Harangszó, 1921
1921-05-29 / 22. szám
H21. né)n» 29 Izent a Tátra... Izent a Tátra odaát, Hogy szép Hazánknak bércfalát, Mint lányt a selymes viganó, Díszíti a cseh — lobogó! A kapunál, a szent kapunál, Fegyverben idegen őr áll! Rabságban szegény magyarok ... Panaszkodnak a havasok. Szárnyára kapja ezt a szél, S a honi földön így beszél: Halljátok meg ti magyarok, Panaszkodnak a havasok. VisszhangúI megy a felelet Miként a zúgó fergeteg: Ti véreink, rab magyarok! Jönnek rátok még jobb napok! Mit hős Árpád szerzett nekünk, Becsesebb az, mint életünk! S amíg fegyvert bír a karunk, Inkább mindnyájan meghalunk: De a Kárpátok bércfalán A mi zászlónk lengjen csupán! Csajbók Lidiké. A „Harangszó1 barátaihoz. Tíz éve vagyok már a magyar sajtó napszámosa. Tíz év alatt megtanultam ismerni annak hatalmát. Régi megállapítás, hogy a sajtó nagy hatalom. Háborúkat teremthet, országokat dönthet porba. A világháborút az angol újságok tizenötéves munkája érlelte meg. Amerika sohasem segítette volna az antantot, ha az angol kormány nem vette volna meg az amerikai lapszerkesztők egy részét. A romlott sajtó tette lehetővé, hogy a Diazzal kötött fegyverszünet után nem maradtak meg ősi vérrel szerzett határaink, hanem Jászi és Károlyi lázálmai folytán azok egyidőre idegen iga alá kerültek. Hiába hirdet valaki nemes eszméket, ha a sajtó romlott. Viszont hasztalan terjeszt bárki világbolonditó miazmá- kat, ha a sajtó pemes. A sajtó nagy hatalmát a régiek már régen felismerték. Tudták, hogy az több az ostromgépeknél, dárdáknál, mérgezett nyilaknál. Ez igaz is. A harci eszköz testet ol — a sajtó lelket formál, jellemet alakit, amint jó, vagy nemes. Napjainkban is minden társadalmi egyesület első gondolata az, hogy erős sajtója legyen. Hisz ezen a téren közölheti gondolatait, terveit. Politikai pártok, bankok, színházak, orfeumok, kabarék, cirkuszok, vállalatok mind mind megteremtették a céljukat szolgáló sajtójukat. Csak mi evangélikusok maradtunk el. De talán még nem tartunk a tizenkettedik óránál ? Hisz vannak még magyar evangélikus nők között Lórántffy Zsuzsannához és a férfiak között Kiss Jánoshoz hasonló lelkek. Hisz vannak köztünk, kiknek elődei mártír prédikátorok voltak. Vannak Én hiszem. Én tudom, őseink tudtak halni és lelkesíteni, mi tudjunk lelkesedni és áldozni Luther tanaiért. Erős evangélikus sajtóra van szükségünk, hogy papjaink, tanítóink, jeleseink közelebb lehessenek hozzánk Képzeljétek el az országot pósta nélkül. Ilyen lenne egyházunk egy erős sajtó nélkül. flARANQSZO. Bár örömmel olvasom a .Harangszó“ hasábjain az adományozók nevét, de az mind kevés az evangélikus sajtóra. Azért határozzuk el, hogy mindnyájan, minden hónapban küldünk valamit a „ Harangszó“ - nak. Tartsunk minél több előadást, erre a célra. Házasulandók szintén ne feledkezzenek meg róla. Legyen ez a mi kis újságunk a mi dédelgetett kedvencünk, amiről sohasem feledkezünk meg, hanem gondoskodunk róla, mint a templomokról. Evangélikus egyházunk szegény, de mi leszünk a szeretetben gazdagok. Szeretetünknek egyik sarkalatos pontja a „Harangszó“ támogatása legyen. « „ Mindenki gondolja azt meg, hogy a katholikus és zsidó sajtó mily hatalmas. Mi sem maradhatunk el. Evangélikusok hallgassatok reám és ma cselekedjetek, ne holnap! Szabó Gyula. Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Életmegtartás. Május 30. I. Thessalonika 5 . u—u. Nem elég keresztyén életre térni, meg is kell azt tartani. Sok szomorú tapasztalat azt mutatja, hogy nehezebb az élet megtartása, mint a megkezdése. Az a bizodalmám, hogy az az Isten, aki elhívott a kér. életre, meg is tart abban Állandóan imádkoznom kell ezért is. Május 31. János 5. «8. Kér. életem megmaradásának nélkülözhetetlen feltétele a biblia állandó olvasása. Amikor elhanyagolom, hanyatlik az életem. Nem szabad elhanyagolnom ! Június 1. Márk 6.7. Miért járnak kettesével a tanítványok ? Mert egyedül igen nehéz a kér. életben megmaradni. Uram adj mellém valakit, aki velem rója a kér. élet utait, aki fölemel, ha elesem, biztat, ha félek, megfogja kezem, ha tévedezem ! Június 