Harangszó, 1925

1925-11-22 / 47. szám

374 HARANOSZO. 1925. november 22 „Erős vár a mi Istenünk.“ Énekelték a növendékek. 6. „Lesz még dicsőbb jövőnk*. Jelenet. Előadták: Varga Mária, Domonits Anna V., Glaviczkv Erzsébet IV., Blasko- vics Mária, Tóth Böske II. éves növendé­kek, Székely S., Angyal M. 7. Eőri Ferenc: Reformáció emlékére. Szavalta Morvay Sa­rolta IV. éves növendék. 8 „Nagy Isten Téged imád“. Énekelték a növendékek. 9. Gyakorló iskolai gyermekek szavalatai. 10. Himnusz. A nagyacsádi cv. leánygyülekezet a háború folyamán elrekvirált harangja he­lyébe új harangot szerezvén, azt vasárnap adta magasztos rendeltetésének. A harang- szentelési ünnepély a reformátusok testvéri előzékenységgel felajánlott templomában folyt le. Istentisztelet után közgyűlés volt, amelyen a reformátusok testvéri örömének a presbitérium élén Nagy András lelkész adott kifejezést, amire Mesíerházy László pápai anyagyülekezeti ev. lelkész és Kiss István pápai gyülekezeti felügyelő válaszol­tak bensőséges szavakkal. A ketnenesmagasi-i ev. ifjúsági egye­sület november 1-én tartott reformációi emlékünnepen Szabó István lelkész, a nagy reformátor hitvesének, Bóra Katalinnak, ólet és jellemrajzát ismertette. Szavaltak: Löké Karoün, Nagy Lidia, Gulyás József és Guóth Gábor. A műsort emelkedett ének­számok (egy quartctt és két négyszólamú) egészítették ki, amiket az egyesületi ének­kar tagjai adtak elő Kastner tanító veze­tése mellett. Jókai emlékünnep Salgótarjánban. Salgótarján közönsége szép ünnepség kere­tében áldozott Jókai Mór százados emléke előtt nov. 7-én az Evang Nőegylet és Luther-Szövetség által rendezett emlék­ünnep keretében. Az estély központja Lampérth Géza nagynevű írónk felolvasása volt, amely az ö Jókaival és Jókai sárga csikóival való találkozásának emlékét ele­venítette meg nagy hatással az emlékezésre egybegyűlt közönség előtt. Méltóan illesz­kedtek Lampérth Géza mellé gyönyörű művészi számaikkal Szentmihályi Tibor operaénekes és Dankó Aladár orgonamű- vész, akik feiedheíetlen emléket hagytak hátra maguk után. Megnyitó beszédet dr. Csengődy Lajos lelkész mondott, szavala­tokkal szerepeltek Tuba Ilonka és Kralo- vánszky Margitka, nagy és mély hatást keltve, míg Varga Istvánné magyar szóló előadásával gyönyörködtette a közönséget, amely ez estén is megérdemelt tisztelettel tapsolt az acélgyár kitűnő zenekarának, amely Urschutz József karnagy vezetésével emelte az estély nívóját. Torony- s harangavatás. Lélekemelő ünnepe volt a tabi anyagyülekezethez tar­tozó szőllősérseki leányegyházközségnek. A kicsi, 35 családot számláló egyházközség 4 éve alakult, saját erejéből iskolát, tanító- lakást épített, iskola-imaházát berendezte; most pedig 30 millió korona költséggel egy torony-haranglábot emelt s egy 173 kg,-os harangot szerzett be. Ezeket avatta fel Schöll Lajos tolna-baranya-somogyi ev. föesperes megbízásából Stráner Vilmos kaposszekcsői lelkész. Alapigéül a harang feliratát Luk. 2. u. választva, — képekben gazdag, a jelenlevő nagyszámú közönséget mindvégig lebilincselő beszédben Isten magasztalására s békés egyetértésre hivta fel a gyülekezetét. Az istentisztelet végez­tével a helyi lelkész ismertette a harang beszerzésének történetét. Az ünnepség a Hymnusz eléneklésével végződött. Utána a háborúban elhunyt hősök emlékére Vs óráig szólt a harang. Az ünnepély kitörölhetetlen nyomokat hagyott a lelkekben. Rákosszentmihály. Méltóan ünnepelte a rákosszentmihályi ev. fíókegyház a pest­sashalmi evang. hívekkel együtt október 31-ét. Első ízben szentelte meg ez ünnepet a naptárral egyező napon a kis gyülekezet s mégis bizonyságot tett evangéliumi hűsé­géről, amikor az istentiszteleti célokra szolgáló iskolatermet zsúfolásig megtöltötte. Műsor a következő volt: 1. Közének. 2. Imádkozott Sebess Erzsiké. 3. „Emlékezés.“ Irta s előadta Malkó Edith. 4. „Luther, mint énekes diák.“ Jelenet. Előadták: Kot- táné Danis Manci, Margarette Danis Annus, Kis Luther Síkos Aladár és még 5 énekes diák. 5. Csengev G.: A reformáció emlé­kére. Szavalta Puskás Andor. 6. Győzhe­tetlen én kőszálam. Előadta az Énekkar. 7. „A reformáció kettős öröksége“ címen szép, gondolatokban tartalmas előadást Gáncs Aladár lelkész tartott. 8. Rubinstein: Melódia. Csellón előadta Vaczula Tibor. 9. Vargha Gyuláné: Győzelem. Szavalta Csák Éva. 10. Imádkozott Bauer Anna. 11. Erős vár ... Előadta az énekkar. Offertó- rium 370.000 korona volt. A téti ev. gyülekezet a reformáció em­lékére szépen sikerült vallásos estélyt tar­tott. Kalmár Ida. László Teréz, Orbán Jolán szavalatokkal, Kiss Margit és Szabó István tanító énekekkel működtek közre. Kovácsics Gáza ev. lelkész „Luther családi élete“ c. tartott előadást. Offertórium 152.500 kor. a Harangszó javára. Emléktábla leleplezés Tamásiban. A tamásii (Tolnám.) evangélikus leány­egyházközség a háborúban s a forradalom alatt hősi halált haltak emlékére emlék­táblát emelt. Ennek ünnepélyes leleplezése oki. 31-én ment végbe. Az ünnepély az imaházban kezdődött. Erős vá?.4. eléneklése utón dr. Schlitt Gyula lajoskomáromi lelkész magasszár­ny alású beszédet tartott. Utána áz ünneplő közönség kivonult az emléktáblához, mely az imaház külső falába van erősítve. Itt az egyházközség férfidalárdája 2áborszky Kál­mán tanító vezetésében Révfy: „Szentelt hantok“ című gyönyörű énekét adta elő, majd Fábry László nagyszokolyi lelkész lélekemelő beszéd kíséretében leleplezte, megkoszorúzta az emléktáblát. Györke Mária szép szavalata után még Kiss Lajos ref. lelkész szólott az ünneplő közönséghez. „Imádság a hazáért“ című ének után a közönség az imaházba vonult újból, ahol is dr. Schlitt Gyula lelkész imájával, áldá­sával és a Himnusz eléneklésével az ünne­pély véget ért, amely az emléktáblával kapcsolatban minden ékes szónál jobban hirdeti a maroknyi tamásii evangélikusok áldozatkészségét s a hazáért meghalt hősei iránti kegyeletét. Somogydöröcske. Szép ünnepséggel áldozott a reformáció emlékének okt. 31-én délelőtt istentisztelet, este vallásos estély volt, amikor is az oltári szolgálatot dr. Wöiffel Gyula végezte, a gondolatokban gazdag ünnepi előadást pedig Brenner Ede ecsényi lelkész tartotta. Lelketemelő sza­valatok, majd az egyházi dalárda szép énekei tették teljessé és emelkedetté az estet, mely a helyi lelkész imájával és közénekkel nyert befejezést. Reformációi emlékünnep Irsán. Szép és épületes keretek között ünnepelte meg az irsai evang. egyház a reformáció emlék­ünnepét október 25-én. Lovász Pál szava­lata nyitotta meg a templomi ünnepséget, melynek központjában Csaba Gyula péterii lelkész hatalmas előadása állott a refor­máció áldásairól és elkötelezéseiről. Vermes László, Lengyel Ilonka szavalata, Balázs Joci, Búzás Észti, Búzás Ilonka és Kása Erzsi kéthangú, Varga Lajos tanító szóló- és az ifjúság karéneke tették a jelenlevők számára élvezetessé és emlékezetessé az ünnepélyt, melynek kimagasló pontja Lus- tyik Lajos Magócs Károly „Lutheránus ne szégyeld a neved“ c. alkalmi ódájának elszavalása volt. Az ünnepélyt, melynek az ifj. egyesület javára szép anyagi sikere is volt, a helyi lelkész buzgó imája fejezte be. KÜLFÖLDI HÍREK. Németország. Október 20-ári Coburg- ban tartották meg az evangélikus sajtó kongresszust, amelynek keretén belül Tiele- mann az odenburgi • tartományi egyház kormányfőtanácsosa a sajtó jelenlegi kultur- hivatásáról értekezett. Rámutatott arra, hogy a stockholmi konferencia is felismerte a sajtó hivatását és hogy a sajtó ma a népiélek valóságos tükre, amelyben ennek minden fázisa élesen visszatükröződik. Ezen receptív oldala mellett yan a sajtónak pro­duktiv oldala is, mert hiszen a sajtó útján lehet ma a népbe egészséges szándékokat és nézeteket belevinni. Igaz, hogy sokat ront is a sajtó, de sokat épít is, irányitó hatása tehát tagadhatatlan. Végül olyan szent szövetségről beszéltek, amelyben a két hagy hatalom: az egyház és a sajtó egyesüljön és akkor a Krisztus országa megmérhetetlen előnyt nyer. A szülők birodalmi szövetsége nagy erővel azon dolgozik, hogy a népiskola vallásos nevelését biztosítsa minden vona­lon s már is annyit elért, hogy a parla­ment törvényjavaslat előkészítő bizottsága a szülők ezen kívánságát tekintetbe veszi és olyan iskolatípust is biztosig amelyben a vallásos neveié^ keresztülvihető. A vallás utáni vágynak egyik érdekes tünete, hogy most két teljesen vallásos irá­nyú iskola nyílhatott meg Németországban. Az egyik Hainsteinben Eisenach mellett, amely teljesen a skandináv népfőiskolák mintájára van berendezve 8 melynek veze­tője az ismert ifjúsági vezér Le Seur Pál volt berlini lelkész és a másik Dasselben Solling mellett, amely a tél folyamán 4 heti kurzusokban kioktatja az ifjúságot a biblia ismeretére. Ez az iskola úgy van tervezve, hogy délelőtt az ifjak bevezetet­nek a bibliaismébe és délután praktikus kiképzést nyernek, hogy azután az egyházi egyesületekben, gyermekistentiszteletek al­kalmával és az egyes gyülekezetekben se­gédkezhessenek. Az egykor Franciaországból kikerge­tett protestáns hugenották Németország különböző részeiben telepedhettek le s ezek mind e rnai napig megtartották francia hu­genotta színezetű jellegüket. De a hosszú idő folytán mégis csak engedtek belőle. Most ismét ráeszméltek eredetükre és Fri- edrichsdorfban e napokban összejöttek Pots- damból, Berlinből, Königsberbői és másun- nan és elhatározták, hogy vallásukat és nemzetiségüket továbbra is ápolni fogják. Ez volt az első hugenotta értekezlet Né­metországban. Erjurt városa ez idén ünnepli a város reformálásának 400 éves jubileumát. Ok­tóber 31-én volt ugyanis 400 éve, hogy az evangélium ebben a városban otthont talált. Lang, Geltner és Menius Luther barátai voltak ennek a városnak a reformátorai és

Next

/
Oldalképek
Tartalom