Harangszó, 1921

1921-06-26 / 26. szám

i92l. jdnias 26 — Szent ihlet kél a szülő, gyermek szíve A munkatárs bús emlékei szélednek: [mélyén, Nagy, dicső jövő! — eljöttél, várva-várt [országunk, Nagy kor hajnala: — tanítót ünnepelnek 1 Pósch Károly. Olvassuk a bibliát! Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem lel hajlékot. Küzdelem a nyelvvel. Jún. 27. Jakab 3,2.7—8. A keresztzén embernek összes bűnei között a nyelv bű­neivel van a legnehezebb küzdelme. Ezeket az igéket nem azért Íratta le a Lélek, hogy elrettentsen ettől a küzdelemtől, hanem azért, hogy figyelmeztessen a nehézségeire. Nem céltalan a harc! Csak az emberek közül nem szelídítheti meg senki a nyelvet, de Istennek van hatalma závárt tenni az én szájamaa s őriztetni az én ajkaim nyí­lását. 141. Zsoltár 3. vers. Jún. 28 Jakab 3.s~e. Küzdenem kell a nyelvem ellen, mert óriási károkat okoz. Hányszor égette már fel egy-egy meggon­dolatlan szavam hosszú évek keserves munkájának minden eredményét egy pil­lanat alatt, hányszor borította lángba a nehezen megőrzött békés, jó viszonyt! Jún. 29. Jakab 3.9—12. Küzdenem kell a nyelvem ellen, mert nem illik a keresz­tyén emberhez az, hogy ugyanazzal a szájjal Istent is dicsérje s hazugságot, gyalázatot is szórjon belőle. Megbotránkoznak s ret­tenetes elvetemedettségnek tartják, ha va­laki az Isten tiszteletére szánt edényeket megszentségteleníti. Pedig ha a szájukra nem vigyáznak, ugyanazt cselekedjük, mit Belsazár király. Jún. 30. Apostolok cselekedetei 5. í—n. Ananiást és Saférát, mikor kitudódik ha­zugságuk, megöli a szégyen. Rettenetes is lehetett az, szidalmat kapni egy gyülekezet előtt, melytől dicsőséget várlak. Küzdenem kell a nyelvem ellen, ha az ilyen rettenetes orcapiritó szégyenektől meg akarok mene­külni, mert nincs az az elrejtett dolog, ami egyszer napfényre ne jönne. Júl. 1. Jelenések 21.8. Ha még csak egyszer halt volna meg Anáziás ésSafira! De a hazugoknak a második halálban, a kárhozatban is részük van. Nem áltathatom magam ezzel, hogy a hazugság csak „gyar­lóság," amit Isten sem vesz olyan szigo­rúan. Küzdenem kell a nyelvem ellen, mert a hazugok helye a kénkővel égő tó! Júl. 2. Efezus 4. *0-24. Nemcsak a durva hazugságot kell levetnem, hanem teljesen ki kell vetkőznöm a hazugságból. A tények elferdítése, hazug kiszinezése, a képmutató udvariaskodásból is. Júl. 3 Máté 5.17. Ilyenné akarja tenni az Úr a mi beszédünket. Teljesen meg­bízhatóvá, hogy amire mi azt mondjuk: úgy van, arról mindenki meg is legyen győződve, hogy tényleg úgy is van. Uram 1 Illesd eleven szeneddel az én ajkamat, hogy eltávozzék tőle minden hamisság. Ezsaiás 6.8—7. A Luther-Társáság közgyűlése június 29-én délelőtt 10 órakor Szombathelyen. HARANOSZ0. HETI •KRÓNIKA. A nemzetgyűlés sajnálatos jelenségek­nek volt a színhelye az utóbbi napokban. Andaházy Kasnya Béla Dáner Béla inter­pellációja közben válogatlan éleséggel is­mételten közbeszólt, amin a tisztelt nemzet- gyűlési atyák módfelett felháborodtak és Andaházyt némi tettlegességgel kidobták a teremből. — Bethlen miniszterelnök erősen odavágott Beniczkynek, ki utóbbi időben ismételten támadta a kormányzóságot. A nemzetgyűlés azután letárgyalta a pénzügy- miniszternek egy kisebb javaslatát az állam- adósságokról. A népjóléti, igazságügyi miniszterek azután több kisebb törvény- javaslatot nyújtottak be. A nemzetgyűlés eddig 48 törvényjavaslatot intézett el. Jelen­leg az 1921/22. évi költségvetést tárgyalják. Vass miniszter az ifjúságról, a libe- rálizmusról és a szabad akaratról. A kolozsvári és pozsonyi egyetemek elhelye­zéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása kapcsán Vass miniszter ismét beszédet mondott A keresztyén társadalom — úgy­mond a miniszter — nem karolta fel eléggé a magyar diákságot... A diákéletet meg kell töltenünk nemzeti tartalommal. Nyugati importtal megfertöztették a diákság lelkét. El kell vetni a nyugati cifra rongyokat. Az egyetemi ifjúság ne politizáljon, járjon az előadásokra s hallgassa tudós professzorait. A valódi liberálizmusról azt mondja a mi­niszter, hogy ennek megindítója az evan- géliom, a Krisztus volt. Ez az ő liberáliz- musa is, melynek alapján azt követeli, hogy ember és ember között ne legyen külömbség. Nincs korlátlan akarat, jelenti ki a mi­niszter, mert minden szabadságnak, más szabadsága korlátot szab. Korlátlan csak az Isten akarata. Úgy ismeri Hegedűs pénz­ügyminisztert mint a ki mindig a nemes liberálizmusnak a hirdetője abban az érte­lemben amelyet kifejtett. Az álliberáliznius- sal szemben evangéliomi országot kell meg­teremtenünk. Akarjuk