2. János 21 . i6—it. A kér. életre is igaz, hogy munkásság az élet sója, mely a romlástól megóvja. Péter keresztyénsé- gének megmaradásában is nagy szerepe volt annak, hogy pünkösd után nem csak élvezője, hanem főkép munkása is volt a keresztyénségnek. Ha meg akarok maradni keresztyénségemben, valami munkát kell vállalnom az Úrért. Június 2. Efezus 3. u—m. Az élet állandó mozgásban van. Vagy nő, vagy fogy, de ugyanazon állapótban nem maradhat meg. Ha a kér. életben meg akarok maradni, növekednem kell benne. Közelednem Istenhez, beteljesednem az 5 egész teljességéig. Június 4. János 6. m. Aki életben akar maradni, annak táplálkoznia kell. A kér. élet kenyere és i ala Jézus Krisztus. Életben maradásomnak egyik nélkülözhetetlen feltétele az Úr szent vacsorájával való élés s az Úr szent vacsorája áldásaidnak megőrzése. • Június 5. Máté 10. so. El kell vesztenem a magam életét. Meg kell öldökölnöm a saját gondolataimat, érzéseimet, vágyaimat, akaratomat, hogy egészen Krisztus élhessen én bennem s ne én. Ha meghaltam saját magamnak, akkor élni fogok Istennek! 171. HETI KRÓNIKA. A politika eseményei. Az érdeklődés központja Vázsonyi Vilmos volt, ki két évi önkéntes száműzetés után most szólalt fel elsőízben a nemzetgyűlésen. Hegedűs Lóránt a június és július hónapokra szóló indemnitást nyújtotta be. — Ráday Gedeon gróf belügyminiszter leleplezéseket tett a mozisok vesztegetéséről. Á mozisok egyesülete ugyanis meg akarta vesztegetni Gömbös Gyulát, óriási pénzeket mobilizált. A magyar reformótusság nagygyűlése. A magyar reformátusság Bernáth István elnöklésével az Országházban nagygyűlést tartott, mely a következő ünnepélyes kijelentéseket tette: A nemzeti és állami élet legbiztosabb alapja Krisztus evangéliuma és az ebből kialakult világnézet. A magyar keresztyénség minden törvényes eszközzel küzd minden oly irányzat ellen, amely nem helyezkedik teljes őszinteséggel a nemzeti és keresztyén világnézet alapjaira. Egyes egyházi tagoknak ez alapokról megtörténhető lesiklásáért csak a megtéve- lytdett felelős, de az egyház nem vádolható. Leleplezték Jókai szobrát. Tizenhét esztendeje annak, hogy a nagy mesemondó, Jókai Mér meghalt. Tizenhét esztendő óta törhetetlen erővel él Jókai géniusza a magyar népben s e tizenhat esztendő alatt állandó nehéz és fájó adósságot éreztünk, amelyet mindezidáig nem tudtunk leróni a nagy költő emlékének. Május 21-én végre elérkeztünk ahhoz a naphoz, amelyen leró- hattuk szívünk adósságát. Áz ország fővárosában leleplezték Jókai Mór szobrát. A nagy mesemondó szobrát Strobl Alajos alkotta. Jókai karosszékben ül és mesél.. . A budapesti keleti vásár. Minden magyar büszkén tekinthet a magyar iparnak pompás termékeire, melyek zsúfolásig megtöltik a városligeti Iparcsarnokot. A hétszáznál több kiállító munkája beszédes bizonyság amellett, hogy minden megcsonkításunk és nyomorúságunk ellenére nemcsak reményünk van a szebb magyar jövőhöz, de képesek vagyunk rá, hogy ezt ki is vívjuk. A kiállításon nagy érdeklődést keltettek a házi iparral foglalkozó magyar asszonyok munkái. Földmivelő kongresszus. Az országos földmives-szövetség és a kisbirtokosok országos szövetsége kongresszust rendezett Budapesten. A kongresszus tagjait tizennégy különvonat és négy hajó vitte Budapestre. Minden vidék a maga ősi viseletében jelent meg. A kongresszusra 100 tagú küldöttség hívta meg Horthy Miklós kormányzót, ugyancsak egy száztagú küldöttség a kormányt. A kongresszus lefolyása mindvégig méltóságteljes és lelketfelemelő volt. Czernin intrikái Magyarország ellen. A „Harangszó“ olvasó közönsége minden bizonnyal emlékszik még erre a jele* osztrákra, ki a háború alatt a monarchia külügyminisztere volt. Erről egy Londonban élő hazánkfia Vályi Bodog most rontotta le a leplet. „-917 október 15-én,“ — írja Vályi — „talán ugyanabban az órában, amikor gróf Czernin Wekerle vendéglátó asztalánál port hint a magyarok szemébe, titkos ügynöke Párisban memorandumot terjeszt be, amely a következőket tartalmazza : „Ami az osztrák-magyar birodalomban leverendő, az a magyar túlsúly... Üdvös
