek szerepeit helyi evangélikus és református úrhölgyek és urak vállalták. Ózdon 1925 december hó 13-án az evangélikus ifjúság körében megalakult az »Ifjúsági Lulher-Szövetség“ a következő tisztikarral: ifjúsági elnök Ferjentsik Béla, főlitkár Joób Olivér, titkár Rais Vilmos, bibliaköri vezetők: I. csoport Braxatoris Oszkár, II. csoport Kollárik Anna, temp­lomi felügyelő Wjerk István, irattáros Bergh Irén, pénztáros Szontágh Sándor, ellenőr Ochernyár Sándor. A Szövetség minden második vasárnapon tart közgyűlést. Karácsonyfa ünnepély. Szuchovszky Gyula, ez a fáradhatatlan vallástanár Buda­pesten szép karácsonyfa ünnepélyt rendezett tanítványainak dec. 21-én gazdag műsor keretében. Közreműködtek: dr. Tinschmidt Iduska, Gilly Melinda, Kirnbauer Béla, Bálint Margit, Gyura Erzsébet, Hajnal Ist­vánná, Novomeszky Etel és Gusztáv, Loe- winger Nándor, Dampf Ferenc, Hegyi Er­zsébet, Bárány Klára és a vasárnapi iskolás gyermekek Mojsisovich N. és Mikus J. ve­zetésével. Az est középpontját Szuchovszky Gyula Karácsonyi hangulat című szép elő­adása képezte. A sárvári evang. leányegylet dec. hó 13-án ünnepelte 5 éves fennállását. D. u. 3 órakor az iskolateremben szép közönség gyűlt össze a jubiláris díszközgyűlésre, melynek prngrammja a következő volt: 1. Hiszekegy. Énekelte a leányénekkar. 2. Varga József lelkész köszöntötte az egyletet el­ismerő szép szavakkal, buzgó, önzetlen és sok sikert felmutató működéséért. 3. Bog­nár Sári imádkozott. 4. Király Erzsi elnök felolvasta az egylet 5 éves történetét, mely­ből kitűnt, hogy a szegények iitápolásán kívül az egyház is mily sokat köszönhet a sárvári leányoknak. Az énekkar nagy ünnepeken és vallásos estélyeken mindig szerepelt. Továbbá megcsináltatta a leány- egylet az orgona új sípjait, a templomban a hősök emléktábláját, a harangbeszerzés­hez szép összeggel járult hozzá, az iskola udvarán új kutat készíttetett és a protestáns szeretetház alapjára már 3 millió koronát gyűjtött stb. Mindezt rövid 5 év alatt a női szorgalom és egyházszeretet cselekedte. A szép ünnepély a Himnusszal kezdődött. Sok ilyen munkás egyletet adjon Isten egyházunknak. Pápa. Az evang. leányegylet dec. 20-án házi estélytrendezett. Ezen közreműködtek: Irányi Gitta és Piri, Illés Ica, Harsányi József, Müller Mici, Király Gizus, Kovács Iván, Hatvani Gitta, Kovács János. Az egye­sület énekkara Szutter Dániel karnagy ve­zetésével magyar nóta egyveleget énekelt. Ádventi esték. A hívek által már na­gyon megkedvelt ádventi esték ez évben is sokakat vonzottak a zord idő dacára még más vallásuak közül is az ádventi előké­születre a váci ev. templomba. Az előadások sorozatát dr. Masznyik Endre ny. theql. igazgató nyitotta meg, kinek legújabb „Új testámentom“ fordítása most hagyta el a sajtót. Meggyőző érvekkel fejtegette elő­adásában a kér. felekezetek közötti meg­értés lehetőségét. Advent második vasár­napján Gáncs Aladár tartott lebilincselő előadást Zinsendorff Lajos grófról. lulia és Margit nővér duettje és Julia,nővér biblia­magyarázata tették felejthetetlenné az estét. A harmadik vasárnapon Pröhle Sándor lelkész, vallástanár „Az örök ádventről“ tartott magas szárnyalásé beszéde kötötte le a hallgatóság figyelmét. Az esték soro­zatát befejezte üregersen Lujza: „A nő hivatása az egyházban“ című szép felolva­sása, mely különösen a nagyszámú nő­hallgatóknál talált visszhangra és Sommer Gyula bibliamagyarázata. A kedves ádventi estéket fűszerezte Halb Antal, Knoblauch Gábor, Szalay László, Bartos Ágnes, Li- tovszky Zsuzsanna és Sommer Etus tanu­lóknak 1—1 ádventi költemény elszavalása és különösen emelték az ádventi esték hangulatát Matkovich Emmike kellemes csengésű szólóénekei. A kispéc-kajári ev. egyesült gyülekezet ádvent IV. vasárnapján vallásos estélyt tartott, mely közénekkel, irásmagyarázattal kezdődött s oltári imával, közénekkel nyert befejezést. Az estélyen közreműködtek: az ifjúsági énekkar, az iskolás gyermekek énekkara, Szalay Miklós, Harenkovics Lidia, Balogh Lidia, Vargha Nándor. Az est köz­pontjában Sikos Kálmán lelkész Luther Márton házassága és családi élete c. értékes előadása állott. Offertóriumból az ifj. egyesület könyv­tárának gyarapítására 240 ezer korona folyt be. Az énekeket Németh Gyula kántortanító tanította be és vezette. A Veres Pálné intézet