hinni, hogy a miniszter liberá- lizmusa az ev., a ref., a kath stb. ember kö­zött sem ismer különbséget. Akarjuk hinni, hogy evangéliumi országot teremthessünk a miniszter úr is azon a véleményen van, hogy ezt csak úgy érhetjük el, ha a bibliát újból a népnek a kezébe adjuk. A kommunista agitáció Budapesten. A főváros közigazgatasi bizottsága Sipőcz Jenő polgármester elnöklésével ülést tartott. Az ülésen a többi között bemutatták az államrendőrség jelentését is, amely rámutat az egyre erősbödő kommunista agitációra A Magyar Általános Gépgyárban négy szakmunkást tartóztattak le röpiratok ter­jesztése miatt. Oroszországból naponként érkeznek hadifoglyok, akiket megbíztak, az úgynevezett földalatti szervezkedéssel. Ennek célja, hogy a szakszervezetek ne nyilvánosan tömörítsék a kommunista ér- zelmüeket és feladata, hogy adott esetben a kommunistapárt Magyarországon mint az egész országra kiterjedő szervezet egy­ségesen lépjen fel. A szovjet dollárokkal és francia frankokkal látja el e célra a hazatérőket és ezeknek működésük ered­ményéről külön futár utján jelentést kellett volna tenniök Oroszországnak. Az ilyen hazatérteknek legnagyobb része a csóti táborban van, erős megfigyelés alatt. Hadifoglyaink sorsa. A Hadifoglyok Hozzátartozóinak Egyesülete a régi képvi- selöházban ülést tartott Ruffy Pál államtit­205. kár elnöklésével. Kirchner Sándor ezredes, a hadifogoly-osztálynak vezetője, ismertette az oroszországi hadifoglyok hazaszállítása érdekében megindított akció jelenlegi állá­sát és a nehézségeket, amelyekkel meg kell küzdeni. A hazaszállítás eleinte csak társadalmi mozgalmakon alapulhatott, de még így is sikerült Olaszországból 959Í5, Francia- országból pedig 3400 hadifoglyot hazahozni. Társadalmi gyűjtés utján 3 milliónál több gyűlt össze, de ugyanakkor az Ame­rikában megindult gyűjtést az emigránsok koholt hirek terjesztésével megnehezítették. A tornyosuló nehézségek miatt a Népszö­vetség is feladatának tekintette a hazaszál­lítás anyagi támogatását és így keletkezett a Nansen-akció. Az eddigi fogolyszállítmá­nyok még gyűjtött pénzen érkeztek, az utolsó hajó azonban már a Nansen-ackié pénzéből. Ma már nincs Kelet-Szibériában egyetlen foglyunk sem. A szállítás nagyon lassan folyik, különö­sen mióta Kun Béla megint Oroszországba« van, mert a magyar kommunisták minden erejükkel azon vannak, hogy foglyainkat elidegenítsék hazájuktól és otthonuktól. Terrort fejtenek ki, rémhíreket terjeaztenek az itthon való állapotokról. A rémhírek ellensúlyozására repülő cédulákat küldtünk Oroszországba. A foglyok szállítása mind­ezek ellenére már befejezéséhez közeledik. A napokban egy új szállítási ut is megnyílt a Fekete-tengeren keresztül. Az Oroszor­szágban lévő magyar hadifoglyok számát még 60.000-re lehet becsülni. Gyóni Géza emlékezete. Budapesten a Pozsonyból elűzött evangélikus teológia­akadémia Székács József-köre ünnepet rendezett Gyóni Gézának, a hadifogságban elhunyt lánglelkü magyar poétának az em­lékezetére. Az ünnepnek családias meleg­séget adott az a körülmény, hogy Gyóni Géza a pozsonyi teológiáról indult el ma- gasratörő útjára és a Székács József-körben — amelynek egyik életrehivója volt — végezte első szárnypróbálgatásait. A teológusok énekkara nyitotta meg az ünnepséget. Raab György vezetésével Gyóni Gézának Rab magyar imája, című költe­ményét adták elő, amelyet Árokháty Béla zeneszerző erre az alkalomra megzenésített. Kovács Sándor dr. teológiai tanár, a Szé­kács József-kör elnöke szép, gondola­tokban gazdag megnyitóbeszédet mondott. Beszéde végén üdvözölte a Gyóni Géza lelkét megértő közönséget és külön is Rákosi Jenőt, aki — mondotta a szónok — mint az ősz Toldi, friss, ifjú erőben jelenik meg mindenütt, ahol az ősi magyar címer sértetlenségéért, becsületéért sikra kell szállania. A nagy tapssal fogadott szép beszéd után az énekkar kuruc dalokat adott elő, majd Grill Lola több Qyóni-verset szavalt művészi készséggel és őszinte át- érzéssel. Most Rákosi Jenő, az ünnepi szónok lépett az emelvényre. Beszédét azzal kezdte, hogy attól a veVseskötettől, amelyet egy hatalmas sasnak képzelt repülőgép Przemysl várából hozott neki, valóban egy sas, Gyóni Géza kelt szárnyra. Ezután Rákosi Jenő, Kovács Sándor beszédére hivatkozva, lemondóan állapította meg, hogy nekünk most nincsen Mózesünk, aki a sivatag sziklájából vizet fakasszon és kivezessen a pusztából. Elvették minde­nünket — mondotta — és most még azt is el akarják venni, ami a lelkünk kincse. Elvitatják tőlünk Petőfit, Mátyás királyt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom