Harangszó, 1923
1923-09-23 / 38-39. szám
XIV. évfolyam. 1923. szeptember 23. 38—39. szám. Alapította K A PI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: i OqdIdIüU Lntöer-Szövetsftfl. Az OrNzégOH Luther-Szövet- Hég fiivalaló* lapja. Kéziratok, elófizotósi díjak éa reklámadók a HARANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (V'asvm.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. ÜHOJelODlk minden vasárnap / Bzerkeaztd-Uadóhlvatal: szentootthArd, Vasvármegye. A „HAHAA08ZO“ előfizetést ára: negyedévre 2000 korona. Megszállt területre 4000 K. liUther-NzÖTotégt tagoknak 10°/o-ob kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 200 korona. A .Harangszó“ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. Egyházunk a súlyos időkben. Amikor a koldus szegénység- szárnyát szegi az alkotásvágyaknak. Kapi Béla dunánlúli püspök évi jelentéséből. Az elmúlt esztendő enyhülés helyett minden vonalon rosszabbodást hozott. Az ország belső konszolidációja nagy lépéssel előrehaladt ugyan, de azért a külpolitikai bizonytalanság, pénzünk értékének rohamos leromlása s a lelkek fegyelmezetlensége még ma is a romlások, megpróbáltatások és tévelygések nehéz büntetéseit zúdítják szerencsétlen nemzetünkre. A felsőbbsóg tisztelete még mindig hiányzik. A velük való érintkezésben tisztelet és bizalom helyett könyenvevő hányivetiség hazudja a jogos önérzetet. A közéleti emberek becsülete és jelleme hitvány prédájává lesz a sárral dobálódzó gyanúsításnak. Önérdek diadalmaskodik a közérdek felett. A hatalmi érvényesülés, a meggazdagodás és könyenélés vágya őrületbe ejti a lelkeket. A mammon-itnádás még sohasem volt olyan lelketölő, mint a mi napjainkban. A becsületes munka elveszíti életfenntartási biztosítékait, helyébe lép a munkanélküli spekuláció. A gyorsiramu szerencse kerekén tobzódik a fél ország. Felejt nemzeti gyászt, a szív imádságának bölcsőjében rengetett nemzeti jövendőt, álmokat, kötelességeket, lemondásokat, sóvár szemmel kutatja a napi börzejelentéseket, avagy belezuhanik abba a csendes, kopottruhás, lerongyolt menetbe, mely koplalva, nyomorogva hurcolja saját élettragédiájával együtt a nemzet tragédiáját a megsemmisülés felé. Szónokok ajkáról is elfogy az intés, hogy csak nemzeti egység mentheti meg a nemzet jövendőjét. Pártoskodás dúlja darabokra a nemzet lelki egységét. Elfelejtjük, hogy a legjobb külpolitika a belső konDr. Mesterházy Ernő a dunántúli ev. egyházkerület uj felügyelője. szolidáció. A legbiztosabb irriden- tizmus a nemzet gazdasági és erkölcsi értékeinek életre ébresztése és a nemzet történelmének teremtő tényezői közé való beállítása. Ezen súlyos viszonyok között az egyházak munkálkodása különös jelentőséget nyer. Az egyházi szempontok mellett hatalmas erővel kidomborodik nemzeti jelentőségük. Az élet és jövendő biztosítás erős jellemeket, önzetlen, emelkedett gondolkodású egyéniségeket követel, azok pedig legbiztosabban a krisztusi egyház dajkáló karjai között nevelődnek. Ma annyi reménységünk lehet a jövendőben, amennyi tiszta erkölcsi értékeket nemzetünk tagjai önmagúkban felébreszteni és önmagukból kitermelni képesek. Jövendőnk a munka nem frázisként hangoztatott, de tényleg elvégezett többtermelése, a lemondás, az igénytelenség, becsületesség, jellemszilárdság heroikus erényeinek erőteljességétől függ. Erre pedig az egyház neveli az embert és az emberek tömegét. Annál fájdalmasabban érint,hogy egyházunk eme egyházi és nemzeti hivatását nem képes a kívánt mértékben teljesíteni. Látjuk az utat, de gyengék vagyunk annak járására. Szemeink előtt feltünedezik a sokféle kötelesség, lelkünket forralja az alkotás vágya, tervek, koncepciók zsonganak köröttünk, alkotásvágyunk tüze fellángolva bevilágít a csillagtalan éjszakába. De azután beleütközünk koldusszegénységünkbe s terv, álom, energia-ébredés, koncepció erőte- lenül hull alá. Munkaprogrammunk- ból csak keveset valósíthatunk meg, mert mindenhez hiányzik az anyagi fedezet. Ez a szegénység egyházi életünk legjellegzetesebb vonása lett. Álljunk egész lélekkel a Harangszó melléi j