Sztojanovits „Jancsi és Juliskd“-ját adta elő dec. 17-, 18-án kettős szereposztásban. A szereplő növendékek szép éneke, Ugves játéka és tánca a házilag készült festői diszletek és jelmezek nagyon tetszettek a közönségnek, mely anyagilag is sikeressé tette a nagy fáradságot és munkát igénylő előadást. KÜLFÖLDI HÍREK. A külföld különböző nagy városaiban levő német evangélikus lelkészek november elején Wittenbergben tartották összejöve­telüket, amelyen egyházaiknak az anyaor­szág egyházához való viszonyait megbe­szélték, miután ez a jogviszony az új egy­házi alkotmány rendelkezései értelmében Vitális Károly kelmefestő és vegytisztító vállalata SZOMBATHELY, Kőszegi ucca 15—17. Elvállal: úri és női öltönyök, diszitő bútorszövetek, függönyök, szőnyegek, csipke- és szőrme­áruk festését és tisztítását, minta után festést bármely divatszín­ben. Qyászesetben a ruhák soronkívül, 24 órán belül el­készíttetnek. Postai szétküldés naponta. 6—20 nagy változáson ment át. Míg ugyanis ez előtt legfeljebb a lelkész személyére léphe­tett érintkezésbe az anyaország egyházi hatóságával, most a külföldi gyülekezetek mint ilyenek is szorosabb kötelékeket köt­hetnek. Feltűnést keltett az orvosnők állásfogla­lásba rendőri záróra érdekében, ők ugyanis határozottan léptek fel a záróra kitolása ellen, mert ez az alkoholfogyasztást elő­segíti, ami pedig nemzeti veszedelmet jelent. Az alkohol elleni küzdelem egy jellemző esetét jelentik a berlini lapok. A guttemp- lerrend, az alkoholelleni mozgalom főveze­tője, Berlin egyik nagy termében hirde­tett gyűlést, minekutána már holnapokkal ezelőtt lefoglalta ezt a termet és árát ki is fizette. Mégis mikor a gyűlést a hirde­tett időben meg akarták tartani, ezt csukva találták és a tulajdonos nem volt hajlandó ezt kinyitni, arra hivatkozván, hogy a korcs- márosok szövetsége neki ezt megtiltotta. Érdekes, hogy ezen a gyűlésen Berlin pol­gármestere is részt akart venni s így személyesen győződhetett meg, micsoda eszközökkel dolgoznak az alkoholárusitók. Szép szokást honosítottak most Magde- burgban. Minden családnak, amelynek az Úr Isten gyermeket adott, annak születése­kor az egyházi tanács üdvözlő iratot küld, amelyben ki van fejtve, micsoda nagy aján­dékot kapott az Istentől s milyen szép és nagy feladatok várnak rá ennek a gyermek­nek felnevelésében. A német egyházi körök még mindég a stockholmi konferencia hatása alatt állanak. Nemrég odanyilatkozott egy kiváló egyházi férfiú, dr. Deissmann, hogy Stockholm az evangélikus önérték megismerésének moz­zanata volt, nem unióról van itt szó, hanem kooperatióról, amelynek egyik praegnans jelensége volt, hogy Stockholmban a közös istentiszteleteken öt nyelven énekelték az „Erős vár a mi Istenünk“-et s minden je­lenlevőnek az volt a benyomása, hogy kül­sőleg megvalósult az una sanda ecclesia. Erfurt városa nagy ünnepélyek közt ünnepelte a reformációnak saját falai közt való meghonosodását. A városházán ünne­pélyes közgyűlés volt, amelyen a polgár- mester méltatta a reformációnak a város fejlődésére kimutatható érvényesülését. A dómban és a dóm előtt mintegy 30.000 ember gyűlt össze és öt helyen is tartottak ünnepi beszédeket, a dóm lépcsőiről pedig harsonák szólaltatták meg a reformáció diadalénekét, az: „Erős vár a mi Istenün­ket“. Egy akarattal és egy értelemmel ki­mondotta Erfurt város közönsége, hogy apáik hitéhez hívek és méltóak akarnak maradni és az evangélikus egyházhoz való hitüket mindvégiglen megtartják. Dessauban az anhalti evangélikusok október 25-én hatalmas összejövetelt tar­tottak. Több mint 15.000 ember gyűlt össze zászlókkal, zenével és impozáns körmenet­ben járták körül a várost. Ennek piacán pedig népgyűlést tartottak, melyen kimon­dották, hogy a megrontott vasárnap ünnep­lését ismét vissza akarják állitani. Legyen a vasárnap délelőtt ment minden munkától, sporttól és játéktól, ez tartassék szombat délután, szombat éjjel 12-kor vége legyen minden mulatságnak. A keletporosz egyházak szenvedtek leg­többet a háború kezdetén, mert a beözönlő orosz seregek mindent elpusztitottak és a harcok ép ezen a területen zajlottak le. Most hire jön, hogy ott már 12 új templom felépült és még 5 van épülőben. Ép úgy tudtak paplakokat és iskolákat is felépíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom